A második Orbán-kormány harmadik évében, 2013 novemberében jelentette be Cséfalvay Zoltán, az egykori Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, hogy Budapest az évtized végére a régió startup fővárosa lenne.

Ennek érdekében a nemzetgazdasági tárca és a hazai startup-világ szakértőiből létrejött egy BudapestHUB nevű munkacsoport, amely egy kiadványt is kiadott Runway Budapest 2.0.2.0 - A Startup Credo néven.

Kapcsolódó

Akkoriban úgy látták, hogy vannak olyan területek, amelyekben kifejezetten erős Magyarország: "komparatív előnyeink a matematikai és számítástechnikai képzettségre alapozódó, egyben sajátos látásmódot igénylő és kínáló területeken találhatóak (pl. Rubik kocka, NNG, Prezi, Leonar3Do). De Magyarországon a startupok lehetőségei jóval tágabbak, mint az infokommunikációs ágazat, így a biotechnológia vagy az orvosi műszerek fejlesztése terén is komoly komparatív előnyökkel rendelkezünk." - olvasható az anyagban, amely szerint "csak egy pesties - azaz sajátosan helyi - startup-központ lehet sikeres."

A célhoz elérendő eszközöket is a Startup Credóban listázták, így például szerepelt benne a startupoknak nyújtott adókönnyítés, a kutatás-fejlesztési ráfordításainak fokozottabb figyelembevételét az adózásnál vagy éppen magának a startup fogalmának a definiálása. Ezen felül a foglalkoztatás elősegítése érdekében célzott járulékkedvezmény bevezetését; korlátozott keretek között eszközbeszerzési adókedvezmény biztosítását; a szellemi apportból származó jövedelmek kedvező adóztatását, valamint a szabadalomhoz kapcsolódó bevételek után járó adókedvezményt; az opciós ügyletek egyszerűsítését, valamint a veszteségelhatárolás szabályainak kedvező módosítását is tervezték.

Ezek közül néhány lépés ugyan megvalósult, a startup például hivatalosan "korai fázisú vállalkozás", léteznek befektetőket érintő kedvezmények, de a cégek egy kutató-fejlesztő foglalkoztatása után is kaphatnak adókedvezményt.

Ugyanakkor a nagy terv körül óriási volt a csend, pedig 2020-ig már csak egy év maradt: az utóbbi időszakban egyáltalán nem lehetett a kormányzati kommunikációban a startup-fővárosról, mint célról hallani, ezért megkérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy létezik-e még ez a terv.

Részsikerek vannak, terv úgy tűnik, nincs

A szaktárca válaszából arra lehet következtetni, hogy bár az államnak fontos az innováció, erről a tervről letettek. Legalábbis a konkrét kérdésünkre, miszerint létezik-e még az az elképzelés, hogy Budapest 2020-ra a régió startup fővárosa legyen, nem válaszoltak, helyette felsorolták, hogy az utóbbi években milyen lépéseket tett a kormány a innováció és a digitalizáció terjesztése érdekében.

És hogy milyen felsorolást közölt az ITM?

  • 2016 végén elfogadták a Magyarország Digitális Startup Stratégiáját (Érdekesség, hogy az anyag akkoriban "Virágzó startup fővárossá válhat Budapest" címmel került fel a kormány honlapjára, azaz két éve még biztosan létezett az elképzelés.)
  • 2011 óta nőt a startupokat célzó tőkekihelyezések száma. (Főként uniós és állami pénzből. A magánbefektetők továbbra is marginális szerepet játszanak a magyar kockázati tőkepiacon.)
  • Elérte az 1000-et a magyar startupok száma, amely fele az ITM szerint globális piaci potenciállal rendelkezik. (A fentebb említett Startup Credóban az volt a kitűzött cél, hogy "a startup vállalkozások kritikus tömege" jöjjön létre. Hogy ez megvalósult-e az ITM szerint, azt nem írták.)
  • Elindult az Akkreditált Technológiai Inkubátorház Program.
  • Működik az uniós forrásokat kezelő, de állami tulajdonú Széchenyi Tőkealap-kezelő.
  • 2016-ban az Európai Bizottság által is támogatott European Digital City Index (EDCI) felmérés 60 európai várost vizsgál meg a startup ökoszisztémák szempontjából. Az eredmények alapján a régióban Budapest az első, az összesített rangsorban a maga 33. helyével.
  • A budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézettel a közeli jövőben az ITM együttműködési megállapodást készít elő, melynek részeként fejlesztenék a magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztése, a tudástranszfer és a kutatási eredmények disszeminációjának támogatása, a tájékoztatás elősegítése az EIT Regionális Innovációs Programja keretében, a vállalkozóvá válás támogatása, illetve a start-up ökoszisztéma fejlesztésének ösztönzése.

