A bankkártyás csalók 2016-ban Európában 1,8 milliárd eurót, vagyis mintegy 540 milliárd forintot szereztek meg különböző módokon - derül ki az Európai Központi Bank jelentéséből. Ez az összes bankkártyás fizetés 0,041 százalékát teszi ki.

A kicsalt pénz mennyisége szinte folyamatosan emelkedik, 2016-ban a négy évvel korábbihoz képest 35 százalékkal nagyobb összeg került illetéktelenekhez. Bár 2015-höz képest volt egy minimális csökkenést, a tendencia egyértelmű. Ennél még sokkal beszédesebb adat, hogy csalások összes tranzakción belüli részaránya is emelkedik: 2012-ben például 0,038 százalék volt.

Kapcsolódó

A csalással érintett tranzakciók száma 17,3 millió volt, vagyis átlagosan 104 eurót sikerült ellopni a kártyahasználóktól. Maguknak a tranzakciók száma egyébként sokkal nagyobb ütemben növekszik, mint az ellopott összeg: 2015-höz képest 27,2, 2012-höz viszonyítva pedig 92 százalékkal nőtt, vagyis majdnem duplázódott. Ezek sokkal nagyobb számok, mint amennyivel az összes tranzakció növekszik.

Az ECB jelentése az úgynevezett Single Euro Payments Area (SEPA), azaz Egységes Euró Fizetési Övezetre vonatkozik. A SEPA, az Európai Gazdasági Térség területén az euróban történő fizetések küldését és fogadását szolgáló, a fizetéseket egységes szabványok és szabályok alkalmazásával lebonyolító, közös európai fizetési eszköztár. A SEPA-hoz az Európai Unió tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc tartozik.

Az ECB a csalásokat három csoportra osztja:

  • A leggyakoribb az úgynevezett card-not-present (CNP) csalás, vagyis amikor nem magát a kártyát használjuk, csak a rajta lévő információkat adjuk meg egy szolgáltatónak. Ide tartozik az összes netes vásárlás. A kicsalt pénz 73 százaléka ilyen tranzakciók során kerül illetéktelen kezekbe.
  • A második legnagyobb csoport 19 százalékkal a POS-csalás, vagyis amikor egy "fizikai" boltban használjuk a kártyát (vagy a csaló használja).
  • A pénz 8 százalékát ATM-es tranzakciókon keresztül sikerült kicsalni az emberektől.

A CNP-csalások nem csak számosságuk miatt figyelemre méltóak, de azért is, mert csak itt mért növekedést (2,1 százalék) az ECB. Magyarul amikor online vagy akár telefonnal vásárolunk, egyre nagyobb eséllyel válunk áldozattá, míg a POS-terminálos vásárlásnál vagy pénzfelvételnél kevésbé. Az ATM-csalások összege 12,4 százalékkal, a POS-csalásoké 3 százalékkal csökkent Európában. Ez persze nem azt jelenti, hogy utóbbinál kevésbé kellene résen lenni.

Az ATM-es és POS terminálos csalásoknál egyébként legtöbbször hamisított, elvesztett vagy ellopott kártyákkal próbálkoznak az emberek - derül ki a jelentésből.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarország abban a tekintetben nagyon jó helyzetben van, hogy az összes fizetési tranzakció mindössze 0,007 százalékát érintették a csalások, amely a 0,041 százalékos átlaghoz képest remek szám.

Hasonlóan jó helyzetben vannak a régiós országok: Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Horvátországban is sokkal kevesebb csalás történik az összes tranzakcióhoz képest, mint a SEPA-országok átlaga.

Szomorú hír ugyanakkor, hogy Magyarországon rohamosan emelkedik a csalások száma: 2016-ban az egy évvel korábbihoz képest 52 százalékkal. Ennek pedig nem csak az alacsony bázis az oka, ugyanis az előbb említett régiós országoknál közel nem regisztrált ekkora emelkedést az ECB, sőt. Lengyelországban, Horvátországban, Szlovákiában csökken az arány, de Romániában is csak minimális mértékben nőt 2015-ről 2016-ra.

Ez persze csak egy év, és látható, hogy pont 2016-ban megtört a korábbi növekvő tendencia, a másfélszeres magyar növekedés mégis kiugró. A jelentés is külön kiemeli, hogy Magyarország más utat jár be ebben a tekintetben, mint a régiós országok.

A fentiek jól láthatók egy másik adatsoron is: ez 2012 és 2016 között mutatja, hogy az összes fizetési tranzakción belül hogy változott a csalások aránya. Magyarország itt is kiemelkedő helyet foglal el.

Az ECB adatait erősíti meg a Magyar Nemzeti Bank fizetési rendszer jelentése is, amely azt írja, hogy 2016 első háromnegyed évében 25 ezer visszaélési esetben 836 millió forint kárt okoztak az elkövetők. A visszaélések itthon is főként az internetes vásárlásokat érintették.

Az MNB hangsúlyozza, hogy a visszaélések kevesebb mint 10 százalékát terhelték a kártyabirtokosra, a nagy részt a kibocsátok vagy a külföldi és hazai elfogadók állták.

Az MNB-nek már frissebb adatai is vannak, mint ami az ECB-jelentésben szerepel, így tudjuk, hogy Magyarországon 2017 első háromnegyed évében 27 ezer visszaélés történt, vagyis még több, mint 2016-ban. A kár azonban "csak" 776 millió forintot tett ki, és a teljes fizetési forgalomhoz képest is csökkent.

Az MNB azt hangsúlyozza, hogy az érintésmentes fizetéssel kapcsolatban mindössze 18 visszaélés történt, vagyis ez lényegében teljesen biztonságosnak mondható.

A kép forrása: Shutterstock.