A történelem során számos figyelemre méltó nő változtatta meg az életünket felfedezéseivel – Marie Curie-től és a radioaktivitással kapcsolatos úttörő kutatásaitól kezdve Karikó Katalin kulcsszerepéig a Covid-19 vakcinákban használt mRNS-technológia kifejlesztésében. De bár a nők hozzájárulása a tudományhoz és a technológiához az elmúlt évtizedekben nőtt, a férfiakkal való paritás még mindig messze van a valóságtól.

Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) legfrissebb jelentése szerint a női feltalálók aránya (WIR), amely azt méri, hogy egy adott évben a szabadalmi bejelentések összes feltalálója között mekkora a nők aránya, az 1970-es évek végi mintegy 2 százalékról 2019-re több mint 13 százalékra emelkedett – írja az Euronews.

A jelentés, amely 38 tagállam szabadalmi tevékenységét vizsgálta, megállapította, hogy egyes európai országok és iparágak élen járnak a nagyobb paritás felé vezető úton, de „még mindig egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a női feltalálók száma tartósan és aránytalanul alacsony”.

A női tudósoktól történelmileg megtagadták az esélyegyenlőséget, és továbbra is alulreprezentáltak a szabadalmi bejelentésekben megnevezett feltalálók között

– írta a jelentés előszavában António Campinos, az EPO elnöke. Annak ellenére, hogy a kontinens néhány országa óriási fejlődést mutat,

a férfiak és a nők feltalálói közötti szakadék Európában nagyobb, mint a világ más részein, különösen több ázsiai országgal összehasonlítva, ahol a nők az innováció egyik fő erejét jelentik.

Az európai WIR-átlag (13 százalék) meghaladja Japánét (9,5 százalék), de elmarad az Egyesült Államokétól (15 százalék), és jóval alacsonyabb, mint Kínában (26,8 százalék) és Dél-Koreában (28,3 százalék 2019-ben). Ha azonban az európai országokat külön-külön vizsgáljuk, néhány közülük mégiscsak megelőzi Ázsiát.

Európában hol van a legtöbb női feltaláló?

2010 és 2019 között a legmagasabb WIR-szintet Lettországban (30,6 százalék), Portugáliában (26,8 százalék), Horvátországban (25,8 százalék), Spanyolországban (23,2 százalék) és Litvániában (21,4 százalék) regisztrálták.

Érdekes módon a női feltalálók aránya Ausztriában (8,0 százalék), Németországban (10 százalék) és Hollandiában (11,9 százalék) volt a legalacsonyabb, annak ellenére, hogy ezek az országok az EPO-nál legtöbb szabadalmat jegyző 10 ország között vannak.

A kémia az a technológiai ágazat, amelyben a nők a legtöbbet találnak fel, a szabadalmak 22 százalékát adva. Ez négyszer több, mint a gépészetben, a legalacsonyabb WIR-rel rendelkező ágazatban (5,2 százalék).

A jelentés szerint ez különböző tényezőkkel magyarázható, kezdve a nők kémia és élettudományok iránti oktatási preferenciáitól a „különböző gazdasági ágazatokban uralkodó munkakörülményekig és a munka és a család egyensúlyára gyakorolt hatásukig”. A kémiai ágazaton belül – amely az általuk preferált találmányi terület – a nők a biotechnológia és a gyógyszeripar területén nyújtják be a legtöbb szabadalmat, a WIR 30 százalék feletti értékkel.

Miért van olyan kevés női feltaláló?

A jelentés szerint a nők alacsony részvétele a szabadalmaztatásban nagyrészt annak tudható be, hogy a nőknek „keményebb szelekcióval kell szembenézniük, mint a férfiaknak”, különösen a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) szakmák gyakorlása során.

Ez a valóság kiszűri a női STEM-diplomásokat „először a kutatói állásokból, majd a szervezetek felsőbb szintjéről”, ami végül lehetővé teszi számukra, hogy szabadalmaztassák találmányaikat.

Az adatok azt mutatják, hogy a női akadémikusok körülbelül 40 százalékkal kevesebb szabadalmi bejelentést nyújtanak be, mint a férfiak, annak ellenére, hogy a tudományos termelékenységük hasonló. Hasonlóképpen, amikor a tudományos publikációkban leírt és szabadalmaztatott találmányokról van szó, a nők kisebb valószínűséggel jelennek meg a publikációk szerzőiként, mint férfi társszerzőik.

Honnan származnak a női szabadalmak?

Az egyetemek és az állami kutatószervezetek (PRO-k), beleértve a kórházakat, a nonprofit szervezeteket és a kormányzati ügynökségeket, a technológiai területtől függetlenül lényegesen nagyobb arányban (19,4 százalék) szabadalmaztatnak nőket, mint a magánvállalkozások (10 százalék).

Ez arra utal, hogy minél nagyobb az egyetemek és a kutatószervezetek szerepe a szabadalmaztatásban, annál nagyobb lesz a nők aránya.

Az EPO gyanúja szerint ez annak tudható be, hogy a nők előszeretettel dolgoznak egyetemeken és PRO-kon, amelyek kevésbé nemi szempontból hátrányos munka- és szociális körülményeket kínálnak", mint az induló vállalkozások és a magánszektorbeli vállalatok.

Miért fontos, hogy több nő vegyen részt az innovációs iparban?

Kutatások kimutatták, hogy a női szabadalmak nagyobb valószínűséggel koncentrálnak a nőkre jellemző egészségügyi problémákra, a férfi szabadalmak pedig a férfiakra jellemzőkre. Mivel a találmányok hosszú ideje férfiak által domináltak, a társadalom számos olyan termékről, gyógyszerről és szolgáltatásról maradhat le, amelyeket nők terveztek nőknek. A nők számára a szabadalmaztatási szakadék kevesebb jövedelmet is jelent, amint azt a kutatók adatai mutatják.