Az utóbbi évtizedekben teljesen átalakult az életünk: míg régebben megszokott volt, hogy pénzügyeinket csakis a bankoknál intézhetjük, addig ma már számos más szolgáltatás is segíthet ebben, de említhetnénk az utazást, a filmnézést, a zenehallgatást, az álláskeresési szokásainkat és a bevásárlásainkat is.
Valószínűleg nem is tudnánk olyan területet mondani, ahol nem volt lényegi átalakulás az elmúlt időszakban. A videotékák kora régen lejárt, a Netflix már értékesebb, mint a Disney, a Spotify letarolta a zenepiacot, az Uber pedig a városi közlekedést, és már a Tescóból is tudunk házhoz rendelni.
Ennek a változásnak a motorjait jellemzően a startupok adják, így nem csoda, hogy nemcsak az államok és a vállalkozó kedvű gazdagok, hanem a nagyvállalatok is egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre a szektorra és nemcsak pénzzel, de különböző programokkal is igyekeznek támogatni őket.
Így tesz a Google is, amely öt éve találta ki, hogy az addiginál jobban részt kíván venni a startupok képzésében, így világszerte alapít úgynevezett Campusokat. Az elsőt Londonban nyitották meg, azóta további hatot nyitottak világszerte, így van már vállalkozásfejlesztő központjuk Madridban, Sao Paolóban, Szöulban, Tel-Avivban, Berlinben, Londonban és Varsóban is.
A vodkagyártól a mentorálásig
A közép-kelet-európai, így a magyar startupoknak is ez utóbbi a legfontosabb, hiszen térségünkből az ottani képzési programban vehetnek részt. Idén először egy magyar cég is bekerült a támogatottak közé, azaz a Campus Residency-be. A Google segítségével a Napi.hu-nak is lehetősége volt rá, hogy betekintsen a varsói vállalkozásgyár működésébe.
A Campus Varsó belső és külső kerületei között elhelyezkedő Prága nevű negyedében van, egy panelekkel és régi bérházakkal körülvett régi vodkagyár területén. Ennek megfelelően elsőre nem is tűnik fel, hogy egy világcég alakította itt ki egyik központját. A felújított belső persze mást mutat: a modern kor követelményeinek megfelelő nyitott terek, egybenyitott munkaállomások, zárt tárgyalók, kávézók és természetesen csocsóasztal várja a látogatókat.
A háromemeletes Campus első szintjére bárki bemehet, kapcsolatokat építhet, dolgozhat. A második szint a startupok számára van fenntartva, itt mindenkinek megvan a saját helye, ezen kívül tárgyalók, étkező is a rendelkezésükre áll. A harmadik szint pedig a szakértőké: a mentoroké, ügyvédeké, néha befektetőké, akik a startupokot igyekeznek fejleszteni.
Ebben segítenek
Rafal Pluteckkel, a varsói Google Campus vezetőjével a közösség szívében, a kávézóban találkoztunk. Szerinte azért lépett épp most a startupok felé a techóriás - második éve tartanak a lengyelországi képzések -, mert soha ennyire jó nem volt vállalkozónak lenni. "Világszerte kivételesen támogató környezetet látunk mindenhol, az állam adózási könnyítéseket ad, a nagyvállalatok ingyen képzik őket, miközben soha nem látott mennyiségű tőke vár arra, hogy a megfelelő ötletekbe fektessék. Maga a cégalapítás is könnyebb: régebben sok pénzre volt szükséged a vállalkozásod elindításához, ma már leginkább csak tudásra. Ráadásul az alapokat akár megfelelő mennyiségű YouTube-videóval is meg lehet szerezni. Az meg már csak hab a tortán, hogy média is imádja a startupokat."
A cél, mint mondja, hogy olyan vállalatokat találjanak, amelyek egyből a globális piacot célozzák meg - másképp ugyanis elképzelhetetlen a befektetők által a startupokkal szemben támasztott évi több százszázalékos növekedés. A képzés fél éve alatt ennek megfelelően számtalan mentorral hozzák össze a vállalkozókat, de befektetőknek és egyéb, például jogi tanácsadóknak is bemutatják őket.
