Elon Musk, a Tesla alapítója és a SpaceX űrkutatási vállalat vezére, egyben a világ leggazdagabb embere április közepén jelentette be, hogy körülbelül 44 milliárd dollárért megvenné a Twittert. Ismerve a milliárdos üzleti- és médiaszerepléseit, eleinte nehéz volt eldönteni, hogy a Szilícium-völgy egyik legismertebb alakja mennyire gondolja komolyan a gigaüzlet véghezvitelét.

A történet viszont számtalan fordulatot vett az elmúlt fél évben, ezért érdemes végignézni, hogyan kötött ki a népszerű közösségi oldal a megosztó milliárdosnál. A Napi.hu összefoglalta, honnan indult a Twitter felvásárlása, mik voltak a tranzakció főbb állomásai, valamint, hogy a jövőben mire számíthatnak a felhasználók és a hirdetők.

A nagy bejelentés és a kezdetek

Elon Musk az idők során hatalmas befolyásra tett szert a közösségi médiában is: már régóta a Twitter legnépszerűbb felhasználója, a posztjait hétről hétre több mint 100 millióan figyelik. A milliárdos arról is ismert, hogy a Teslával és más cégeivel kapcsolatos bejelentésektől, a kritikusai elleni támadásokon át a mémekig mindenfélét megoszt a követőivel. 

Az oldal felvásárlásának története áprilisban kezdődött, amikor is Musk megvette a cég részvényeinek 9,1 százalékát, majd nem sokkal később bejelentkezett a fennmaradó tulajdonrészért is. A Twitter igazgatótanácsa eleinte idegenkedett az üzlettől, de nem kellett sok idő ahhoz, hogy mégis leüljenek a tárgyalóasztalhoz a milliárdossal.

A bejelentés után több hetes szerencsétlenkedés vette kezdetét, melyben Musk egyszer jegelte is az akvizíciót, amikor május közepén rápillantott a cég negyedéves jelentésére. De nemcsak a rossz pénzügyi eredmények szúrták a szemét: július elején az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet felé benyújtott nyilatkozatában a Tesla-vezér arra panaszkodott, hogy a Twitter valószínűleg alábecsüli a közösségi oldalon található spambotok számát, amivel üzletileg fontos adatokat hallgat el. 

Pereskedések, banki bűvészmutatványok és az üzlet lezárása

A botok automatizált fiókok, és használatuk túlbecslésekhez vezethet arra vonatkozóan, hogy hány ember van a szolgáltatáson, ami fontos a hirdetési árak és a szolgáltatás általános értéke szempontjából. A cég tagadta a milliárdos állításait, Musk viszont továbbra is hátrálással fenyegetőzött. A visszalépés miatt a Twitter és a cég több részvényese is be akarta perelni, miközben a milliárdos folyamatosan azzal érvelt, hogy a vállalat nem teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségeit. 

Mindeközben komoly veszteségekkel nézhettek szembe a vásárlást finanszírozó bankok is, hiszen a kínált ár több, mint hétszerese volt a Twitter idénre várt nyereségének. Ez a vontatott pingpongmeccs egészen októberig ment, amikor is Musk újból színpadra lépett, méghozzá az eredeti ajánlatban szereplő összeggel.

A megállapodással adott volt a lehetőség, hogy a világ leggazdagabb embere kerüljön az egyik legbefolyásosabb médiaplatform élére, véget vetve a hónapokig tartó viharos pereskedésnek, amely károsította a Twitter márkáját, és rontotta Musk hírnevét is. Nem sokkal később érkezett a hír: október 28-án a vállalat elfogadta a milliárdos legutolsó ajánlatát, ezzel összesen 44 milliárd dollárért – akkori árfolyamon körülbelül 18 ezer milliárd forint – a Tesla alapítójának tulajdonába került. 

Megmenteni a szólásszabadságot?

A magát csak „szólásszabadság-abszolutistának” nevező milliárdos a Twitter megvételét nem kevesebbel, mint a civilizáció megmentésének szándékával indokolta: szerinte „az emberiség jövője szempontjából fontos, hogy létrejöjjön egy közös digitális főtér, ahol a vélemények és meggyőződések széles skáláját egészséges módon lehet ütköztetni anélkül, hogy erőszakhoz folyamodnánk.” 

Musk szerint fennáll annak a veszélye, hogy a közösségi média szélsőséges véleménybuborékokra szakad, ez pedig a társadalom megosztottságához és az egymás iránti gyűlölet erősödéséhez vezetne. Ezért az oldalnak csökkentenie kéne a tartalmak moderációját, a felhasználók kezébe adva a döntést arról, mit akarnak látni és olvasni. A milliárdos a kezdetektől érdekelt volt abban, hogy a Twitter magáncéggé váljon, nyílt forráskódú algoritmust szeretett volna, és támogatta a posztok módosításának lehetőségét.

