A kutatás a spanyolországi Barcelonára összpontosított, ahol mintegy 1,35 millió ember él - akiknek közel 60 százaléka legalábbis bizonyos időnként palackozott vizet fogyaszt. Az úgynevezett "életciklus-értékelést" használták, amely egy termék teljes élettartama alatt becsüli meg annak környezeti hatását. Ez magában foglalja a nyersanyagok kitermelését, a gyártást, a szállítást, a forgalmazást, a felhasználást és a megsemmisítést. Így jutott arra az ISGlobal tanulmánya, hogy ha minden barcelonai lakos palackozott vízre váltana, a nyersanyagok kitermelése több mint 70 millió euróba kerülne, és évente 1,43 állatfaj pusztulásához vezetne - írja a hírügynökség.

Ez 1400-szor nagyobb hatást gyakorolna az ökoszisztémákra, és 3500-szor nagyobb költséget jelentene a környezetnek az erőforrásokra, mintha az egész város csapvizet fogyasztana helyette.

Kapcsolódó

A palackozott víz fogyasztása az elmúlt években megnőtt, részben olyan tényezők miatt, mint az íz, a szag, a marketingkampányok és a csapvíz minőségébe vetett közbizalom hiánya. Viszont Cristina Villaneuva, az ISGlobal kutatója szerint Barcelonában az elmúlt években jelentősen javult a csapvíz minősége.  Azt találták, hogy bármilyen egészségügyi kockázat csekély, és egy háztartási szűrőrendszer hozzáadása jelentősen csökkentetheti a csapvízzel kapcsolatos kockázatokat.

"Eredményeink azt mutatják, hogy mind a környezeti, mind az egészségügyi hatásokat figyelembe véve a csapvíz jobb választás, mint a palackozott víz, mivel a palackozott víz a hatások szélesebb skáláját generálja" - mondta Cathryn Tonne, az ISGlobal kutatója.

Csak az Egyesült Államokban a vizes palackok gyártásához évente 1,5 millió hordó kőolajra van szükség - ez több, mint amennyibe 100 000 háztartás energiaellátása kerülne. És mindez a boltokba szállítás fosszilis tüzelőanyag- és kibocsátási költségei nélkül.

Az viszont egyre több szakértő lehet veszélyforrás, hogy a mikroműanyagok nagyobb mennyiségben vannak jelen az ásványvizes üvegekben.