"A kihívások mindenkinél ugyanazok: hogyan vegyünk fel új embert, hogyan csináljunk olyan céget, amely képes a gyors növekedésre. Hogyan vonjunk be tőkét a cégünkbe, hogyan gondolkodjunk hosszú távon, hogyan találjuk meg azt a pontot, amelyben a legjobbak vagyunk és mindezt hogyan csomagoljuk be és kommunikáljuk a leendő partnereink felé" - adott egy gyors körképet Rafal arról, miben segíti a Google a hozzájuk kerülőket.
Fáradtan, de optimistán
Lehetőségünk volt mindezt a gyakorlatban, egy úgynevezett gyorsképzésen megtekinteni, amikor a programban résztvevő startupok 55 percet kapnak egy-egy szakértővel. Egy óriási termet képzeljünk el, ahol asztalonként más-más startup képviselői ülnek, akik mentorokkal beszélgetnek.
A magyar Instalent például kapcsolatépítésről kapott tanácsokat a Google egyik Dél-Amerikából érkező szakértőjétől. Volt szó arról, hogyan kell megszólítani az adott ügyfelet, milyen szófordulatokat érdemes használni, vagy hogyan lehet valaki érdeklődését még inkább felkelteni azáltal, hogy előtte utánanéztünk a leendő partnernek és személyes dolgokat is beleviszünk a beszélgetésbe.
Végül a magyar startup képviselőivel Medgyesi Péter alapító és Parti Gergely üzletfejlesztési vezetővel, az ebédszünetben tudtunk beszélgetni. "Kellemesen fáradtak vagyunk, nagyon intenzív egy hónap van mögöttünk. Napi 8-10 órát töltünk itt, ami nemcsak szellemileg, hanem fizikailag is leterhelő. Viszont megéri: az eddig eltelt egy hónap alatt is rengeteg olyan információt kaptunk, amin érdemes lesz gondolkodni. Alapanyag az van, mindenki teleírt már legalább egy füzetet. Megvallom az elején kicsit megijedtünk, hiszen nagyon sok ötlet került elő és fel is tettük magunkban a kérdést, hogy ez így fog végig menni? Szerencsére nem, a program közepén hagynak majd minket kicsit levegőhöz jutni, lesz időnk arra, hogy kidolgozzuk a kapott ötleteket. Ősz végén pedig áttekintjük, ezek mennyire váltak be" - mondta Parti Gergely.
Az egy éve indult Instalent független recruiterek, azaz munkaerő-toborzók számára hozott létre egy online platformot. "Korábban nem volt egységes adatbázis, ad hoc jellegű együttműködések voltak. A mi rendszerünkön keresztül szabadúszó fejvadászok tudnak együttműködni szerte a világban: vannak tagok, akik meg tudják osztani az elérhető pozíciókat, illetve projekteket, míg mások az odaillő jelölteket tölthetik fel. Jellemzően keletről nyugatra folyik az elhelyezés, ami nem meglepő, hiszen egy németnek nehéz lenne vonzóvá tenni egy mondjuk romániai állást. Indulás óta immár 32 országban vagyunk jelen a 900 toborzónkkal, akik eddig nagyjából 400 munkahelyet töltöttek fel" - mondta Medgyesi Péter.
A mesterséges intelligenciától az egészségesebb helyi ételekig
Mivel a képzést a világ egyik legnagyobb techóriása szervezi, nem meglepő módon főként technológiai startupokkal van feltöltve a képzés. A most bejutó 9 cégből 8 lengyel, van, amelyik a logisztikai feladatok egyszerűsítését tűzte ki célul maga elé, más a mesterséges intelligencia segítségével kötné össze a kisebb utazási irodákat és a sokat utazó turistákat, míg megint mások a munkaidő-beosztás elkészítését könnyítenék meg egy új programmal.Ám ugyanakkor nem mindenki tech fókuszú. A lengyel Farmer Direct például a közértek kihagyásával a farmereket és a hozzájuk közel lévő nagyvárosokban élő fogyasztókat köti össze. "Sok kisebb földterületet gondozó gazdának okoz problémát, hogy bejusson a közértek kínálatába. Ezzel párhuzamosan a nagyváros lakosság körében kezd kialakulni egyfajta igény, hogy ne a tömeggyártásban készült ételt fogyasszák, hanem ennél egészségesebbet. A mi rendszerünk ezt a két igényt köti össze" - magyarázta érdeklődésünkre Andrej Modic társalapító.