A Twitter központja (San Francisco, Kalifornia)

Elon Musktól nem áll messze, hogy az emberiség önjelölt megmentőjeként pózoljon, részben emiatt válhatott korunk egyik legmegosztóbb alakjává: sokan egy nagypofájú, szélhámos milliárdosként tekintenek rá, mások viszont a civilizáció megmentőjét látják benne, aki technológiai innovációival fogja felvirágoztatni az emberiséget. Az tény, hogy a szólásszabadság melletti kiállás egy valóban nemes cél, viszont eddig jóformán egyetlen közösségi oldalnak sem sikerült egyensúlyt találni a szabad véleménynyilvánítás, valamint a tartalmak szükségszerű moderációja között. Többen okkal lehetnek szkeptikusak, de azt mindenképpen érdemes lesz kivárni, mi sül ki Musk cenzúra elleni háborújából. 

Annyit érdemes még hozzátenni, hogy már Brüsszelből is érkezett válasz a hangzatos tervekre: Thierry Breton, az EU belső piacokért felelős biztosa figyelmeztette Muskot, hogy bár a szólásszabadság szent, a piaci szabályokat még a világ leggazdagabb embere sem rúghatja fel. A Twitternek be kell tartania az illegális online tartalmak ellenőrzésére vonatkozó szigorú EU-s szabályokat, küzdenie kell a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció ellen, máskülönben súlyos bírságokra számíthat. 

Berúgta az ajtót, majd elbocsátási hullámot indított

Összességében elmondható, hogy Musk a Twitter-felvásárlást nem a legtisztábban és átláthatóbban lépte meg: először bejelentkezett egy magas vételárral, majd megpróbált kifarolni az ügyletből, később pedig megtámadta a cégvezetést. Végül már bíróság elé citálták, amikor az eredeti ajánlatot fenntartva futott neki az ügyletnek.

Musk azután sem enyhült meg, hogy elfoglalta a vezérigazgatói széket: azonnal menesztette a vállalat vezérigazgatóját, pénzügyi igazgatóját és jogi vezetőjét, valamint ultimátumot adott több alkalmazottnak. Nemcsak tisztogatásokat tartott, hanem sok új tanácsadót is felvett a céghez, akik korábban Teslánál dolgoztak fejlesztőmérnökként. Több régi kollégáját és barátját is bevonta a munkába, beleértve az annak idején a PayPalnál vele dolgozó David Sacksot, Jason Calacanist és Alex Spiro sztárügyvédet, aki évek óta képviseli a milliárdost.

November 3-án az is kiderült, hogy a közösségi platform dolgozóinak felét, nagyjából 3700 embert fognak kirúgni a cégtől, miközben a távmunka lehetősége is megszűnik. Erre válaszul az alkalmazottak jogi útra terelték az ügyet, mert szerintük a szövetségi és kaliforniai törvények értelmében nem kaptak megfelelő értesítést arról, hogy a tömeges elbocsátások közepette elveszítették állásukat. 

A jelentős leépítésekre minden bizonnyal azért van szükség, hogy jövedelmező befektetés legyen a Twitter a milliárdosnak, de a perhullám is várható volt az átszervezések miatt. A zűrzavarra egyébként az tette fel a pontot, amikor a cég bejelentette, hogy több tucatnyi embert „tévedésből” küldtek el, vagy kiderült, hogy tudásukra és tapasztalatukra mégis szükség van a bejelentett új funkciók megvalósításához. 

A hirdetőknek sem tetszett a bizonytalanság

Musk a hatalomátvétel után kis idővel maga jelentette be, hogy a cég több hirdetőtől is elesett az átalakítások miatt. Számos vállalat ideiglenesen felfüggesztette a Twitteres reklámköltéseit arra várva, hogyan változnak a dolgok a milliárdos tulajdonlása alatt. Ilyen volt például a Tesla versenytárs General Motors és az Audi, vagy az élelmiszeripari titán General Mills. De a reklámóriás IPG is azt tanácsolta ügyfeleinek, hogy szüneteltessék médiaterveiket.

A hirdetők átlagos száma a platformon a májusi 3900-ról augusztusra 2300-ra csökkent, bár az is igaz, hogy ez szám szeptemberben már 2900 hirdetőre nőtt. November elején Musk felrázta egy kicsit a reklámpiacot, amikor furcsa szavazást kezdeményezett a Twitteren: arról kérdezte a követőti, hogy szerintük a hirdetőknek a „szólásszabadságot” vagy a „politikai korrektséget” kellene-e támogatiuk. 

