"Alig 20 éve még szinte a könyvelés mentén vezették a cégeket, ám ma már a ERP (Vállalatirányítási) -rendszereknek köszönhetően valós időben szerezhetünk információt a vállalatunkról. Teljes iparágak alakulhattak így át" - magyarázta a Cégmenedzser ügyvezető-tulajdonosa, Jagodics Tamás, hogy milyen feltevés alapján és környezetben kezdtek bele a kutatás elkészítésébe.
Valamint azért is vágtak bele, mert az Európai Bizottság felméréséből az látszik, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok mindössze 13 százaléka számít digitálisan fejlettnek, ami a hatodik legrosszabb eredmény az EU-ban. Még rosszabb hír, hogy a kkv-k alig több mint egy százaléka tartozik a nagyon fejlettek, vagyis azok közé, akik például vállalatirányítási és ügyviteli rendszereket is használnak. Az Európai Unióban egyébként átlagosan 18,5 százalék számít digitálisan fejlettnek, kiemelkedő Dánia, ahol a kisebb vállalkozások több mint harmada, vagyis 36 százaléka tartozik ebbe a csoportba.
A felmérésről
A mostani kutatásában résztvevő mintegy kétezer kkv túlnyomó része, több mint 80 százaléka a 100 millió forint alatti éves árbevétellel rendelkező vállalatok közül került ki. Jellemzően legfeljebb 10 főt foglalkoztatnak, 64 százalékuk szolgáltató, 13 százalékuk gyártó, míg 22 százalékuk kereskedő cég.A kutatásból látszik az is, hogy hiába állnak alacsony digitalizációs szinten a magyar vállalkozások, 24 százalékuk szinte azonnal teljes körű, valós adatokat tud szerezni a döntéseikhez, de a cégek több mint felének is legfeljebb csak 3 napra van szüksége. "A kutatásban résztvevő vállatok 3 százaléka használ valamilyen ügyviteli szoftvert, vagyis a többieknél az ilyen fokú gyorsasághoz és precizitáshoz jelentős humán erőforrásra van szükség, ami megfelelő bérezés mellett rendkívül megterhelő lehet egy-egy vállalkozás számára" - hívja fel a figyelmet Jagodics.
Azzal kapcsolatban, hogy ki mennyire látja át a saját cégénél a mindennapi folyamatokat és a működést, árulkodó adat az, hogy majdnem minden ötödik válaszadó - azaz 18 százalék szerint - a könyvelő értékeli, "mert a könyvelés minden adatot tartalmaz és úgyis az alapján kell adót fizetni". A kkv-k nagyobb része ennél igyekszik tudatosabban kezelni a cégügyeket, legalábbis erre utal az, hogy 41 százalékuknál általában minden projektet (megrendelést, kampányt, munkát) külön mérnek - beleértve a projektet költségeit és az azokból származó bevételeket is.
A hazai cégeknél az Excel és a számlázó program messze a legkiemelkedőbb és legtöbbet használt szoftver: 70 százalékuk használja a táblázatkezelőt, míg kevesebb mint 10 százalékuk alkalmaz valamilyen CRM-, vagy vállalatirányítási rendszert. A válaszadók több mint 10 százaléka gyártó cég, akik közül csak alig minden ötödik használ valamilyen termelésirányítási programot, vagyis a gyártók nagy része még manapság is Excel-táblák segítségével kezeli a gyártási folyamatokat.
Az, hogy nem használják ezeket az irányítási programokat, látszik a válaszadók szerinti legnagyobb problémákból is: 58 százalék szerint a legkomolyabb kihívás az, hogy az ügyfeleik utánkövetése nem automatizált, inkább esetleges. A kkv-k több mint harmada küzd azzal, hogy a vezetők számára fontos információhoz (például pénzügyi adatok, gyártással, humán erőforrással kapcsolatos információk, nyereségesség) csak sok kutatómunka után jut hozzá. Majdnem 40 százaléknál az is gondot okoz, hogy sok időt vesz igénybe a dokumentációk előkeresése, nem ritkán több munkatársat is be kell vonniuk ilyenkor.
A különböző ügyviteli szoftverek mellőzését jelzi, hogy a válaszadók harmadánál nem látják át menet közben a projektek nyereségességét, azaz nincsenek tisztában azzal, hogy egyáltalán megéri-e az adott munka, amivel foglalkoznak, vagy sem.
Komoly krízistünet, hogy a közel kétezer válaszadó 36 százalékánál előfordult már az, hogy kapott adatokat a cégéről, de úgy érezte, hogy mégsem stimmel valami. Például nem volt szinkronban a cég adóbevallása és a bankszámlaegyenleg. Viszont a társaságok érzik, hogy fontos lenne a digitalizáció: a vezetők 76 százaléka szerint növekedni tudna a cége, ha minden dokumentáció visszakereshető lenne. Jagodics szerint "ez is mutatja azt, hogy igenis szeretnének a digitalizáció útjára lépni a vállalkozások, tudják, hogy gyorsabbak lennének a folyamatok, gördülékenyebben mennének a mindennapok, valamiért mégsem teszik." Sőt, a cégtulajdonosok 85 százaléka úgy gondolja, hogy nyugodtabban és eredményesebben tudná vezetni a cégét, amennyiben minden adatot pontosan látna.