A vasárnapi európai parlamenti választáson, a Nemzeti Választási Iroda előzetes adatai szerint, a szavazatok 91,29 százalékos feldolgozottságnál, a leadott szavazatok alapján a mandátumok megoszlása a következő:

  • FIDESZ-KDNP:                                11
  • TISZA:                                              7
  • DK-MSZP-Párbeszéd- ZÖLDEK:  2
  • Mi Hazánk:                                      1                                                                                                                                                                                                                                                                        

A leadott szavazatok alapján a következő pártlisták nem szereztek mandátumot, mert nem érték el az öt százalékos bejutási küszöböt:   

Kapcsolódó

MKKP
Momentum
Jobbik
LMP - Zöldek
MMN
2RK Párt
MEMO
    

Az EP-választás jogi eredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása és összeszámlálása, valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb június 28-án.

A 21 kutatóközpont még vasárnap napközben közölt egy közvélemény-kutatást arról, hogy a magyarok hogyan szavazhattak. Ez alapján mindössze négy magyar párt juthat be az EP-be, a Fidesz–KDNP mellett a Tisza Párt, a Demokratikus Koalíció–MSZP–Párbeszéd pártszövetség és a Mi Hazánk, míg a Magyar Két Farkú Kutya Párt és a Momentum 5 százalékos küszöb alatt van.

A Róna Dániel által vezetett kutatóközpont szerint a Fidesz–KDNP 11, a Tisza Párt 7 vagy 8, a DK–MSZP–Párbeszéd egy vagy két, a Mi Hazánk pedig egy mandátumot szerezhet.

A 720 fős parlamentben mindössze 21 képviselőt ad Magyarország.

Ahogy az Index írja, a választás tétje leginkább az, hogy az uniós politika hogyan fog alakulni az elkövetkezendő öt évben – megmarad-e a jelenleg működő balközéptől a jobbközépig terjedő informális koalíció a jobbközép Európai Néppárt, a szociáldemokrata S&D, illetve a liberális Renew között.

Az előzetes becslések szerint e három képviselőcsoportnak meglehet a többség, ugyanakkor 2019-hez képest a néppárt, a liberálisok és a zöldek száma is csökkenhet, míg a szélsőjobboldali pártok több országban is jóval erősebben szerepelnek. Franciaországban például Marine Le Penék megnyerték a választást, ahogy Ausztriában is az FPÖ szerzi a legtöbb szavazatot, de Olaszországban is vélhetően Giorgia Meloniék húzzák be a választásokat, míg Hollandiában és Németországban a második helyet szerezheti meg a Geert Wilders vezette Szabadságpárt, illetve az Alternative für Deutschland.