Számos kutatás foglalkozott már a kontroll nélküli tartalomfogyasztás és a depresszió kialakulása közötti kapcsolattal, most azonban egy tanulmányban az egyéni személyiségjegyeket is figyelembe vették.

A depresszió világszinten az egyik vezető halálok: minden hatodik embernél kialakul, először jellemzően a tizenéves kor végén, a húszas évek elején jelentkezik, de akár élethosszig is tarthat, 

ráadásul nemcsak az alaphangulattal, hanem más fizikai tünetekkel is összefüggésbe hozható, olyanokkal például, mint a szívbetegség, a rák és a cukorbetegség.

A depressziót számos tényező befolyásolhatja, beleértve az életkörülményeket, a szervezetben jelenlévő gyulladásokat, a hormonszintet és a genetikai hajlamot, de az elmúlt években a közösségi médiahasználattal is összefüggésbe hozták, ugyanis a fiatalok az Egyesült Államokban átlagosan 2-4 órát töltenek a közösségi médiatartalmak fogyasztásával, de vannak, akik akár napi nyolc órán keresztül aktívan használnak bizonyos alkalmazásokat.

Egy friss tanulmány eredményei azonban vészjóslók a közösségi médiafüggők számára: megállapították, hogy a túlzásba vitt médiahasználat akár meg is háromszorozhatja a depresszió kialakulásának esélyét.

A veszély forrása

A közösségi média valóságtól elrugaszkodott tere a teljes élet illúzióját keltheti a szemlélődőben, hiszen rengeteg pozitív és negatív inger érheti a használót akár percek alatt. 

A való életben azonban nem történik változás, és a féktelen görgetéssel töltött idő megakadályozhatja az emberi kapcsolatok fenntartását, elszigetelve a felhasználót a külvilágtól.

Problémát jelent még az állandó összehasonlítás, amit egy-egy bejegyzés láttán szinte automatikusan megteszünk: ez nem csak a depresszió, hanem bármilyen testképzavar kialakulását is elősegíti, hiszen a közösségi platformokon mindenki a lehető legjobb arcát mutatja, és nem ritkán használnak képszerkesztő alkalmazásokat is a tökéletes megjelenés érdekében.

Renae Merrill, a tanulmány társszerzője szerint az online kommunikáció megnövelheti a félreértések kockázatát is, az ebből fakadó (például párkapcsolati) nehézségek pedig csak rontanak az ember állapotán.

Ugyanez a probléma ütheti fel a fejét, ha a szociális életünkről, a sikereinkről és a kudarcainkról van szó. Az influenszerek által közzétett élet általában tökéletes, gondtalan, ezért az elégedetlenség érzését keltheti a fogyasztóban a saját eredményei és életkörülményei kapcsán. Fontos tehát tudatosítani magunkban, hogy amit ott látunk, az nem a valóság.

Az áldozatok

A vizsgálatban 978, 18-30 év közötti személy adatait elemezték hat hónapon keresztül, illetve személyiségteszt kitöltésére is kérték őket. Csak olyan alanyok vették részt a kutatásban, akik a vizsgálatok kezdetekor nem mutatták a depresszió tüneteit.

A kutatók az olyan személyiségjegyeket is figyelembe vették, mint amilyen a nyitottság, a lelkiismeretesség, az  extraverzió, a neurotizmus, végül pedig megállapították, hogy 

a személyiségjellemzőktől függetlenül is depressziót okozhat, ha sokat nézegetjük mások életét.

A hatodik hónap végén a vizsgált alanyok közül 93-nál (9,5 százalék) alakult ki depresszió. A kutatók hozzátették, hogy a személyiségjegyeinktől függetlenül fontos, hogy kevesebbet és átgondoltabban használjuk a social médiát.

Ugyanakkor nem vehetjük biztosra, hogy bizonyos személyek esetében a közösségi média használata miatt alakult ki a depresszió. Gyakran éppen a rossz lelki állapot miatt nő a médiaaktivitás, hiszen ilyenkor jobban vágyhatunk a pozitív visszajelzésre, amit a médiaplatformokon kiszámíthatóan és megfelelő mennyiségben tudunk begyűjteni.

Tudni kell lemondani róla

Ha kevesebb örömet érzünk az eddig kedvelt tevékenységek közben, ha levertek vagyunk, ha szeretteink körében is gyakran bekebelez a virtuális világ, és nem tudjuk élvezni barátaink társaságát a telefonunk nélkül, akkor jó eséllyel problémáink vannak a túlzott közösségi médiahasználattal. Ebben az esetben érdemes először csökkenteni a görgetésre szánt időt, vagy akár egy időre teljesen lemondani a tartalmak böngészéséről, majd más szemlélettel használni ismét a kedvenc alkalmazásainkat.

A hosszútávú rosszkedv, az elszigetelődés, a kedvtelenség, és az önkárosító gondolatok lehetnek depresszióra utaló jelek, ezért ha ezeket érzékeljük, mielőbb ajánlott szakember segítségét kérni.