A félvezető-gyártás az egyik legfontosabb iparág a modern gazdaságban. Jelenleg Tajvan rendelkezik a világ legnagyobb chipgyártó kapacitásával, ám az egyre sokasodó globális kihívások miatt többször sérültek az ellátási láncok, és ennek veszélye a jövőben is jelentős.

Egyik globális szereplő sem engedheti meg, hogy lemarad ebben a versenyben, így az Európai Unió és az uniós tagállamok is igyekeznek megerősíteni a jelenlétüket a szektorban. Európa részesedése a félvezetők és chipek globális gyártási kapacitásából 10 százalék alatt van. A cél, hogy ez az arány 20 százalékára emelkedjen az évtized végére.

Az Európai Unió lépése – EU Chips Act

Az Európai Parlament és az EU-tagállamok még áprilisban megállapodásra jutottak arról, hogyan lehetne fellendíteni az európai félvezető-ellátást, hiszen az Unió igyekszik csökkenteni az ázsiai beszállítóktól való függőségét. A félvezetők gyártásában és exportjában jelenleg az ázsiai, különösen a kínai és tajvani vállalatok dominálnak, ennek megváltoztatását tűzte ki céljául az EU.

A microchip-ellátási lánc összetettségének és szerkezeti jellegének köszönhetően a félvezető-ellátási lánc egyike napjaink legkockázatosabb szektorainak. A Covid-19 világjárvány okozta válsághelyzet nagyszerűen példázta a problémákat. A pandémia és a megnövekedett kereslet okán először 2020-ban tapasztalt egyedülálló mikrochiphiányt az orosz-ukrán háború tovább fokozta. Ezen válsághelyzetet kívánja orvosolni az Európai Bizottság által először 2022 áprilisában előterjesztett EU Chips Act.

Az Európai Bizottság által tavaly javasolt és Thierry Breton belső piacért felelős biztos által megerősített EU Chips Act célja, hogy 2030-ra megduplázza az Unió részesedését a globális chipgyártásból 20 százalékra, mindezt a Chips for America törvényhez hasonlóan. A megállapodás értelmében 2030-ig az EU több mint 43 milliárd eurót kíván mozgósítani állami és magánberuházások formájában, hogy Európa növekvő chipigényét kielégítse.

Az EU Chips Act-ben három alapvető célt tűztek ki: 

  • Nagyszabású kapacitás kiépítése és innováció,
  • az EU önellátási arányának javítása,
  • az EU felkészítése az esetleges jövőbeli ellátási válságokra

A kiemelt célok érdekében ösztönözni fogja a gyártóüzemekbe történő beruházásokat, és keretet biztosít az integrált gyártóüzemek számára, valamint az ellátás biztonsága érdekében megnyitja az uniós öntödéket. A tagállamok emellett koordinálni fogják a kínálat nyomon követését és az esetleges hiányok előrejelzését. 

Jelentős beruházások kritikus ágazatok számára

A világvezető chipgyártók, mint az Intel, a GlobalFoundries és az STMicroelectronics már elkötelezték magukat több milliárd eurós létesítmények telepítése mellett Európában.

A tajvani székhelyű TSMC vállalat, amely világelső a fejlettebb chipek gyártásában, augusztus hónap elején arról döntött, hogy Németországban mintegy közel 10 milliárd euró összértékű beruházást fog eszközölni. A TSMC újonnan bejelentett gyára például 14-28 nanométeres chipeket fog gyártani, ami korántsem olyan kicsi, mint a legkorszerűbb 2 vagy 3 nanométeres chipek, de megfelelő méretű az autóipar számára, amelyben Németország világelső.

Az Intel Sachsen-Anhalt németországi üzemének 17 milliárd eurós beruházását illetően is még folynak a tárgyalások a támogatási csomag konkrétumairól. A jelentések szerint az Intel a kezdeti 6,8 milliárd eurónál nagyobb támogatást kér. A vállalat szándéka, hogy 5-7 nanométeres chipeket – amelyek leggyakrabban okostelefonokban, adatszerverekben és szuperszámítógépekben találhatók meg – gyártson Németországban, ami kockázatosabb vállalkozás, mivel az ilyen kis méretű elektronikai alkatrészek nagyüzemi gyártását még nem tesztelték Európában.

A szakértők figyelmeztetnek

Iparági szakértők arra hívják fel a figyelmet, a legsúlyosabb kihívás a szakképzett munkaerő és a megfelelő átképzési programok hiánya. Az EU Chips Act intézkedéseket vezet be ennek kezelésére a „kompetenciaközpontok” létrehozása révén, ám további erőfeszítésekre is szükség lesz a szakképzett munkaerő képzése és megtartása érdekében. 

Úgy gondolják, a másik veszély, hogy Európa túlzottan a gyártókapacitás felépítésére koncentrál, ami hátráltatja majd a fejlesztési projekteket. Emellett, még így is nagyon ambiciózusnak ítélik meg a 2030-as 20 százalékos világpiaci részesedésre vonatkozó terveket, annak fényében, hogy hatalmas a globális versenyfutás a szektorban.