Az idei tanévtől már számos tárgy használata tiltott a diákok számára az iskolában, köztük a mobiltelefonoké is. A módosítás rendkívül megosztotta a diálkokat, a szülőket, de a pedagógusok körében is sok a bizonytalanság, mivel rengeteg jogszabály nem tisztázott, kezdve azzal, hogy ki felel a begyűjtött mobiltelefonokért.

A mobiltelefonok iskolai tilalma nem feltétlenül ördögtől való és számos európai ország kokettál az ötlettel, ahogy szakmai körökben is megosztott a kérdés. Mi azonban szakértők helyett most úgy döntöttünk, hogy magával a páni félelemként kezelt technológiával „beszélgetünk” a témáról a ChatGPT „személyében”.

Kapcsolódó

Szabályozás helyett oktatás

Az OpenAI generatív mesterséges intelligenciájának azt a kérdést tettük fel a diskurzus nyitásaként, hogy szerinte hasznos dolog-e betiltani a mobiltelefon használatát általános és középiskolában. A modell részletesen felsorolta a tilalom előnyeit és hátrányait:

  • A tiltás mellett szól, hogy „a mobiltelefonok könnyen elvonják a diákok figyelmét az órákról. Az értesítések, játékok és közösségi média állandó jelenléte miatt a tanulók nehezen tudnak koncentrálni a tananyagra, ha a telefonjuk kéznél van”.
  • Pozitívum lehet az MI szerint az is, hogy azáltal, hogy a mobiltelefon nincs a diákoknál, „a tanárok is jobban tudják kontrollálni a figyelmet, és az interakciókat is, ami jobb tanulási környezetet teremt. A telefon nélküli órák lehetővé teszik, hogy a diákok jobban bevonódjanak az órai munkába.”
  • Mellette szólhat az is, hogy az iskola területén „jelentősen csökkenthetők” az itteni környezetben egyébként gyakran előforduló online zaklatások vagy a közösségi médiában mérhető szociális nyomás.
  • Előnynek említi a ChatGPT azt is, hogy „a telefonok nélküli szünetek arra ösztönzik a gyerekeket, hogy inkább egymással beszélgessenek, szocializálódjanak, ami hosszú távon fejleszti a kommunikációs készségeiket”.

Ugyanennyi hátrányt is felsorolt nekünk a modell, amelyek a telefontilalom ellen szólnak. Például azt, hogy a telefonhasználat tiltás gátolhatja abban a diákokat, hogy megtanulják a technológia hatékony és felelősségteljes használatát. Márpedig a ChatGPT szerint a modern világban elkerülhetetlen része az életnek a technológia.

Megjegyzi továbbá, hogy számos diák oktatási célokra is használja a telefonját, többek között jegyzeteléshez, kutatásokhoz vagy éppen nyelvtanulásra, a teljes tiltás pedig akkor is megszüntetni ezeket a lehetőségeket, ha a diákok egyébként felelősségteljesen használnák az eszközt.

Az MI szerint biztonsági kérdéseket is felvet a telefonok tilalma, mivel „veszélyhelyzet esetén a mobiltelefonok hasznosak lehetnek, akár a diákok, akár a szülők számára”. Egy teljes tiltás azonban „felesleges bonyodalmat okozhat az ilyen helyzetekben”.

Az általános véleményt összegezve a modell megemlíti, sokan gondolják úgy, hogy a tiltás helyett célravezetőbb lenne arra megtanítani a diákokat, hogyan is használhatják felelősséggel az eszközt, és hogy hogyan különböztessék meg a megfelelő és a nem megfelelő használatot.

Nem kell félni a mobiltól, meg is lehet szeretni

Azt is megkérdeztük a ChatGPT-től, vannak-e tudományos kutatások és eredmények, amelyek a telefonok iskolai korlátozása mellett szólnak, a rendszer pedig nem is habozott a válaszadással:

A London School of Economics (LSE) 2015-ös kutatása arra mutatott rá, hogy a mobiltelefonok betiltása javította a diákok tanulmányi teljesítményét, főként azon diákok esetében, akik rosszabbul teljesítenek: átlagosan 6,4 százalékos javulást tapasztaltak a vizsgaeredményekben azok az iskolák, amelyek betiltották a mobiltelefonokat.

A gyengébben teljesítő diákoknál pedig több mint 14 százalékkal javult a teljesítmény.

Adrian F. Ward és kutatócsapata 2017-es tanulmányukban azt állapította meg a ChatGPT hivatkozása szerint, hogy már a mobiltelefon puszta jelenléte rontotta a diákok koncentrációját, még akkor is, ha a készüléket egyáltalán nem is használták. A gondolataik ugyanis állandóan a telefon körül járnak, ami csökkenti a mély koncentrációra való képességet.

A Rutgers Egyetemen 2019-ben készítették el azt a tanulmányt, amely kimutatta, hogy a mobitelefon-használat csökkenti a társas interakciókat a diákok között, mivel telefonhasználatkor kevesebb "face-to-face" kommunikáció történik.

Nem vártuk meg a kormányt, az MI-vel tettünk rendet a jogszabályban

Az egyik legnagyobb zavart az iskolatilalomról szóló jogszabályban jelenleg az okozza, hogy nem tisztázott, ki a felelős, ha a telefonnal történik valami a tanítási idő alatt, vagyis amíg az iskola begyűjtve tárolja őket.

