1. Instagram sztori hirdetésekben vásárlási lehetőség
Az Instagram egyik legügyesebb lépése volt, amikor a Snapchatről lemásolták a story funkciót, mivel nagymértékben növelte az Instahasználattal töltött időt a felhasználók körében. Így elkezdhette az Instagram értékesíteni az egyik legértékesebb vagyontárgyát, az emberek figyelmét. Nem véletlenül hívják a mostani éveket Attention economy-nak, mivel ahol a szempárok vannak, ott van a pénz is. Ahogy egyre népszerűbbé vált a storyhasználat az Instagramon, úgy jelentek meg a hirdetők egyre nagyobb számban. Mostanra pedig minden követett story között hirdetéssel találkozik az ember.
E hirdetésekben eddig csak fel lehetett swipe-olni, és onnan a hirdetők elnavigálták a felhasználót egy külső weboldalra. Most viszont, a posztban lévő vásárlási lehetőséghez hasonlóan, már sztoriban is rá lehet bökni egy megtaggelt termékre és onnan végig lehet menni a vásárlási folyamaton egészen a fizetésig. (Hasonló, mint a Pinteresten lévő Shop the look-funkció.)
2. Facebook Stories hirdetések
Ahogy várható volt, a Facebook elkezdi bevezetni a hirdetési termékét az egyetlen helyre, ahol korábban nem volt ilyen, ez pedig a Facebook story-k közötti megjelenések. A Facebook belső számai egyértelmű elmozdulást mutatnak a News Feed megosztások számai és a Facebook story megosztások között, az utóbbi javára.
A legfrissebb statisztikák szerint a Facebook és Messenger storyknak napi szinten 300 millió aktív felhasználója van, ez a teljes felhasználói bázis kevesebb mint 10 százaléka. Feltehetőleg az aktív felhasználói szám tovább növekszik, mely új lehetőségeket fog biztosítani a hirdetőknek ezen a hirdetés elhelyezésen is.
3. AR (kivetített valóság) hirdetések
Igen, ez már nem science fiction, valóban arról van szó, hogy a hirdetésre rákattintva, a felhasználó felpróbálhatja az adott terméket a telefonja első kamerájának segítségével. A technológia képes arra, hogy rávetítsen például egy szemüveget a fejre, kirúzsozzon egy szájat, vagy betegyen egy kanapét a sarokba, pusztán az AR (augmented reality) technológiát felhasználva.
Ez olyan szintű perszonalizációt tesz lehetővé, mely eddig példátlan volt a hirdetői piacon. Sőt az adott termékeket magában a hirdetésben a felhasználó személyre is tudja szabni, hiszen megnézheti magát kék vagy piros lencsében is, ha épp egy szemüveget próbál. Ha valaki használt már "lencséket", vagy "maszkokat" akár az Instagram, akár a Messenger sztoriban, akkor tudja, hogyan működik ez.
4. Hirdetések, melyekkel játszani lehet
Nap mint nap találkozunk játékapplikációk hirdetéseivel, de ritkán vesszük a fáradságot, hogy belemenjünk az AppStore-ba vagy Google Play-be, majd letöltsük és ki is próbáljuk azokat. Ez így együtt még mindig nagy elköteleződés általában egy felhasználótól. Erre a problémára ad megoldást a playable ad elnevezésű formátum, mely kipróbálási lehetőséget biztosít magán a hirdetésen belül a felhasználó számára.
Gyakorlatilag egy kattintással már a játékban lehet lenni és ki lehet próbálni, mely roppant mód lecsökkenti a játékélmény és a hirdetés megjelenése közötti időt. Amikor nagy játékkészítőkkel tesztelte a Facebook ezt a hirdetés opciót, akkor 3,2-szeres megtérülés-növekedést tapasztaltak a hirdetési költésen, mely rendkívül magas javulásnak számít.
5. Hirdetési relevanciaérték 2.0
Ha nem csupán boost-olni szoktál posztokat, hanem aktívan használod a Facebook hirdetéskezelőjét, akkor valószínűleg te is szoktad nézni a hirdetések relevancia értékét, mint egyik fő KPI-t (key performance indicator) a kampánymenedzsment során. Ez az érték általában az átkattintási arányból, a hirdetésre adott reakciókból és engagement-ből számolódott. 1-5-ig nem volt jó a hirdetés, 5-7-ig átlagosnak volt mondható, 7 felett viszont igazán jónak számított ez az érték.
A Facebook nem olyan régen három részre bontotta a relevanciaérték mutatóját. Egy minőségi mutatóra (quality ranking), egy engagement mutatóra (engagement rate ranking) és egy konverziós mutatóra (conversion rate ranking). Ezek a mutatók 500 megjelenés felett számolódnak, ahogy eddig is.
A minőségi mutató azt jelzi, hogy hol áll a te hirdetésed a többi hirdetőéhez képest. Tehát ez a mutató nincs teljes mértékben a te kontrollod alatt, hiszen múlik a többi versenytárs hirdetésének a minőségén is. Az engagement mutató a hirdetésre kapott interakciók és visszajelzések (lájk vs. hide) alapján számol, figyelembe véve a konkurencia hirdetéseire adott interakciókat is. A konverziós mutató pedig a konverziós arányt hivatott megmutatni, melyet a többi hirdető hirdetéseinek konverziós arányaihoz hasonlítja, akik ugyanazt a célcsoportot célozzák, ugyanazzal az optimalizációs beállítással.
Mind a három esetében "jelzők" mutatják, hogy hogyan teljesít a hirdetés. "Átlagon felüli", "átlagos", és "átlag alatti" jelzőkkel látja el a rendszer a hirdetéseket, melyeket a fent említett benchmarkok alapján kalkulál.
Összegzés
A Facebook folyamatosan innovál a hirdetői oldalon, így egyfolytában résen kell lenni, hogy milyen kampánycélokkal, milyen hirdetés formátumban lehet hirdetni. Általában az új termékeinél rásegít a platform, így célszerű ideje korán minél többet használni az egyes formátumokat. Ha pedig Facebook marketingötletekre lenne szükséged, akkor a link mögött találsz szép számmal.
Farkas Zsolt, CEO, 7Digits