Musk nem pontosította, hogy a vállalat ezzel mennyi bevételt veszített a kieső hirdetőkkel. Arról sem beszélt, hogy a veszteség mennyiben tudható be a különböző aktivista csoportok nyomásának, akik aggódnak a burjánzó illegális és káros tartalmak miatt. A kritikus hangok szerint online trollok és bigottak portyáztak a platformon, és a gyűlöletbeszéd is megugrott a vezércsere óta. A milliárdos tovább fokozta az egyébként is feszült kedélyeket, amikor egy alaptalan és LMBTQ-ellenes összeesküvés-elméletet osztott meg az amerikai képviselőház elnökének férjéről. 

8 dollár a hitelességért 

November 6-án újabb változtatásokról érkezett hivatalos bejelentés: fizetős szolgáltatást vezet be a Twitter, melyben havi 7,99 dollárért bárki megvásárolhatja azt a kis kék pipát, ami mostanáig a politikusok, hírességek és cégek profilján jelezte, hogy igazolt fiókról van szó. Eddig egy hosszú átvilágítási folyamat után válhatott egy fiók ellenőrzötté, és kaphatta meg az ehhez tartozó kék pipát – jelezve, hogy a profil valóban azt a személyt takarja, akinek állítja magát.

Ez viszont nem minden, ugyanis a Twitter Blue előfizetés más kiváltságokat is jelent: kevesebb és relevánsabb reklámot, lehetőséget hosszabb videók posztolására, valamint a tartalmak előbbre rangsorolását az algoritmusban, amely a felhasználók hírfalát állítja össze. Joggal gondolhatja bárki, hogy ez a változtatás visszaélésekre és csalásokra adhat okot, hiszen pár dollárért cserébe bárki keltheti a hitelesség látszatát. Erre szintén reagált a milliárdos, és a következőket ígérte:

Az oldal figyelmeztetés nélkül örökre felfüggeszti azokat a fiókokat, amelyek anélkül személyesítenek meg valaki mást, hogy világosan jeleznék, parodizálási szándékkal teszik ezt.

Ez azt jelenti, hogy azonnal letiltják a mást megszemélyesítő fiókokat, ez feketén-fehéren benne lesz az előfizetés feltételeiben. Ezt persze nem lesz könnyű betartatni, már csak azért sem, mert a hitelességet áruba bocsátó funkció elindítása után tömegesen jelentek meg a cégeket, közszereplőket másoló kamuprofilok.  

A Verge által kiszivárogtatott belső levelezések alapján Musk terve eredetileg az volt, hogy a közösségi oldal „elit változataként” működő, a fiókok hitelesítését is magába foglaló Twitter Blue árát havi 20 dollárért kínálja, de erre végül nem került sor. 

Mit hozhat a jövő?

Ember legyen a talpán, aki követni és értelmezni tudja Musk lépéseit, valamint megjósolni, hogy a következő hetekben mégis mivel fogja felrázni a felhasználókat és a hirdetőket. Az biztos, hogy politikára és a közbeszédre is hatással lehet, ha Musk letér a versenytárs közösségi oldalak által kitaposott ösvényről, és többet enged a posztolóknak. 

Az amerikai republikánusok például már a kezdetektől üdvözölték a hatalomátvételt, valamint felszólították arra a Tesla vezérigazgatóját, hogy a sikeres megállapodás után adja vissza Donald Trump letiltott fiókját. A legnagyobb közösségi oldalak a Capitolium tavalyi ostromát követően egymás után döntöttek arról, hogy kitiltják a volt amerikai elnököt, mert szerintük részben Trump beszédei és posztjai okozták a zavargásokat. Egyelőre nem tudni, hogy a volt elnök visszatérhet-e a platformra, de a következő hetekben nem kizárt, hogy az igazgatótanács elé kerül a végleges kitiltások eltörlése.

A világ leggazdagabb emberének nehéz dolga lesz, amennyiben tényleg meg akarja valósítani tervét. Ha a szólásszabadságot pajzsként maga előtt tartva csökkenti a tartalmak feletti kontrollt, megvan rá az esély, hogy a hirdetők egyszerűen elszivárognak a platformról. Arról nem is beszélve, hogy a folyamatos leépítések miatt az alkalmazottak haragjával is szembe kell néznie: az Insider információi szerint a cég a hétvégén lapátra tett több ezer külsős dolgozót is, valamint az egyik szoftvermérnököt közvetlenül egy nappal azután rúgták ki, hogy nyilvánosan nem értett egyet Elon Muskkal.