Az új technológiák és az egyre digitalizálódó világunk a család minden tagjának megadják a fejtörést: mikor kellene először a gyerek kezébe digitális eszközöket adni, illetve hogy hol lehet az egyensúly a hasznos és a már egészségkárosító használat között. A digitális világ adta lehetőségek használatára márpedig tanítani kell a gyerekeket. "Nem lehet azt mondani, hogy ez az iskola vagy a szülők feladata. Ezt közösségként kell megoldani" - hangzik el a jó tanács a problémakört körüljáró, Screenagers című amerikai dokumentumfilmben egy szakértőtől.

A filmet a Vodafone csütörtökön egy szakmai kerekasztalbeszélgetés keretében mutatta be gondolatébresztőként, és arra szerette volna ezzel felhívni a figyelmet, hogy felelősen kell kezelnünk a digitális eszközhasználatot, kiemelt figyelmet fordítva a biztonságra és a megfelelő informáltságra. Bár maga a cég nemrég mutatott be gyerekeknek szánt okosórát és egyéb más digitális családra szabott megoldásokat is kínál, megvizsgálta egy 500 szülő megkérdezésével készült kutatás keretében a magyar családok digitális eszközhasználati szokásait.

Kapcsolódó

A kutatásban arra kérdeztek rá, hogy a szülők mit gondolnak 6-14 év és 15-19 év közötti gyermekük digitális tartalomfogyasztásáról, hogyan szabályozzák és támogatják gyerekeik digitális életét, valamint mennyire ismerik az internetben rejlő lehetőségeket és veszélyeket.

Keretek között

Ebből kiderült, hogy a magyar családok 76 százaléka szabályozza, hogy mennyi időt tölthet a gyerek képernyő előtt. A családok 44 százaléka maximálja a képernyő előtt tölthető időt, 26 százaléka a tanulmányi eredmény és a jegyek, 43 százaléka pedig a viselkedés és a magatartás alapján szabályozza.

Az általános iskolást nevelő családok 44 százalékánál vannak okos eszközök használatára vonatkozó szabályok, amelyet a családban mindenki betart. Középiskolásoknál ez az arány valamivel alacsonyabb, 33 százalék. Emellett az is kiderült, hogy a családok kétharmadánál tudatosan szerveznek a szülők közös programokat annak érdekében, hogy a gyerekek ne üljenek túl sokat a gép előtt. Mindez arra is utalhat, hogy az utóbbi években a szülők tudatosabbak lettek a gyerekek digitális nevelésében is.

Fontos, de azért vegyék el az iskolákban!

Bár a 15-19 éves gyerekek szüleinek 73 százaléka egyetért abban, hogy fontos, hogy az ilyen korú gyerekek jól kezeljék a számítógépet, mert így lehetnek majd sikeresek az életben, illetve 65 százalékuk úgy gondolja, hogy az internet jó eszköz a gyerekeik tanulásához, fejlesztéséhez, a megkérdezett szülők nagytöbbsége mégis azon a véleményen van, hogy az iskolákban szabályozzák vagy akár vegyék el az okostelefont a gyerekektől, és csupán a 15-19 évesek szüleinek egyharmada gondolja úgy, hogy az okostelefon használatát, például hogy annak segítségével keressenek információkat a tanulók, az órai anyag részévé kell tenni.

Annak ellenére, hogy a szülők felelőssége eldönteni, megengedik-e a gyereknek a YouTube használatát, vagy esetleg tiltják, a kutatás megállapította, hogy minden illúzió ellenére az általános iskolás korú gyerekek 72 százaléka rendszeresen nézi a videómegosztót. A 15-19 éves gyerekeknél szintén a YouTube a legnépszerűbb, amelyet szorosan követ a Facebook és a Messenger, de a legtöbb gyerek mindhármat használja is.

