Jó néhány éve működik a kockázati üzletág Magyarországon és szerencsére máig vannak olyan cégek, amelyekbe érdemes befektetni - indított Zsembery Levente, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) elnöke, az X-Ventures Zrt. befektetési alap vezetője.

Ugyanakkor - ismerte el -, amíg a legjobb nemzetközi gyakorlatok szerint a startupok ideális fejlődéséhez az szükséges, hogy a befektetések egymásra épüljenek, addig itthon korlátot jelent, hogy maximum a kétmillió eurós befektetésig érhetőek el a befektetők. "Ideális esetben a következő kör már 3 millió euró feletti költést jelentene, ám amíg ez nyugaton nem jelent problémát, itthon nagyon hiányzik" - mondta Zsembery, aki szerint a következő körös Jeremie-pályázatnál javulhat a helyzet.

Kapcsolódó

Ennek oka, hogy ott a minimum befektetési összeg 1 millió euró lesz, így akár 3 millió eurós feltőkésítés sem lehetetlen, ám azt, hogy a Jeremie valóban be fogja-e tölteni a tátongó rést, azt Zsembery sem tudta megmondani. "Az ügyet nehezíti, hogy a külföldi befektetők elérése továbbra sem könnyű, hiszen ők jellemzően a saját területeiken néznek körül, ott pedig általában meg is találják a befektetésre érdemes célpontokat.

Egy magyar cégnek fel kell ülnie a repülőre és el kell mennie a nyugat-európai befektetőkhöz, akkor is, ha tudjuk, magyar cégként nagyon nehéz hozzájuk bekerülni. Ezt a folyamatot segítheti ugyanakkor, hogy egész Európában egyre több olyan kockázati tőkealap indul, ami nem állami, hanem privát kezdeményezés" - mondta a HVCA vezetője, aki szerint a szervezet dolgozik a problémán, "próbáljuk támogatni a nagyobb összegű befektetéseket."

Állítása szerint a következő körös beruházásokat részben kiválthatja, hogy a Budapesti Értéktőzsde a kis cégek felé nyit. "A második körös befektetések szerepét ez részben be tudná tölteni. Ebben az esetben nem exitről, azaz a befektető kiszállásáról beszélhetünk majd, hanem pénzszerzésről, azaz egy következő körös befektetésről. Remélhetőleg hamarosan minél több ilyen történetről fogunk hallani" - mondta Zsembery.

Arra a kérdésre, hogy itthon egyre aktívabb az állam a kockázati tőkepiacon, a HVCA vezetője elmondta, hogy a Széchényi Tőkealap bizonyos cégtípusoknál beváltotta a reményt (az SZTA direkt olyan szektorokban dolgozik, ahova a hagyományos kockázati tőkebefektetők nemigen merészkednek, ilyen például a divatipar - a szerk.), míg az egy éve indult Hiventures jelenleg még a befektetési szakaszban van, így róluk véleménye szerint korai lenne még véleményt nyilvánítani.

"A magánbefektetők is egyre aktívabbak, igaz, nem olyan irányból jönnek, amire egy-két éve számítottunk. Megjelentek ugyanis a nagyvállalati hátterű befektetők, így többek között a Molnak, az MVM-nek, az RTL-nek és a K&H-nak is van már legalább inkubációs programja." - tette hozzá Zsembery, aki szerint az igazi veszélyt az jelenti, hogy a legjobb exitek is maximum háromszoros hasznot hoztak a befektetőknek, aminél jóval nagyobb nyereség kellene, hogy a befektetők aktivizálják magukat.

Ennek megfelelően véleménye szerint az állami pénzeknek a privát források megerősödéséig még van helye a piacon. "A piacra jutás hosszú folyamat, ebben az időszakban nem a piaci kockázatot futom, hanem a fejlesztők kockázatát, hogy ugyanolyan lesz-e a piac, mire kijut oda a termék. Ezt egy befektető nehezen vállalja fel, ezért ma még komoly szerepe van az államnak. Ugyanakkor véleményem szerint a második, harmadik körös befektetéseknél már nincs helye, ott mindenképpen kellene az erősebb magántőke-jelenlét."

Néhány siker az eddigi befektetésekből

"2011 végén alakult a Publio Kiadó Kft azzal a céllal, hogy az angolszász kultúrában megszokott szerzői kiadást itthon is meghonosítsák" - jelentette ki Alcser Norbert, a cég vezetője. Mint mondta, eleinte probléma volt, hogy szembesülniük kellett a magyar írók képzetlenségével, de mint mondta, "öt-hat év alatt sikerült elérni, hogy immár tisztában vannak azzal, mitől lesz könyv, a könyv".

A legnagyobb probléma Alcser szerint a könyvértékesítés, hiszen jelenleg inkább az a jellemző, hogy olvasói visszajelzések alapján ajánlják egymás között a vevők a nyomhatott könyveket. "Ezen próbálunk változtatni, ám problémát okoz, hogy a mai könyvpiacon a nagyobb értékesítők mind egy-egy kiadóhoz tartoznak, ezért nehéz elérni a függetlenséget, hogy bárki könyve ugyanakkora súllyal induljon a piacon." Alcser elmondta azt is, hogy a magyarországi könyvpiac megragadt az évi 43 milliárd forinton, ez maximum az infláció mértékével emelkedik, és nagy változás az is, hogy az átlagos példányszám a '80-as, '90-es évekre jellemző 6 ezer példányról lecsúszott 1500-ra.

