Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) egy múlt heti bírósági beadványban többek között azt indítványozta, hogy a Google-nak el kell adnia a Chrome böngészőt.

Emellett arra is köteleznék a vállalatot, hogy

Kapcsolódó

  • ne fizessen más cégeknek, például az Apple-nek, hogy a Google legyen a böngészőjük alapértelmezett keresőmotorja,
  • nyilvánossá kell tenniük az összes keresési adatot,
  • nagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk a hirdetőknek és a fogyasztóknak,
  • illetve hozzáférést kell biztosítaniuk a versenytársaiknak a keresési indexhez „marginális költségért”, amely a webhelyek és online tartalmak olyan adatbázisa, amelyet folyamatosan frissítenek.

Ez utóbbival a versenytársak különféle típusú keresőmotorokat hozhatnának létre, amelyek különböző piacokat vagy fogyasztókat céloznak meg. Egyesek előfizetési díjat számíthatnának fel a felhasználói adatok gyűjtése vagy hirdetések megjelenítése helyett, míg mások a vásárlásra vagy a közösségi médiára összpontosíthatnának.

A javasolt jogorvoslatok egy mérföldkőnek számító augusztusi versenyellenes ítéletből erednek, amelyben Amit Mehta szövetségi bíró megállapította, hogy a Google illegálisan elnyomta versenytársait az internetes keresés piacán.

A Google ellen még az első Trump-kormányzat idején indítottak monopólium-ellenes eljárást, és ez folytatódott Joe Biden elnök alatt.

A Statcounter internetes forgalomelemző platform szerint a Google keresőmotorja a globális online keresések körülbelül 90 százalékát teszi ki, míg a a Chrome böngésző az Egyesült Államokban jelenleg a piac mintegy 61 százalékát uralja.

Milyen hatása lehet az eladásnak?

A Google nem keres pénzt közvetlenül a Chrome-ból, azonban a böngésző létfontosságú a cég üzleti tevékenysége szempontjából, mivel egyfajta portálként szolgál, amely folyamatosan az olyan bevételt termelő szolgáltatások felé tereli a felhasználókat, mint a Google Search vagy a YouTube. Böngészője nélkül a vállalat azt tapasztalhatná, hogy a forgalom és az ezekből a szolgáltatásokból származó bevétel csökken.

2023-ban a Google keresési szegmense, amely magában foglalja a Gmail és a Google Térkép hirdetéseket is, 175 milliárd dollárt termelt, ami az Alphabet összes bevételének 57 százaléka. 

A globális telefonpiac mintegy 70 százalékát birtokló Androidnál is jelentős változások jöhetnek, ha a Chrome kiválik a Google-ból. Egy Android telefon használata vagy beállítása bonyolultabbá válhat, de a szétválás lehetőségeket is nyithat a Google riválisai előtt. Az Apple számára például kifejezetten előnyös lehet, ha a Chrome eltávolítása kevésbé vonzóvá teszi a Google operációs rendszerét egyes telefonvásárlók számára.

Ki lehet a vásárló?

Amennyiben a Google-nak el kell adnia a Chrome-ot, akkor komoly kihívást jelenthet vevőt találni egy több milliárd dolláros cég számára. A Bloomberg Intelligence becslése szerint

a Chrome értéke körülbelül 20 milliárd dollárra becsülhető. Összehasonlítási alapként a Facebook egy évtizede vásárolta meg a WhatsApp-ot körülbelül ezen az áron, amikor az üzenetküldő alkalmazás elhanyagolható bevételt és a Chrome felhasználói bázisának nagyjából hetedét érte el.

Néhány vásárló ráadásul új trösztellenes kérdéseket vetne fel.

A potenciális jelöltek között ugyanis olyan vállalatokat találunk, mint a Meta, az OpenAI, az Anthropic vagy az Amazon, amelyek amennyiben egy új MI-keresőmotort tesznek alapértelmezetté a Chrome-ba, akkor versenybe tudnának szállni a keresőpiacon is a Google-lal.

Az OpenAI október végén már ki is adott egy keresési funkciót a ChatGPT fizetős felhasználói számára, az elkövetkező hónapokban pedig minden ingyenes felhasználó számára is elérhetővé teszik. A vállalat közlése szerint az új funkció tartalmazni fog hivatkozásokat forrásokra, például hírekre és blogbejegyzésekre.

Ha a Microsoft birtokolja, akkor csak a keresőmotorjukhoz irányítják az embereket, és ugyanaz a probléma. Ha az Amazon birtokolja, az csak megerősíti monopóliumukat a kereskedelemben. Ha független, akkor pedig valószínűleg azonnal elkezdi erősen bányászni az emberek adatait, hogy pénzt keressen

– mondta a Washington Postnak Ari Paparo, egy veterán online hirdetési vezető, aki jelenleg a Marketecture reklámipari médiavállalatot vezeti.

Paparo szerint egy semlegesebb megoldás lehetne, ha a Chrome nonprofit szervezetté válna, mint a Mozilla, amely a Firefox böngésző tulajdonosa.

Egy másik bíró ráadásul dönthet úgy is a jövőben, hogy egyetlen böngészőben sem engedélyezhető alapértelmezett keresőmotor. Ez pedig sokkal kevésbé vonzóvá tenné a Chrome-ot. 

MG Siegler, a Google kockázati tőke részlegének egykori partnere szerint ráadásul a Chrome eladása a keresőmotorok szintjén is „csak akkor változtatna igazán a dolgokon, ha valami mást telepítenek alapértelmezettként”. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy egy konkurens mesterséges intelligencia keresőmotor alapértelmezés szerinti előny nélkül valóban versenyre késztetheti a Google-t.

Mikor születhet döntés?

A Google úgy reagált, hogy javaslataival a minisztérium „olyan radikális intervenciós menetrend mellett döntött, amely árt az amerikaiaknak és Amerika globális technológiai vezető szerepének”. Úgy látják, hogy a döntés számos Google-termékben törést okozhat, ami a felhasználók tömegeinek mindennapos tevékenységeit is befolyásolná.

A techvállalat december 20-ig élhet jogorvoslati lehetőségeivel, a bíróság pedig várhatóan 2025 nyaráig hoz majd végleges határozatot az ügyben.

Itt is minden Trumpon múlhat

Az egyelőre nem világos, hogy a januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció hogyan fog hozzáállni az ügyhöz. A megválasztott elnök korábban ugyanis azzal vádolta a Google-t, hogy elfogult vele szemben, mindeközben azonban azt is jelezte, hogy a kormánya barátságosabb hangnemet fog megütni a nagyvállalatokkal. 

Az Igazságügyi Minisztériumot Donald Trump hivatalba lépése után Pam Bondi korábbi floridai főügyész fogja vezetni, miután Matt Gaetz floridai képviselő visszalépett a jelöltségtől.

Pam Bondi
Pam Bondi
Kép: Getty Images, Chip Somodevilla

Az ő vezetése alatt Trump döntésének megfelelően akár a kompromisszum irányába is elmozdulhatnak a felek, így még nyitott kérdés, hogy a Google kezében maradhat-e a Chrome.

Valakinek a halálát kívánta a mesterséges intelligencia

Nagyon ijesztő üzenetet közölt egy beszélgetés során a Gemini AI, a Google-nek pedig azóta sem sikerült a tüzet eloltania.