Az okosváros-fejlesztéseket nézve egy határozott növekedő ívet lehet látni, a jövő kérdései pedig a fenntartás és az integráció lesznek - mondta Fehér Gábor, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének egyetemi docense, tanszékvezető-helyettese. Minden fejlesztésnek megvan az ára, éppen ezért nem mindegy, hogy az ki adja és hogyan használják fel.
Az alternatívát a közösségi alkalmazások, illetve szolgáltatások jelentenék. Hiszen aki használja, az szolgáltató is abban az értelemben, hogy adattal járul hozzá a fejlesztés sikeréhez - vélte Fehér. Ide kapcsolódó példa a Wikipedia, vagy akár a Google Maps is, amelynek mai állapotában már látni a felhasználótól átvett információkat - például a fotókat az adott helyszínen.
A szolgáltatás alaphelyzetben pénzbe kerül, de ezzel általában nem közvetlenül a felhasználót terhelik, így ők úgy érezhetik, hogy ingyen használják az adott szolgáltatást. A lényeg, hogyan tudjuk rávenni a közösséget arra, hogy valóban használja a szolgáltatást - vélte Fehér, aki szerint ilyen módszer lehet az ösztönzés. Játszani például mindenki szeret, így ha játéknak éli meg az információgyűjtést, akkor sikeres lesz a szolgáltatás. Például előbbi példánál maradva ilyen lehet egy karambol, útlezárás bejelentése a különböző forgalomsegítő applikációknál.
Ugyancsak a közösség hozzájárulása kellett a kétezres évek parkolási applikációihoz: az elején még az alkalmazókat kérték meg, hogy nyomjanak rá egy gombra, ha elhagyták a parkolót. Ez azonban - valószínűleg lustaság miatt - nem működött. A technológia azóta tovább fejlődött, így például Kecskeméten 57 parkolóhelyre szereltek egy érzékelőt, így azt állandóan látják, hogy van-e ott bármilyen autó.
A jövőt pedig azok az autókban található szenzorok jelenthetik, amelyek figyelik a parkolóhelyeket. Ez már ma is elérhető technológia, idővel pedig akár egy központi rendszerbe is küldhetik az adatokat, így pedig folyamatosan látható lenne, hol vannak üres parkolóhelyek az adott településen - mondta Fehér.