Mennyire megbízható most az AI? Lesz valaha elég megingathatatlan, hogy ne legyen szükség tényellenőrzésre?

Az AI már most is elég megbízható bizonyos feladatokra, különösen azokban az esetekben, ahol specifikus, jól definiált célok vannak. A technológia gyorsan fejlődik, és egyértelműen látjuk, hogy a megbízhatóság folyamatosan növekszik. Ezért meggyőződésem, hogy hamarosan elérjük azt a pontot, ahol az AI egyes területeken már teljesen feleslegessé teszi a tényellenőrzést.

Kapcsolódó

Természetesen, minden technológiának megvannak a korlátai, de már most is használható különféle szakmai területeken, ahol korábban elképzelhetetlen lett volna.

Az AI Summiton tartott előadásodban beszéltél az egyéni és a csoportos oktatás közötti különbségekről. Kifejtenéd ezt egy kicsit részletesebben? Hogyan látod az AI szerepét oktatásban?

Az előadásomban a Bloom-dilemmáról beszéltem, amely arról szól, hogy az egyéni tutorálás sokkal hatékonyabb a csoportos oktatásnál, hiszen a diákok jobban teljesítenek, ha személyre szabott figyelmet kapnak.

A kérdés, amelyet Bloom felvetett, az volt, hogy hogyan lehetne skálázni az egyéni oktatást, hogy szélesebb körben is elérhető legyen, ugyanakkor megmaradjon annak hatékonysága. Akkoriban nem volt erre megoldás, de ma az AI lehetőséget kínál.

Anton Stepanenko, a Boston Consulting Group (BCG) dubaji irodájának partnere és társigazgatója
Anton Stepanenko, a Boston Consulting Group (BCG) dubaji irodájának partnere és társigazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A jelenlegi AI-alapú tutorok – amelyek már most ismerősek, és a technológia fejlődésével egyre jobbak lesznek – képesek személyre szabott támogatást nyújtani a tanulóknak. Bár a mostani rendszerek még nem tökéletesek, a fejlődés egyértelmű. Az AI képes lesz segíteni abban, hogy bárki, akár tanár nélkül is, megfelelően felkészüljön egy-egy témából.

Jelenleg persze nem mondhatjuk, hogy az AI kiváltja a tanárokat, hiszen a pedagógusok és a szülők joggal aggódnának emiatt, de az elképzelés, hogy egy AI-oktató segíthet a tanulásban, ma már nem utópia.

Minden oktatási szinten ez lehet a jövő?

Nem feltétlenül. A gyerekeknek szükségük van a tanárokra, ez nem is vita tárgya. De például a felnőttképzéseknél egyértelműen az AI-é lehet a jövő. Ilyen oktató nélküli rendszerből már most is rengeteg működik.

Tehát a jövőben a felnőttoktatásban már nem lesz szükség tanárokra? Milyen időtávban várható ez a változás?

Már most is látjuk ennek jeleit. Már az AI előtt is számos olyan oktatási platform létezett, ahol nem volt szükség élő tanárokra, és mégis működtek. Jó példa erre a Coursera, amelyet milliók használnak.

Ráadásul, a világ legnagyobb oktatómotorja szerintem még mindig a YouTube. Ha valaki gyorsan meg akar tanulni valamit, egyszerűen beírja a keresőbe, hogy „hogyan kell”, és azonnal megkapja a válaszokat. A mesterséges intelligencia ebben a kontextusban csak felgyorsítja ezt a folyamatot.

A felnőttoktatásban már most sincs mindig szükség hagyományos tanárokra, és ez a jövőben még inkább így lesz.

Mi van akkor, ha valaki teljes esszét vagy prezentációt készít AI segítségével? Ez nem minősül csalásnak?

Ez teljesen az intézmény szabályaitól függ. Egyes helyeken az esszék AI általi megírását csalásnak tekintik, de vannak olyan úttörő intézmények is, amelyek ezt megengedik, és más módszerekkel értékelik a diákok tudását.

Véleményem szerint, ha valaki képes arra, hogy helyesen használja a mesterséges intelligenciát, és egy jól megírt, mély gondolatokat tartalmazó esszét hoz létre, akkor ez is elismerésre méltó készség.

Anton Stepanenko, a Boston Consulting Group (BCG) dubaji irodájának partnere és társigazgatója
Anton Stepanenko, a Boston Consulting Group (BCG) dubaji irodájának partnere és társigazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az AI helyes használata, az úgynevezett „AI-promptolás” nem egyszerű feladat. Egy igazán értelmes és érdekes esszé létrehozása mesterséges intelligencia segítségével még mindig kreativitást és háttértudást igényel. Ezért úgy gondolom, hogy az ilyen munkák értékelhetők, ha az intézmények hajlandóak rugalmasabban kezelni az oktatási módszereket.

Említetted az AI-alapú kutatási szoftverek alkalmazását, amelyek segíthetnek az akadémiai irodalom áttekintésében. Hogyan működik ez pontosan, és mennyire tudja támogatni a kutatók munkáját?

Ezek igazán hasznos eszközök, rengeteg időt tudnak megspórolni az akadémiai dolgozóknak, amelyet hasznosabb feladatokkal tudnak eltölteni.

A tudományos világban az a szokás, hogy egy kutató publikál egy cikket, amelyet mások idéznek, ha az releváns és sikeres. Ezek az AI-eszközök képesek nyomon követni ezeket az idézeteket, és összegyűjteni azokat a forrásokat, amelyekre hivatkoztak.

Ezután elemzi a hivatkozott szakirodalmat, és létrehoz egy összefoglalót, amely segít eldönteni, hogy az adott tanulmány hasznos-e az én kutatási témámhoz. Bár vannak fizetős források is, amelyek nem mindenki számára elérhetőek, sok nyílt hozzáférésű anyag is található, így a kutatók széles körű információhoz juthatnak.