Miközben Amerika tovább szigorítana a Kínába irányuló chip export amúgy is komoly szabályrendszerén, Kína is új irányelveket vezetett be, aminek célja, hogy az Intel és az AMD amerikai mikroprocesszorait fokozatosan kiszorítsák a kormányzati számítógépekről és szerverekről, Peking célja ezzel a külföldi technológia hazai megoldásokkal való felváltása. 

A szigorúbb kormányzati közbeszerzési útmutató a Windows operációs rendszerét és a külföldön gyártott adatbázis-kezelő rendszereket is igyekszik háttérbe szorítani a hazai lehetőségek javára. Ez párhuzamosan zajlik az állami tulajdonú vállalatoknál egy ideje tartó úgynevezett „honosítási törekvésekkel" – írja a Financial Times. 

Kapcsolódó

Ez eddig Kína egyik legjelentősebb válaszlépése a külföldi technológiákkal szemben, ami előrevetíti a feszültség növekedését az Egyesült Államok és távol-keleti nagyhatalom között. Emlékezetes, Washington nemzetbiztonsági okokból egyre több kínai vállalat ellen vezetett be szankciókat, törvényeket hozott annak érdekében, hogy több technológiát állítsanak elő az Egyesült Államokban, és blokkolta a fejlett chipek és kapcsolódó eszközök Kínába irányuló exportját.

Kína még decemberben tett közzé egy listát az általuk megbízhatónak és biztonságosnak tartott processzorokról és szoftverekről, ezek mind kínai cégek által lettek gyártva. 

A 18 jóváhagyott processzor között voltak a Huawei és az államilag támogatott Phytium csoport chipjei. Mindkettő szerepel Washington exportfeketelistáján. A kínai processzorgyártók a chiparchitektúrák keverékét használják, köztük az Intel x86-os, az Arm és saját fejlesztésű chipeket, míg az operációs rendszerek a nyílt forráskódú Linux szoftverekből származnak.

A félvezetők gyártásása az egyik kulcsfrontja Peking és Washington gazdasági háborújának. Mint megírtuk,Kína 27 milliárd dolláros chipalapot gyűjtött a csúcstechnológiák fejlesztéséhez, miközben az amerikai gyártók is igyekeznek fokozni a termelést.

A pekingi beszerzési megújulás a katonai, kormányzati és állami szektorban a technológiai autarkia (Gazdasági önellátásra való törekvés – a szerk.) stratégiájának része, amely a szincsuang, vagy „IT-alkalmazás-innováció" néven vált ismertté. 

Mélyebben már nem is lehetnének a kínai-amerikai kapcsolatok

Az új exportkorlátozások hozzájárulnak az amerikai-kínai kapcsolatok elmúlt években tapasztalt folyamatos romlásához, annak ellenére, hogy a technológiai társfüggőség évtizedei alatt a kínai gyártás az amerikai technológiai ipar alapkövévé vált. Az elmúlt években az amerikai kormány a Kínával való verseny erősödése miatt igyekezett aktívabb szerepet vállalni a hazai mesterséges intelligenciaipar és a chipgyártás fellendítésében.

Az állami tulajdonú vállalatoknak az Állami Vagyonfelügyeleti és Vagyonkezelési Bizottság utasítása szerint 2027-ig kell befejezniük a hazai szolgáltatókra történő technológiai átállást, ennek folyamatát pedig olyan szigorúan követik, hogy 2023 óta negyedévente jelentést kell tenniük az informatikai rendszereik átalakításában elért eredményeikről. 

A külföldi hardvertől való eltávolodás nyilvánvalóan fájni fog az Intelnek és az AMD-nek, hiszen Kína volt tavaly a legnagyobb piacuk, az 54 milliárd dolláros forgalmának 27 százalékát, az AMD 23 milliárd dolláros forgalmának pedig 15 százalékát adta a távol keleti ország. 

Az Intel vagy az AMD számára nehéz lehet, hogy valaha is felkerüljön az engedélyezett processzorok listájára. Az értékeléshez a vállalatoknak be kell nyújtaniuk termékeik teljes K+F dokumentációját és kódját. 

Beletolnak 45 milliárd dollárt 

A Biden-adminisztráció – erre reagálva – 19,5 milliárd dolláros közvetlen támogatásával és 25 milliárd dolláros adókedvezménnyel támogatja az elsőszámú amerikai félvezetőgyártót. A legjelentősebb Egyesült Államokbeli félvezetőgyártó, az Intel 100 milliárd dolláros kiadásra készül egyrészt termelési kapacitásai radikálisan bővítéséhez, másrészt a világ legnagyobb AI chipgyárának a felépítéséhez – írja a Reuters.

A 100 milliárd 30 százalékát építési költségekre, a fennmaradó részt pedig chipgyártó eszközök vásárlására szánják. Az alkatrészeket olyan gyártóktól szerzik be mint a holland ASML Holding, az amerikai KLA-Tencor és Applied Materials, illetve a japán Tokyo Electron. 

Pat Gelsinger vezérigazgató elmondta, hogy az új-mexikói és oregoni telephelyek felújítása és az arizonai telepek bővítése mellett az ohiói Columbus közelében fogják felépíteni a világ legnagyobb AI chipgyárát.

Az Intel évtizedeken át a globális chipgyártás piacvezető vállalata volt, azonban a 2010-es években a tajvani TSMC került az élre. Gelsinger még 2021-ben tűzte a vállalat céljául, hogy ismét piacvezetővé váljanak, ami a vezérigazgató szerint csak kormányzati támogatással érhető el.

Az Intel a vásárlásai nagyrészét nem az állami szubvencióból, hanem a meglévő pénzforgalmából fedezi, azonban a vállalat igazgatója elengedhetetlennek látja az állami támogatást ahhoz, hogy az Egyesült Államok a chippiac vezetőerőjévé válhasson. 

Jimmy Goodrich, RAND Corporation technológiai tanácsadója szerint kulcskérdés a nemzeti érdek szempontjából, hogy az Intel legyőzze a rivális koreai és tajvani vállalatokkal, mivel a félvezetőgyártók közül csak ők rendelkeznek USA-központú munkaerővel, technológiával és ellátási lánccal. 

Az AMD és más gyártók is igyekeznek megfelelő termékekkel előrukkolni, azonban a Nvidia előnyét még nem veszélyeztetik, a nagy konkurenciaharc és a kínálati piac még a jövő ködébe veszik. Bármeddig nyilván nem lehet növekedni, de egyelőre a folyamat remekül zajlik, is így már az árazás is sokkal jobbnak tűnik, mint akár egy negyedévvel korábban – még hogy lufi: negyedév alatt több pénzt keresett a Nvidia, mint 2021 egészében!