Évente átlagosan 14 millió mobilkészülékkel kevesebbet adnak el az Európai Unióban a hamisított termékek miatt. Hatalmas, mintegy 4,2 milliárdos (1200 milliárd forintos) bevételkiesést okozott ez a térségben, ugyanis az ágazati értékesítés 8,3 százalékát tették ki a kétes eredetű termékek. Az egyes országokra vonatkozóan a kieső bevételek aránya tekintetében Románia vezet 19,1 százalékos hamisítási rátával, azt követi Bulgária (17,2 százalék), majd Görögország (16,9 százalék). Magyarország a rangsor ötödik helyén áll 15,1 százalékos értékével, ami meghaladja az összesített 8,3 százalékos uniós átlagot.
A tényleges forgalomkiesés szempontjából a hamisítás hatása Olaszországban a legnagyobb, ahol a másolatok miatt meghiúsuló eladások becsült összege 885 millió euró (265,5 milliárd forint). Ezt követi az Egyesült Királyság, ahol az okozott kár 660 millió euró (csaknem 200 milliárd forint).
Az ilyen telefonok többnyire azért jóval olcsóbbak a gyártói termékeknél, mert ezeket rossz minőségű anyagokból fércelik össze, továbbá semmilyen minőségbiztosítási garancia nincs rajtuk. Így sok, az egészségre ártalmas anyagot is tartalmazhatnak.
"A másolatok egészségkárosító hatásait a felhasználók saját bőrükön is megtapasztalhatják, hiszen számos esetben hatalmas egészségügyi rizikót jelentenek a hamisítványokban fellelhető mérgező anyagok, amelyeket több országban már betiltottak" - írja Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentése alapján.
Az egészségügyi kockázatok mellett ezek a telefonok nem rendelkeznek megfelelő adatvédelemmel sem. Kockázatos rajtuk az online bankolás, pénzügyeink intézése. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a napi rutin részét képező, telefonon keresztül folytatott tevékenységek esetében magasabb az adathalászat veszélye.Így veszélyben lehetnek az olyan fejlesztések, mint az érintéses mobiltelefonos fizetés, amelyet a Mastercard friss felmérése szerint Magyarországon is sokan várnak.