A nemzetközi kockázati tőkepiacokon jól látszik, hogy a 2008-as visszaesés után 2016 minden idők második legjobb eredményét hozta az alapokba bevont tőke tekintetében - mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, az Oxo Labs vezetője. Pénz tehát van bőven, nem igazak azok a hiedelmek, miszerint forráshiányos lenne a piac.

Amennyiben a piacról bevont számokat nézzük, úgy nem nagyon lehet értelmezhető adatokat mondani Magyarországról - tette hozzá Oszkó. Az uniós és állami programok ugyan hoztak egy kis életet az elmúlt időszakban, ám ez nem okozott áttörést, néhány példától eltekintve nem nagyon van piaci alap. "Ez erősen elgondolkodtató: a világ dőzsöl a kockázati tőkében, a magyar piac nem képes, vagy nem akar új alapokat magánforrásból elindítani. Van még ebben házi feladat - fogalmazott Oszkó.

Kapcsolódó

Hatalmas visszaesés itthon

A nemzetközi befektetési aktivitást tekintve az látható, hogy 2015 volt leginkább a hurráoptimista év, amit kis korrekció követett 2016-ban, ám még mindig a 2014-es szint felett vagyunk. A piac tehát él és virul - emelte ki az Oxo Labs vezetője. Itthon azonban nem ezt látjuk: a Jeremie-programok lezárása után hatalmas visszaesést lehet látni, szinte megszűntek a tőkebefektetések, csak az állami alapoknál lehetett látni némi aktivitást.

Az exiteket nézve az látható, hogy a nemzetközi piacon 2014 volt a rekordév, azóta volt kis visszaesés, de 2016 is magasabb szinten volt, mint 2013. "Most valószínűleg egy relatív túlfűtött állapotból eljutunk a normálisba" - kommentált Oszkó. A magyar exitekről legfeljebb darabszámbeli statisztikák készíthetők, értékelés, hozamokról és üzleti eredményről semmilyen számadattal nem rendelkezik a piac. Márpedig az exit-eredmények, elérhető, piaci hozamok, nyilvános tőkepiaci tranzakciók hiányában totális a nemzetközi befektetői bizalmatlanság a teljes piac vonatkozásában - mondta Oszkó.

Ahhoz, hogy ne csak hazai bajnokságban játszunk, hanem nemzetközileg is látható eredményeket érjünk el, kell az, hogy ismertek legyenek ezek az adatok. Amennyiben egyetlen számot sem tudunk mondani, az nem fog külföldi befektetőket bevonzani az országba - emelte ki Oszkó.

Ez Magyarországon Family Office

További probléma szerinte, hogy Magyarországon a legtöbb Jeremie-alap egy befektető pénzét kezelte, nem is próbáltak több befektetők bevonzani. "Ez nem VC, hanem Family Office. Innen pedig nehéz megugrani azt az akadályt, hogy meggyőzzenek 10 másik befektetőt, hogy érdemes hozzájuk vinni a pénzüket. Itthon nem volt ez, csak az alapkezelők töredéke tett ilyen lépéseket, egyszerűen lezárták a főként uniós forrásból működő alapot" - mondta Oszkó, aki szerint fontos kérdés lenne az is, hogy hányan vannak, akik csak fizetésként gondoltak az általuk irányított alapra, saját tőkét nem mertek betenni.

Ezzel párhuzamosan a befektetési célpontok, azaz a startupok minőségén is lehet javítani a volt pénzügyminiszter szerint, hiszen sokan csak úgy gondolnak a cégükre, hogy legalább három évig legyen fizetése. A Jeremie-programok miatt ráadásul a felduzzasztott ügyletszám minőségi hígulást és romló üzleti adatokat okozott.

Mit kellene tenni?

Mivel forrás van, ezért azt nagy részben infrastruktúra-építésre kellene építeni - vélte Oszkó. Fontos az is, hogy a kihelyezhető források azokhoz érkezzenek, akik önálló piaci teljesítményeket is képesek felmutatni. Legalább 5-10 valóban piaci alapon működő befektető kell - mondta Oszkó.

Ami a Szilícium-völgyben megoldható, azt itthon is, csak tizedannyi pénzből - ez is egy olyan alapüzenet, amit el lehet mondani és kampányolni vele a világban. Az iparág nemzetközi iparág, hiszen annak bevonzása az országba nemcsak az exiteket könnyíti meg, hanem több pénz megjelenését is okozhatja.

Sokan félnek eladni a cég egy részét

A magyar kkv-k 1-5 százaléka tekinti reális pénzügyi lehetőségnek a tőkebefektetést - mondta Csuhaj V. Imre, az uniós forrásból működő, de állami Széchenyi Tőkealap-kezelő elnök-vezérigazgatója. Sokan azért ódzkodnak, mert nem akarnak külső szereplőt bevonni a cégbe, mondván ő maga építette a vállalatot, ne legyen másé, nem adná ki a kezéből az irányítást. Az SZTA ugyanakkor azt kommunikálja, hogy idővel vissza lehet vásárolni a cégrészt, ráadásul csak kisebbségi befektetőként jelennek meg, és pozitívum az is, hogy a tőkeberuházás nem zárt ki más támogatásokat - mondta Csuhaj.

A vezérigazgató beszélt egy új programról, a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alapról is: e során nemcsak magyar, hanem határon túli cégeket is megkeresnének, ám fontos szempont, hogy a határon átnyúlva hozzanak létre gazdasági kapcsolatokat. Az eddigiekhez hasonlóan kisebbségi részesedést vásárolna az SZTA, s mindig az adott ágazathoz igazítanák az elvárt hozamot az 5-7 éves futamidő alatt.