Mintegy 15 éve kezdődött a mobiltelefonok forradalma, ami nagyon hasonlított arra, amit most a digitalizációnál látunk - állapította meg Fejes Zoltán, a T-Systems kis- és középvállalati megoldásokért felelős új vezérigazgató-helyettesét.

A magyar cégvezetők fele mégsem tartja fontosnak a digitalizációt, 49 százalékuk vállalkozásának fejlettségét a jelenlegi igényeknek megfelelőnek tartja - derül ki a reprezentatív kutatásból, mely során 779 kkv-s cégvezetőt kérdeztek meg. A legnagyobb kihívásnak a válaszadók 46 százaléka az üzletszerzést nevezte. Fejes szerint a probléma, hogy arra nem gondolnak, a digitalizációval e területen is lehetne hatékonyabban működni. (Íme, egy meglepő adat, amit nem hitt volna a magyar cégekről.)

A dobogó második fokára 42 százalékkal a költséghatékonyság került, erre válaszként a papír nélküli irodát említette Fejes. A további sorrend a küzdelem a versenytársakkal (41 százalék), kapcsolatok ápolása, javítása (13 százalék), termékfejlesztés (13 százalék), illetve a lépés tartása a digitalizációval (13 százalék).

Ezek után nem meglepő, hogy a kkv-k 72 százaléka nem fejlesztett az elmúlt 24 hónapban, a felüknek nincs is igénye arra, hogy ezt megtegye. Összességében csak minden negyedik cég az, amelyik az elmúlt 1-2 évben informatikai fejlesztésre költött. "Internetelérés javítása, új laptop beszerzése, felhő-, illetve mobilszolgáltatás fejlesztése" - sorolta a példákat Fejes, aki szerint ebbe akár az ingyenes szoftverek beszerzése is beletartozhat. A fejlesztések leginkább a kkv-szektor nagyobb cégeihez köthető, szektorokat nézve az ipar a kiemelkedő, míg a másik végletet a vendéglátás jelenti.

Mindezek ellenére 52 százalék érezte úgy, hogy az iparága fejlődik, míg saját vállalkozására 54 százalék mondta ezt. Ezzel párhuzamosan 42 százalék szerint stagnál a vállalkozása. Az Y és Z-generáció jobban látja a kitörési lehetőségeket, ez lassan megjelenik a számokban is - mondta Fejes.

A cégvezetők jellemzően különbséget tesznek a számítógépes és mobileszközök védelme között: az előbbit sokkal fontosabbnak tartják. Igaz, a veszélyt így is alig 20 százalék tartja komolynak. Ezek után nem meglepő, hogy a legfrissebb verziójú, biztonságos szoftverek használata csak minden második megkérdezett (54 százalék) számára fontos - 46 százalék például használ ingyenes eszközt eszközei védelmére, míg adatvédelemre 33 százalék mondta ugyanezt.

A válaszadók 75 százaléka teljesen elégedett a használt infrastruktúrával, 76 százalék adatvédelme jelenlegi fokával is elégedett, 7ö százalék megfelelőnek tartja az eszközei fizikai védelmét, míg 77 százalék az adatok folyamatos elérhetőségét is garantáltnak érzi.

A jó hír az, hogy digitális érettségben nem tartanak ott a magyar cégek, ezért a hackerek nem tudják elérni őket. Nem szakosodtak még ránk, inkább azokat célozzák, akik előttünk járnak. Úgy kell tehát a digitalizációt fejleszteni, hogy a védelemre is folyamatosan figyeljünk - fogalmazott Fejes.

Meglepő, de a kétfős vállalkozások 52 százaléka még soha nem hallott a GDPR-ról, de az összes megkérdezett 46 százaléka is úgy vélekedett, hogy neki nem szükséges foglalkoznia az uniós adatvédelmi szabályzattal. A válaszadók harmada szerint ha gond van, akkor elég utólag lépni, így 19 százalék semmilyen változást sem tervez.

A digitalizáció meg fogja változtatni a hagyományos szerepeket a megrendelő és beszállító között, e szereplőknek közelebb kell lépniük egymáshoz, jobban meg kell érteniük egymást. Ez a technológiára és a projektmegvalósításra is igaz - mondta Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.

A kutatásból jól látszik, hogy a kkv-k java része az üzletmenetre fókuszál, ezt akarja folyamatosan biztosítani. Éppen ezért sokan a digitalizációs kérdést szükséges rosszként élik meg - tette hozzá a cégvezető, aki szerint ez azért problémás, mert ma már szinte egyenlőségjelet lehet rakni a digitalizáció és a versenyképesség. "Mire meglátod a tigrist, addigra már másik négy figyel" - mondott egy hasonlatot Kaszás, hogy miért érdemes minél előbb lépni ebbe az irányba.

Fotó forrása: Shutterstock.