Ezen felül még megjegyezték, hogy a kormányzat célja az innovatív vállalkozók és a magasan kvalifikált munkaerő tevékenységének ösztönzése, valamint a külföldi vállalkozók Magyarországra településének elősegítése.

Régiós összefogás vs vezető szerep

Persze az se biztos, hogy van-e értelme az ilyen régiós versengésnek. Marcin Hejka, az OTB Ventures lengyel kockázati tőkealap társalapítója tavaly ősszel úgy nyilatkozott a Napi.hu-nak, hogy "bár a versengésben nincs semmi rossz, ez a cél nemigen fog sikerülni senkinek sem."

Szerinte ugyanis minden országnak megvannak a maga előnyei, így a siker bárhonnan jöhet. "Kis régióról beszélünk, ahol repülővel másfél óra alatt bárhova el lehet jutni. Egy ökoszisztéma vagyunk, ezt kell erősíteni, mert egyetlen országnak sincs akkora vásárlóereje, hogy vonzó legyen, még Lengyelországnak sem. De régióként, meg lehet teremteni ezt a kritikus tömeget. Én éppen ezért a régiós ökoszisztéma erősítésére fókuszálnék, mintsem magamba fordulva le akarjam győzni a többieket. Ez úgysem fog működni, egyedül ugyanis egyetlen állam sem fogja tudni felvenni a versenyt egyetlen nagy mostani, úgynevezett startup-központtal sem." - vélte akkor a szakértő.

"Nem az a kérdés, hogy van-e startup főváros programja Budapestnek vagy nincs, sokkal inkább az, hogyan lehetne vonzóbb vállalkozói környezetet teremteni" - vélte Zsembery Levente, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) korábbi elnöke, az X-Ventures kockázati tőkealap vezérigazgatója. Szerinte ugyanis ma nem vállalkozásközpontú sem a jogi és üzleti intézményrendszer, sem kormány gazdaságpolitikája, sem pedig a társadalom. Ez utóbbi alatt azt érti, hogy a munkaképes korba lépők még ma is sokkal inkább az alkalmazotti jövőt képzelik maguk elé, mintsem a saját vállalkozás indítását.

Előbbi alatt pedig azt, hogy a mai magyar jog- és adórendszer nagyvállalati fókuszú, elsősorban ezeket a cégeket szolgálja ki, a kkv-k számára a működés bürokratikus, nehézkes. Az állam szerepe pedig a piacon egyre nagyobb, így egyre több vállalkozás esik az állami megrendelések csapdájába. "Éppen ezért mondom, hogy bár nyilván jó, ha van startup-programja a kormánynak vagy a fővárosnak, önmagában nem ezen múlik az, hogy előrébb tudunk-e lépni a régiós rangsorban" - mondta a Napi.hu-nak Zsembery.

Az X-Ventures kockázati tőkealap vezérigazgatója vezetője szerint a régiós versenyben jelenleg két ország látszik elhúzni: Észtország és Csehország. Bár, szimplán a tranzakciószámot és a befektetési összeget nézve Magyarország jól szerepel, ez önmagában nem feltétlenül elég. Az itthon rendelkezésre álló források jelentős része uniós és állami pénzből tevődik össze, máig nagyon kevés a magánforrásokból építkező kockázati tőkealap, aki a startupokba fektetne be. Az uniós eredetű forrásokat - fejlettsége miatt - nem lehet Budapesten és Pest-megyében felhasználni, miközben a legtöbb ígéretes startup budapesti, a startup üzlet- és életforma nagyvárosi. További gond, hogy a rengeteg állami hátterű forrás ugyanazt a célt szolgálja, nincs szakosodás, fókusz. Amíg tehát a rendszer nem válik rugalmasabbá, nem lesz a jelenleginél erősebben Budapest fókuszú vagy nem jelenik meg jelentősebb mértékű privát forrás, addig nem várható, hogy előrébb tudunk lépni a közép-kelet-európai rangsorban - vélte Zsembery.