Brit tudósok diszkontáron térnének vissza az uniós projektekhez

Nagy-Britannia hivatalosan akkor hagyta el ezeket programokat, amikor 2020 januárjában kilépett az Európai Unióból, és a harmadik országként való újbóli csatlakozásról szóló tárgyalások a Brexit utáni észak-írországi kereskedelmi szabályokról szóló elkeseredett vita közepette elakadtak.

Az EU és a szigetország tisztviselői most tárgyalásokat folytatnak Nagy-Britannia régóta halogatott újbóli csatlakozásáról a blokk tudományos programjaihoz, köztük a Horizont Európa 95,5 milliárd eurós (36 ezer milliárd forint finanszírozási programhoz, a Kopernikusz földmegfigyelő műholdrendszerhez és az Euratom atomenergetikai kutatás-fejlesztési programjához.

A tárgyalások végül a múlt hónapban kezdődtek újra, miután London és Brüsszel megkötötte a windsori keretmegállapodást, és nagy reményeket fűztek a gyors megoldáshoz. Az Európai Bizottság megerősítette, hogy nem követeli meg az Egyesült Királyságtól, hogy fizessen visszamenőleges részvételi díjat a jelenlegi hétéves Horizont Európa finanszírozási kezdeményezésből kimaradt két év után.

London nagyobb kedvezményre ácsingózik

Az Egyesült Királyság kormánya azonban nagyobb kedvezményt szeretne. London azzal érvel, hogy a kétéves szünet miatt a brit kutatók és vállalkozások gyengébb helyzetbe kerültek, mint európai társaik.

A program első éveiből való kimaradásuk megakadályozta, hogy a brit tudósok több országot átfogó kutatási konzorciumok élére álljanak – egy olyan területre, ahol hagyományosan kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A folyamatos bizonytalanság miatt az Egyesült Királyságban benyújtott pályázatok száma is csökkent.

London ragaszkodik ahhoz, hogy a Brexit utáni kedvezménynek ezért nagyobbnak kell lennie, mint egyszerűen két évnyi éves hozzájárulás. Az Egyesült Királyság köztisztviselői modellszámításokat végeztek annak becslésére, hogy az országukban tevékenykedő tudósok a ciklus utolsó öt évében várhatóan mennyi támogatást nyerhetnek vissza, és a hiány pótlására további kedvezményeket szeretnének.

Miközben a tárgyalások folytatódnak, az Egyesült Királyság miniszterei azzal fenyegetőznek, hogy teljesen lemondanak a Horizont programmal való társulásról, és a tavaly kidolgozott, Pioneer néven ismert hazai „B-tervet” hajtják végre.

– mondta Paul Scully, a technológiai és digitális gazdaságért felelős miniszter a múlt héten a Westminster Hallban tartott vitán.

Az EU nem hajlik a további kedvezményekre

Egy uniós tisztviselő szerint az Egyesült Királyság még nem terjesztett elő hivatalos álláspontot a Bizottságnak, de hozzátette: „Nem fogjuk őket másként kezelni, mint a többi országot. A társulás feltételeit törvény rögzíti. A program első két évét nem kell kifizetniük, a többit viszont igen.”

A tárgyalások valószínűleg hónapokig fognak tartani egy brit tisztviselő szerint, aki szerint mindkét fél a nyári megoldást célozza meg. Ez lehetővé tenné, hogy az Egyesült Királyságban működő kutatók pályázhassanak az Európai Kutatási Tanács (ERC) díjainak következő fordulójára, amely a Horizont koronaékszere, és a program azon része, amelyben az Egyesült Királyság hagyományosan a leginkább érdekelt.

A Bizottság szóvivője szerint Nagy-Britannia a megállapodás megkötése után azonnal csatlakozhat az uniós programokhoz.

Bár a pénzbeli hozzájárulásokról szóló vita megoldása időbe telhet, a brit és az európai tudományos szektor bizakodó, hogy két év stagnálás és kétségbeesés után sikerül megegyezésre jutni.

Az Egyesült Királyság társulása most abszolút prioritás

„Az a benyomásom, hogy nagyon jól állunk” – tette hozzá Thomas Jorgensen, az Európai Egyetemi Szövetség lobbicsoportjának politikai koordinációért felelős igazgatója, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság „egy kicsit pózol a készpénzfizetésekkel kapcsolatban, és keményen próbál alkudozni”.

Kurt Deketelaere, az Európai Kutatási Egyetemek Ligája (LERU) lobbicsoport főtitkára szerint a Bizottság részéről nagyfokú rugalmasság és hajlandóság mutatkozik arra, hogy Nagy-Britanniát újra az uniós tudományos programokba fogadják.

Figyelmeztetett azonban arra, hogy Brüsszel nem tekintheti úgy, hogy Nagy-Britanniát előnyben részesíti más, szintén a Horizont Európa programhoz való csatlakozásról tárgyaló harmadik országokkal – köztük Ausztráliával, Kanadával és Japánnal – szemben. Minden jel arra utal, hogy az Egyesült Királyság társulása most abszolút prioritás a Bizottság és minden bizonnyal Ursula von der Leyen számára is.