Így alakítja át az AI a szellemi munkák világát

A ChatGPT elterjedése óta a közbeszéd fókuszpontjába került a mesterséges intelligencia témaköre, a valós idejű kommunikációra és tanulásra épülő nagy nyelvi modellt látva sokan apokaliptikus víziókat, a munkalehetőségek radikális csökkenésének a bekövetkeztét anticipálták. Az ipari forradalom kezdete óta a társadalom alsó rétegei a munkalehetőségeiket féltették az újonnan alkalmazásra kerülő gépektől. Azonban – mint a Financial Times cikke felhívja rá a figyelmet – a mesterséges intelligencia immár nem az alsórétegek, hanem a fehér galléros, szellemi munkát végző alkalmazottak állását fenyegeti.

A ChatGPT-t kifejlesztő OpenAI szerint a legjobban fizető szellemi munkákat fogja leginkább veszélyeztetni a mesterséges intelligencia, a McKinsey & Company tanácsadó cég pedig arra figyelmeztet, hogy az AI képes a szakértői munkák automatizálására.

Egy amerikai tanulmány szerint a ChatGPT bevezetése óta jelentősen csökkent a szabadúszó szövegírók és grafikusok száma, illetve az ilyen munkák iránti kereslet.

Azonban a szabadúszó, kevésbé szabályozott piacokon tevékenykedő munkavállalók esete nem általánosítható a fehér galléros rétegekre.

A Harvard Business School kutatása azt vizsgálta, hogy az OpenAI egyik új eszköze, a GPT-4 milyen hatással van Boston Consulting Group alkalmazottainak a teljesítményére. Azok a véletlenszerűen kiválasztott munkatársak, akik igénybe vették a mesterséges intelligencia segítségét 25 százalékkal gyorsabban teljesítették a projektjeiket és 12 százalékkal több feladatot végeztek el, illetve a munkájuk minőségét 40 százalékkal jobbnak találták, mint a GPT-4-el nem segített társaikét. A legnagyobb teljesítmény növekedés a kevésbé képzett munkavállalóknál volt megfigyelhető.

Viszont az olyan feladatokban, ahol nem mennyiségi, hanem kvalitatív információkat kellett feldolgozni, a mesterséges intelligenciával megsegített alkalmazottak rosszabbul teljesítettek, mivel a GPT-4 nem feltétlenül volt képes a vizsgált adatokban található apró különbségek kiszűrésére.

A kutatásokból három fontos következményt lehet levonni: kulcsfontosságú kérdés a piacok szabályozása és az olyan területeken – mint a szabadúszó szövegírók esetében – ahol ez hiányzik, sokkal könnyebben munkanélkülivé válhatnak a munkavállalók. Másrészt minél inkább sokrétű egy szerepkör, annál kevésbé válható ki az automatizált munkákat elvégző AI programokkal. Harmadrészt érdemes szem előtt tartani, hogy ezek a programok gyakran hibáznak és erőse ajánlott ellenőrizni a mesterséges intelligencia által elvégzett (rész)feladatokat.