Csak ebben az évben a világszerte keletkező elektronikai és elektromos hulladék "hegye" a becslések szerint 57,4 millió tonnát tesz ki, ami nagyobb, mint a kínai nagy fal, a Föld legnagyobb kiterjedésű mesterséges objektumának súlya. A WEEE (Waste Electronic and Electrical Equipment) Forum kutatásai szerint 2014 és 2019 között 21 százalékkal nőtt az e-hulladék mennyisége, és 2030-ra a világon évente 74 millió tonna elektronikai hulladék fog keletkezni - számol be a friss jelentésről az Independent.

A kutatást a 2021-es Nemzetközi E-hulladéknapon tették közzé, a szakértők és szervezetek pedig arra szólítják fel a háztartásokat, a vállalkozásokat és a kormányokat, hogy támogassák a használaton kívüli elektronikai termékek javítására, újrahasznosítására és újrafelhasználására irányuló erőfeszítéseket. A kutatók szerint a hatalmas mennyiségű elektronikai hulladékra önmagában is erőforrásként kell gondolni, amely lehetőséget nyújt arra, hogy rengeteg értékes nyersanyagot nyerjünk vissza, és csökkentsük az új erőforrások, alapanyagok iránti igényt. Klímavédelmi szempontból ez azért is fontos lenne, mert a becsléseik szerint minden tonna újrahasznosításra nem kerülő elektronikai hulladék két tonna szén-dioxid-kibocsátással jár. A problémát az elektronikai cikkek magasabb fogyasztási arányának - amely évente 3 százalékkal nő -, valamint a termékek rövidebb életciklusának és a korlátozott javítási lehetőségeknek tulajdonították.

Kapcsolódó

"Számos tényező játszik szerepet abban, hogy az elektromos eszközök gyártása és elektronikai ágazat erőforrás-hatékony és körkörös legyen. Tagjaink, a gyártói felelősségvállalással foglalkozó szervezetek például 2020-ban 2,8 millió tonna e-hulladékot gyűjtöttek össze és gondoskodtak annak felelős újrahasznosításáról. Egy dolog azonban kiemelkedik: amíg a polgárok nem adják vissza használt, elromlott eszközeiket, nem adják el, vagy nem adományozzák azokat, addig továbbra is teljesen új anyagokat kell bányásznunk, ami nagy környezeti károkat okoz." - nyilatkozta Pascal Leroy, a WEEE Forum főigazgatója a jelentés kapcsán.

"Elősegíteni a hosszabb élettartamot"

Az európai becslések szerint - ahol a problémát a legjobban tanulmányozzák - egy átlagos háztartásban lévő 72 elektronikai cikkből 11 már nem használatos vagy elromlott. Minden egyes európai polgár évente 4-5 kg nem használt elektromos és elektronikus terméket rak félre, mielőtt kidobná.

Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelemért, az óceánokért és a halászatért felelős uniós biztos ennek kapcsán elmondta: "Az elektromos hulladék mennyisége nő az egyik leggyorsabban Európában és világszerte. Ahhoz, hogy ezen a tendencián változtassunk, nem hulladékként, hanem inkább elpazarolt lehetőségként kellene tekintenünk rá, mivel a hosszabb élettartamú termékek nemcsak a fogyasztók számára jelentenének hatalmas megtakarítást, hanem az értékes nyersanyagok és a CO2-kibocsátás terén is."

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság is javaslatokat tett a helyzet kezelésére. A Parlament tavaly februárban megszavazta a körkörös gazdaság új cselekvési tervét, amely további intézkedéseket vár a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében, beleértve az újrafeldolgozás szigorúbb szabályait és az alapanyagok felhasználására és fogyasztására vonatkozó, 2030-ra kötelezően teljesítendő célértékeket. Az elektronikai hulladékok területén az EP-képviselők azt várják, hogy az EU az újrafelhasználhatóság és a javíthatóság révén elősegítse a hosszabb élettartamot.

Míg 2020 márciusában az Európai Bizottság új körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet terjesztett elő, amely egyik legfontosabb prioritásaként az elektronikus hulladék csökkentését tűzte ki. A javaslat kifejezetten tartalmaz olyan azonnali célokat, mint például a „javításhoz való jog” és általában az újrafelhasználhatóság javítása, egységes töltők bevezetése és egy, az elektronikus eszközök újrahasznosítását ösztönző jutalmazási rendszer bevezetése.

A két uniós szerv már tett is lépéseket az ügyben: így például szeptemberben döntöttek arról, hogy az okostelefonok töltőinek egységesnek kell lennie az EU-ban.

Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a gyártók külön játszanak is arra, hogy a javításhoz való joggal ne élhessenek a fogyasztók: olyan alkatrészeket gyártanak, amelyek cseréje költséges, vagy hogy az illesztést nem csavarokkal biztosítják, hanem ragasztóval rögzítik az elektromos termékeknél. Így szinte szerelhetetlenek a termékek. Az EU ez ellen is aktívan próbál fellépni.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.