Németország kész pénzügyileg is támogatni az Airbus SE és a Safran SA közös vállalkozását, az ArianeGroupot, hogy új hordozórakétákat fejlesszenek ki. Berlin egyetlen kikötése, hogy az európai űrkutatási cég nyitott legyen az európai startupok bevonására – tudta meg bennfentes forrásokból a Bloomberg. 

A német állam konkrétan az Ariane 7 hordozórakéta következő generációjának támogatását tervezi. Hivatalosan kormányzati oldalról még nem kommentálták a híreket, valamint azt, hogy szorosabbra fűzik Franciaország és Németország űrkutatási együttműködését.

Az európai Arianespace a világ első kereskedelmi rakétaindításokkal foglalkozó vállalata. Erősen francia túlsúllyal működik, valamint az Európai Űrügynökségben is erős a párizsi dominancia, mivel az ESA kilővőállomása is Dél-Amerikában, Francia Guyanában működik. A Párizs egyik külvárosában székelő ArianeGroup mintegy 7000 alkalmazottat foglalkoztat Franciaországban és Németországban, és rakétáit szekciókban gyártja Európában, mielőtt azokat összeszerelésre és indításra Francia Guyanába szállítják.

Az Elon Musk által vezetett SpaceX megjelenése felerősítette az Ariane versenyét, mivel az amerikai cég újrafelhasználható hordozórakétái költséghatékonyabbak a riválisok egyszerhasználatos hordozórakétáival szemben. Ennek ellenére a francia rakéta, amely 1979-ben indult először, továbbra is politikailag fontos kérdés. A saját rakéták az Európai Unió számára független indítási lehetőséget biztosítanak műholdak és űrmissziók számára.

Míg a cég a jelenlegi Ariane 5-öt a kereskedelmi piac legmegbízhatóbb űrrakétájaként jellemzi, Musk Falcon 9-ese kihívást jelent a kommunikációs műholdak küldetései iránti növekvő kereslet közepette. A legújabb, Európának szánt Ariane 6 rakéta üzembe állítását egyelőre el kellett halasztani, az első felbocsátást most 2023 végére tervezik a 2022 év eleji kilövés helyett. 

Francia-német béke az űrügyben

Egy jövőbeli Ariane 7 bejelentése jó hír lenne a Franciaország és Németország közötti ipari kapcsolatok számára, amelyek az elmúlt hónapokban elmérgesedtek. A védelmi projektekkel kapcsolatos feszültségek átterjedtek az űrágazatra is, mivel Berlin hangsúlyozta, hogy a műholdak iránti kereslet növekedése miatt a verseny fokozása érdekében a magánvállalkozásoknak saját hordozórakétákat kell építeniük. Párizs ehelyett egy közös uniós megoldást sürgetett, a tisztviselők szerint.

A kapcsolat javulásának újabb jele, hogy Elisabeth Borne francia miniszterelnök pénteken Berlinbe utazik, miután szeptemberi látogatását lemondták. Ez azután történt, hogy Németország csapást mért a francia kormányra, amikor beleegyezett abba, hogy a NATO-szövetség más tagjaival együtt rakétavédelmi pajzsot építsen ki, amely német, amerikai és izraeli eszközöket is tartalmazhat. Franciaország eközben Olaszországgal közösen egy Mamba nevű föld-levegő védelmi rendszert fejlesztett ki.

A német védelmi minisztérium pénteken azt is közölte, hogy ipari megállapodás született az európai vadászrepülőgép-program következő fázisáról, amely megerősíti az egyenrangú megközelítést, ugyanakkor Franciaországnak adja a projekt feletti irányítást. A francia Dassault Aviation SA és az Airbus német részlege által vezetett, a jövőbeni harci repülőgépről szóló megállapodásra pár hónapja még kevés esély látszódott. Párizs és Berlin között hónapokig tartott a konfliktus a szellemi tulajdonjogok tulajdonjogáról, az exportengedélyekből származó profitról és a költségek megosztásának kérdésében. De most úgy fest, ezt sikerült lezárni.