A ChatGPT szerint a kérdés a helyzettől függ:

  • Egyfelől, amennyiben az iskola „előzetesen tájékoztatja a szülőket arról, hogy a telefonokat be fogja szedni, és ennek feltételeit írásban rögzíti, akkor fontos, hogy a szülők és diákok tudatában legyenek a felelősségi kérdéseknek.”
  • Ugyanakkor ha az iskola egy írásos szabályzattal rendelkezik, amely kimondja, hogy a használat korlátozásának érdekében beszedik az eszközöket, és ezt a szülők elfogadták, akkor megosztott lehet a felelősség. Jogilag azonban fontos szerepe lehet a szülői beleegyezésnek, ennek hiányában ugyanis az iskola lehet a felelős.

Hogy még konkrétabb ötleteket kapjunk a felelősségvállalás kérdésének megoldása kapcsán, megkértük a ChatGPT-t arra, hogy fogalmazzon meg konkrét javaslatokat és jogszabály-módosításokat, melyekkel az iskolai eszköztilalomról szóló kormányrendeletet kiegészítené. A rendelet egyes pontjait egyesével adtuk meg a modellnek, és arra kértük, hogy a felelősségvállalás és az átláthatóság vonatkozásában tegyen javaslatokat.

A rendszer külön kiemelné, hogy „ki viseli a felelősséget a telefon épségéért és működőképességéért az átvétel ideje alatt. Ez egyértelművé tenné, hogy az intézmény vagy az adott személy (pl. tanár) felelős-e azért, ha a telefon megsérül vagy elveszik a tárolási idő alatt.”

A ChatGPT azt is írja, hogy szerinte „célszerű lenne részletezni, hogy milyen következményekkel jár a tanuló vagy szülő részéről történő felelősségvállalás hiánya, például ha a telefonon tiltott tartalmak találhatók, vagy a tanuló szabályszegés miatt nem adja le a készüléket.”

A ChatGPT a „245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet” „3. A tiltott és használatában korlátozott tárgyak átvételének és visszaadásának szabályai” című pontjához változtatás nélkül a következő kiegészítéseket javasolja:

„(6) A tanuló által használt mobiltelefon, mint használatában korlátozott tárgy, a tanítási nap ideje alatt az intézmény házirendje szerint köteles leadásra, és a tanítás végeztével ugyanilyen feltételek mellett visszavételre.

(7) Az intézmény az átvett mobiltelefon épségéért és működőképességéért a tárolás időtartama alatt felelősséget vállal. Az átvételt követően bármilyen esetleges kár vagy veszteség esetén az intézmény köteles kártérítést nyújtani, kivéve, ha bizonyított, hogy a kár a tanuló vagy harmadik fél magatartásából ered.

(8) Ha a tanuló nem adja le a mobiltelefonját a házirendben meghatározottak szerint, az intézmény fegyelmi intézkedést kezdeményezhet a házirendben foglalt szankciók alkalmazásával.”

A rendelet negyedik, a tiltott és használatában korlátozott tárgyakra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésére vonatkozó pontjára vonatkozóan ugyanezen feladat elé állítottuk az MI-modellt. Válaszában azt írta, rögzítené, milyen módon és eszközökkel végezhetnék az eszközök ellenőrzését, hogy az ne adjon alkalmat a visszaélésre és biztosítsa a tanulók jogainak védelmét.

Azt is fontosnak tartaná a ChatGPT pontosítani, hogy az átvett tárgyakat pontosan hogyan kell kezelni és rögzíteni, továbbá, hogy a tanuló vagy a szülő hogyan szerezhet információt a tárgy állapotáról.

Érdemesnek tartaná a rendszer azt is rögzíteni, hogy milyen módon és határidővel értesítik a szülőket és az érintett hatóságokat, hogy az érintettek a megfelelő időben és formában kapjanak tájékoztatást.

Mindezeken felül a modell a jogszabályban jogorvoslati lehetőséget is biztosítana a tanulónak vagy a szülőnek abban az esetben, ha a pedagógus döntésével nem értenek egyet, különös tekintettel az átvett tárgy visszatartása vagy szabálytalanság megállapítása esetén.

A fentieket figyelembe véve a ChatGPT a következő javasolt kiegészítéseket fogalmazza meg, szintén változtatás nélkül:

  • „(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során a pedagógus köteles tiszteletben tartani a tanuló személyiségi jogait. Az ellenőrzés kizárólag a tárgy birtoklásának megállapítására irányulhat, és azt a pedagógus kizárólag a tanuló személyes terének megsértése nélkül végezheti el.”
  • „(5) Az átvett tiltott vagy használatában korlátozott tárgyakat a pedagógus köteles az intézmény által erre a célra kijelölt biztonságos helyen elhelyezni, a tárgy átvételéről pedig jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a tanuló, a pedagógus, valamint szükség esetén egy harmadik személy is aláír.”
  • „(6) A tanuló szülőjét vagy gondviselőjét az átvett tárgyról a legrövidebb időn belül, de legkésőbb 24 órán belül értesíteni kell, részletezve az átvétel okát és a tárgy visszaadásának módját és időpontját.”
  • „(7) Amennyiben a tanuló vagy a szülő nem ért egyet az átvett tárgy visszatartásával, jogorvoslati kérelemmel fordulhat az intézményvezetőhöz, aki a kérelem benyújtását követően haladéktalanul köteles kivizsgálni az ügyet, és írásban tájékoztatni az érintetteket a döntésről.”

Az MI úgy véli, hogy a fenti kiegészítésekkel az átláthatóság és a felelősségvállalás kérdése is egyértelműbbé válik, és a tanulók jogainak védelme is jobban biztosítható.

A cikket a ChatGPT mesterséges intelligencia használatával írtuk, annak tartalma teljes mértékben a modell álláspontját és véleményét tükrözi és nem feltétlenül egyezik a szerző és az Economx álláspontjával. Ahogy a mesterséges intelligenciát fejlesztő OpenAI, úgy mi is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a ChatGPT tévedhet.