A projekt működéséhez mindössze annyi kell, hogy néhányan összeálljanak - jellemzően 10-20 fő - a szomszédságból és együtt rendeljenek. "Így nemcsak a környezeti hatás kisebb a közös kiszállítás miatt, de az árat is alacsonyabban lehet tartani. Ez egyébként fontos is, hiszen a közértekhez képest mintegy 15 százalékkal magasabbak az áraink. Ám ezért cserébe mindig friss a termék, ha valaki például joghurtot rendel, úgy azt két-három napon belül tudja megkapni, mivel a gazda akkor kezd neki a gyártásnak, ha megérkezik az igény." - mesélte Andrej, aki elmondta, hogy immár hat lengyel városban vannak jelen, ahol a 120 ezer fogyasztó igényeit 130 gazda próbálja meg közel 200 termékkel kielégíteni. Mint megtudtuk, az átlagos fogyasztási érték 30 euró, így tavalyi évet a Farmer Direct jelentősnek mondható, 3,5 millió eurós árbevétellel zárta.
Péter szerint az eddig eltelt idő alatt főként az üzleti modelljüket boncolták fel és keresték azokat a pontokat, ahol érdemes beavatkozni. "A mentorok olyan dolgokat is meglátnak, amiket mi eddig nem. Ilyen volt például a weboldalunk optimalizációja, mert az eddig nem adta át jól az üzenetet az ügyfeleknek, így szükség volt a felhasználói élmény javítására."
A kérdésre, miszerint a képzések mellett jut-e idő a fejlesztések elvégzésére, Péter elmondta, hogy a csapat egy része Magyarországon maradt, velük heti többször kommunikálnak, hogy átadhassák a tapasztalataikat. "Ők pedig elkezdik egyből feldolgozni ezeket, hogy minél hamarabb be tudjuk építeni őket a munkafolyamatokba. Persze időnk nagy részében mentorokkal találkozunk, ami persze nem ugyanaz, mintha napi 8-10 órában a cégvezetéssel foglalkoznánk. Mondhatnám, hogy nemcsak a cégünkben dolgozunk, hanem a cégünkön is, ami legalább ennyire fontos. Például marketinggel eddig én foglalkoztam a munkaidőm 20 százalékában. Elég hamar kiderült, hogy ez nem járható út."
"Nem az van, hogy idejön egy mindent tudó szakértő és elmondja, hogy az általános tapasztalat szerint mely területeken érdemes fejleszteni. Nekünk kell meghatározni, hogy hol van szükségünk segítségre. A proaktivitást nagyon elvárják, nem tukmálnak ránk semmit, nekünk kell kikaparni a gesztenyét" - adott képet a képzésről Péter, aki szerint kimondottan inspirálják azt is, hogy együtt dolgozzanak a programban résztvevő többi startuppal. Ez egyébként annyiban nem nehéz, hogy a második szinten lévő "irodájuk" semmivel nincs elválasztva a többi vállalkozótól, tulajdonképpen csak hátra kell fordulniuk a székben, ha beszélgetni akarnak velük.
Az Instalent számára a legfontosabb, hogy a nemzetközi terjeszkedésben, üzletfejlesztésben és marketingben segítséget kapjon - állítja Péter. Ebben egyébként többek közt a Google ázsiai és csendes óceáni régiójának toborzási vezetője, Jill Yong ad nekik tanácsot.
Nem a munkahelyet, a főnököt hagyják ott
"Számos vállalkozás bukik el azon, hogy hiába van egy jó ötlete, nem a megfelelő csapatot építi fel mögé. Ez főleg nemzetközi terjeszkedésnél fontos kérdés. A Google-nél például 4-5 körös felvételi folyamat van, ahol más mellett a kognitív és technikai tudást mérik fel, de fontos az is, hogy kinek milyen vezetői képességei van, illetve mennyire tud az adott munkahelyi kultúrába beilleszkedni" - árulta el a Napi.hu kérdésére Yong.
