Egyértelműen jelezni kell a későbbiekben az Artisjus felé, ha egy bejelenteni kívánt dal valamilyen MI-eszköz segítségével készült.

A hazai előadók jogait kezelő szervezet egyesületi ügyekben döntéseket hozó Küldöttgyűlése decemberben döntött  a generatív mesterséges intelligencia közreműködésével alkotott művek és a paródiák műbejelentéséről szóló szabályzat módosításáról.

Kapcsolódó

A hatályos szerzői jogi törvény szerint csak ember lehet szerző, ezért a kizárólag AI által létrehozott alkotások nem részesülnek szerzői jogvédelemben, és nem jelenthetők be az Artisjusnál. 

Abban az esetben, ha egy ember hoz létre zeneművet valamilyen MI-eszköz segítségével csak az számít alkotónak, aki szellemi tevékenységével hozzájárult a mű megalkotásához - az „AI" semmilyen formában nem minősülhet szerzőnek vagy társszerzőnek.

A hatályos szabályozás alapján megkülönböztethetjük az AI által létrehozott termékeket (amelyek nem védettek) és az ember által készített, szerzői jog által védett zeneműveket. 

Januártól jön az új szabályozás 

A január elsején hatályba lépő változás után az AI igénybevételével alkotott művek bejelentésekor nyilatkozatot kell benyújtani arról, hogy a mű megírásához AI-t is használtak, és arról is, hogy ennek ellenére az alkotás általa ismert folyamatát tekintve a mű szerzői jog által védett (tehát emberi alkotótevékenység eredménye).

A jogosult a műbejelentéskor köteles feltüntetni az AI alkalmazását, azon esetekben, ha a bejelentett művek védettsége kétséges, az Artisjus további adatbekéréssel vagy másként további vizsgálatokat végezhet – írja a hwsw.hu

Szép új világ

Az Artisjus december elején felhívta a figyelmet a PMP Strategy piackutató által készített tanulmányra, mely szerint 2028-ig globálisan 10 milliárd eurónyi bevétel kiesést okozhat a zeneművek szerzőinek a generatív mesterséges intelligencia.

Az előrejelzés alapján a jövőben teret nyerhetnek azon szolgáltatások, melyek segítségével szöveges promptokkal írhatnak és oszthatnak meg zenéket a felhasználók. 

Az elkövetkező években várhatóan az MI-vel generált zenékkel  árasztják el a streaming szolgáltatókat az erre szakosodott vállalatok – a prognózis szerint elsősorban a relaxációt, tanulást, fókuszálást, elalvást stb. segítő playlisteket fognak közzétenni. Vagyis elsősorban a háttérzenék esetében törhet előre az AI:  a PMP Strategy szerint öt év múlva az ún. könyvtárzene (háttérzenei célra optimalizált, előre megírt funkcionális zene) bevételeinek 60 százaléka már mesterséges intelligenciával készült zenékhez lesz köthető.

Az elemzés alapján 2028-ra  a streaming platformok bevételének 20 százaléka származhat a mesterséges intelligenciával generált művekből.