A cég fő célja, hogy profitorientáltan próbálják a kiadást megoldani, első lépésként így nem 1500 példányban adják ki a könyveket. "Nem áll a raktárban pénz és a cash flow is egyszerűbb" - kommentált Alcser, aki elmondta azt is, hogy ügyfeleiknek igyekszenek segíteni abban is, hogy fel tudják használni az első kiadás által szerzett hírnevet. "A könyvpiacon 7-10 százalék a jutalék, ezzel nem lehet messze menni. Éppen ezért Publio Kiadó Kft. a marketingben is segít, hogy a szerzők könyvei minél több helyen meg tudjanak jelenni" - mondta Alcser, aki elmondta azt is, hogy az eddig eltelt időszakban 850 szerző 1800-1900 könyvét adták ki és már 170-180 úgynevezett cserepontot alakítottak ki, ahol az olvasók egymás között cserélgethetik a könyveiket.

A Pressenger Zrt. 2014-ben alakult, ám a csapat régebb óta együtt van - mondta el Márkus Attila, Pressenger Kft.-től. A cég egy mobilkommunikációs megoldást dolgozott ki, amely az okostelefonokra érkező értesítéseket jeleníti meg újfajta módon: a notifikációkat lecserélték egy animációra, így egy, az üzenet tartalmára vonatkozó kép jelenik meg, ami egyrészt utal az üzenet tartalmára, másrészt egyfajta reklámfelület is lehet. A céljuk, hogy a megoldásuknak köszönhetően magasabb megtekintési és megnyitási arányt érjenek el.

Márkus elismerte, hogy a kezdeti időszakban elhúzódott a termékfejlesztés, ám tavaly novemberben megállapodás kötöttek egy második körös befektetővel, az állami hátterű Hiventuressel. Ezután elkezdtek egy európai hálózatot felépíteni, manapság pedig a sport felé nyitnak. "A sportrajongóknál nagyobb tűréshatár - például reklámok elfogadása -, a sportmarketing pedig igényli az új digitális megoldásokat." - magyarázta Márkus, aki szerint jelenleg a nagyobb sportklubokra fókuszálnak, mint mondta több európai élvonalban szereplő labdarúgó csapattal is tárgyalásban állnak.

"Nőgyógyászati rák diagnosztikával foglalkozik a Neumann Diagnostics Kft., amelynek a legfontosabb terméke a méhnyakrák-diagnosztikai csomag" - közölte Nyíri Miklós. Mint mondta, már túlvannak egy hatezer főn végzett kísérletsorozaton és ezekben a hetekben fognak Európa legnagyobb laborszolgáltatója, a Synlab segítségével bevezetni a tesztjeiket, hogy azok az összes magyar nőgyógyásznál elérhetőek legyenek.

A cég termékével kétféle vizsgálat végezhető el: először megvizsgálják, hogy a páciens fertőzött-e egy adott vírussal, ami jelentősen növeli a méhnyakrák kockázatát, míg a második teszt során azt nézik, ki az, akinek már műtétre is szüksége van. "A vizsgálat ára 6 és 8 ezer forint, amit reményeink sokan fognak kifizetni, hiszen az egészségügyi rendszer jelenleg nem elég megbízható, egyes felmérések szerint az érintettek felét nem találta meg." - tette hozzá Nyíri.

"Az IPR-Insights International Zrt. szoftvertanácsadási piacon dolgozik, főleg a nagyobb cégeknek tud segítséget nyújtani" - jelentette ki Zsoldos Sándor. Mint mondta, a nagyvállalatok több tízezer számítógépet üzemeltetnek és nem ártana tudniuk, hogy pontosan hány gépen, hány szoftver található. "Általában az elsőre sem tudnak válaszolni" - adott képet az általuk kiszúrt piaci résről Zsoldos.

A szakember szerint ennek megfelelően több száz olyan állomány van, ami futtatható, de a vállalkozás nem tudja, hogy fizetni kell-e érte, vagy sem. "Nincs se törvényi szabályozás, se iparági sztenderd. Egy átlagos nagyvállalat mintegy 70-80 szoftvergyártó 2000-2500 szoftverét használja. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 200 ezer futtatható állományt kell átnézni. Ilyenkor nemcsak azt kell vizsgálni, hogy a használt eszköz nem illegális-e, hanem azt is, hogy nem költ-e többet a vállalat annál, amennyit feltétlenül szükséges" - magyarázta Zsoldos. Az IPR-Insights International Zrt. ugyanakkor egyfajta ügyvédje is lenne ezeknek a cégeknek, amely megmondaná, hogy mely szoftvert érdemes az adott vállalatnak beszerezni az eredményes és költséghatékony működéshez. A cégnek egyébként jelenleg már 130 nagyvállalati ügyfele van (ebből 20-22 lengyel) és 2017-ben már 435 millió forintos árbevételt értek el. "Idén szeretnénk bőven félmilliárd fölé menni" - tette hozzá a számokhoz Zsoldos Sándor.

Magyarországon aki befekszik egy kórházba, annak 8-10 százalék esélye van arra, hogy elkap valamilyen fertőzést. Ezt próbálja megakadályozni a HandInScan Zrt. - mondta Haidegger Tamás. Szerinte a megelőzésnek kellene a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kapnia, ennek pedig része a kézfertőtlenítés is.

A cég alapvetően az alkoholos kézfertőtlenítésben hisz, mint Haidegger mondta, az sokkal gyorsabb megoldás a kézmosásnál, így pedig akár napi 150 alkalommal is lehet fertőtleníteni. Ezen felül egy objektív tanító, oktató, ellenőrző eszközt is készítettek, amely már 20 országban elérhető.