Azt a szakember is elismerte, hogy egy kisebb cégnél nem lehet ennyire bonyolult a felvételi eljárás, ám néhány tanácsot elárult: "egy interjú nem elég. Hallani, hogy valaki egyetlen hosszabb, például 40 perces interjú után felvett egy szakembert. Ilyenkor jellemzően később kezdenek el csak gondolkodni, hol követték el a hibát. Amennyiben egy startupban 9-en dolgoznak, úgy legalább 3 embernek kell interjúznia a jelölttel. Ha pedig csak egy ember is azt mondja, hogy vétó, akkor ne vegyük fel a jelöltet. Gyakori hiba az is a kisebb cégeknél, hogy ugyanarra a pozícióra több embert is felvesznek, pedig inkább a képességek megfelelő elegyére lenne szükség. A logikus gondolkodás a legfontosabb, így ha valaki papíron nem tökéletes, de rugalmas a gondolkodása, akkor az többet érhet, mint a kiváló szakmai múlttal, de merev munkatárssal, hiszen kis cégnél általában mindenkire többféle feladat jut. És mivel manapság egyre több szó esik a fluktuációról, nagyon fontos, hogy tudjuk: az emberek csak a legritkább esetben hagyják ott a munkájukat. Sokkal inkább a főnökeiknek fordítanak hátat. Éppen ezért a menedzser képzésére is mindenképpen időt kell fordítani."
Messze még a nyugat
Az, hogy a Google varsói mentorprogramja mennyire lesz sikeres, azt még nem tudni, ám Rafal elmondása szerint az első év kiválasztottjai mind tudtak bővülni létszámban és tőkét (60 millió eurót) is bevonzani. "Azt persze látni kell, hogy továbbra is Nyugaton összpontosul a gazdasági hatalom, London továbbra is a kockázati tőke európai központja, ahol már csak a startup ökoszisztéma mérete miatt is mindig több lesz a pénz, így a befektetés is. Az én ambícióm, hogy a közép-kelet-európai cégek előtt is hasonló tőkebefektetési lehetőségek álljanak majd. No persze nem mint Londonban, de mint például Berlinben vagy Párizsban. Becslésem szerint ezt 3-5 éven belül el lehet érni, amivel bizonyítani is lehetne, hogy az itteni startup közösség is felnőtt."
A varsói Google Campus vezetője szerint erre szükség is lenne, hiszen a régió vállalkozásainál általánosságban jelen lévő probléma, hogy nem globálisan gondolkodnak. Először csak a helyi piacot akarják meghódítani, aztán nyitni a nagyvilág felé. Ez pedig, mivel nem a kezdetektől erre építették a céget, bizony sokszor nehézségekbe ütközik.
"Az itt lévő startupok 30 százaléka majdnem készen áll, amennyiben az apró részleteket sikerül elsimítani, úgy képesek lehetnek a nagy növekedésre. A másik 70 százalék viszont még mindig azon gondolkodik, hogy miért tart ennyi ideig ügyfeleket szerezni, miért nem működik a számára a digitális marketing" - magyarázta Rafal.
Ugyanakkor az elmúlt években Rafal szerint sokkal felkészültebb cégvezetőkkel kerültek kapcsolatba, illetve jó hír, hogy az államok is egyre nyíltabban támogatják a szektort, ahogy egyre több a kifejezetten startupoknak szóló esemény, program is. "Igazi nagy áttörésről ugyanakkor még nem beszélhetünk, a régióban még fejlődik a startup ökoszisztéma. Bár minden országban történnek támogató lépések, a változások más-más sebességgel zajlanak. Éppen ezért még korai lenne kijelenteni, hogy a térségben komoly makrogazdasági hatásuk lenne a startupoknak. Néhány cégnél már látni a hatást, de sokaságról még nem beszélhetünk, ehhez idő kell."