Sok szülő rájött annak fontosságára is, hogy nekik is ismerniük kell a virtuális világot, és igyekezniük kell képben lenni a digitális trendekkel. Fontos figyelniük arra, hogy gyermekük milyen játékokkal játszik, hiszen a kutatás arra is rámutatott, hogy az általános iskolás korosztály több mint fele leggyakrabban egyedül szokott "telefonozni".

Beszélgetni kell!

Abban viszont, hogy a gyerekek számára hatékony és hasznos iránymutatást lehessen adni a digitális világban, fontos lenne a beszélgetés is a szülők és a gyerekek között, illetve a példamutatás. A beszélgetésben lenne mit behozni, hiszen a KSH adatai szerint 2010-ben egy családon belül az átlagos beszélgetési idő egy nap 2 perc volt. Ez azonban nem a digitális kor szüleménye - mutatott rá Steigervald Krisztián generációkutató -, 2000-ben ugyanis - amikor Magyarországon internet még alig volt - sem volt sokkal több. Akkor ez az idő 7 percet tett ki.

A példamutatással is hadilábon áll sok szülő. A Vodafone kutatása arra mutatott rá, hogy a kisebb gyerekeket nevelő szülők ötöde érzi úgy, hogy nem mutat jó példát, mert sokat "kütyüzik", Facebookozik ő maga is, sőt, a szülők negyede azt is elismeri, hogy esetenként ők maguk adják a kütyüt a gyerekek kezébe azért, hogy lefoglalják.

Engedékenység vagy szigor?

Tény, hogy nehéz megtalálni az egyensúlyt a digitális eszközök használatában. Tari Annamária pszichológus azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy el kell fogadni, hogy a mai világ gyerekei nem a poroszos tekintélyelvű világban nőnek fel, azaz a mai szülőknek is fel kell készülniük arra, hogy a szimpla tiltással nem sok mindent lehet elérni. Fontos, hogy olyan érvekkel álljanak elő a szülők, ha szabályokat állítanak fel, hogy azt a gyerek is el tudja fogadni.

A pszichológus továbbá - a Screenagers filmre is utalva - rámutatott: nem az a jó fej szülő, aki mindent megenged, hanem az, amelyik jó fej, de képes határokat is tartani. Az utóbbi ugyanis az a típus, aki a gyerek számára azt a biztonságot is meg tudja adni, hogy ha baj van, akkor meg tudja őt védeni.

Le kell néha csatlakozni a világhálóról

A gyerekek minőségi időtöltésével kapcsolatban viszont a kutatás azt igazolta, hogy akinek különórái vannak, azok kevesebb időt töltenek telefonozással. A kutatás ennek kapcsán azt is megvizsgálta, hogy mit gondolnak a megkérdezettek az internetmentes táborokról: a kicsiket a szülők 68, a nagyokat 52 százaléka küldené el internetmentes táborba.

A kiszakadás a digitális világból azért fontos, mert - mint ahogy arra Tari Annamária és a dokumentumfilmben felszólaló szakemberek is felhívták a figyelmet - a képernyős telítettség kioltja a kíváncsiság és az érdeklődés szikráját, csökken az empátia és az akaraterő is - ez azonban internetmentes időszakkal ismét javítható.

Mindezt hogy látja egy tinédzser?

A kerekasztalbeszéltegésen felszólaló Trunk Tomi influencer úgy vélte, bár mindig is lesz valamilyen szakadék generációk között, a digitalizáció igenis össze tud hozni embereket. Családon belül szerinte elég egy kis rajongás valami iránt, ami mondjuk egy szülőt és egy gyereket összeköt, legyen az egy focicsapat vagy egy futó applikáció. Ugyanakkor ő is szükségesnek vélte a szabályok felállítását, és hasznosnak tartotta az úgynevezett offline időszakokat, hiszen véleménye szerint az így szerzett teljesen más jellegű tapasztalatokkal lehet kialakítani annak az igényét, hogy később az ember magától is letegye a telefonját.

Digitális család

A Vodafone a témakörhöz kapcsolódóan a Digitális Család online magazin felületén fogja a kutatás további eredményeit, illetve a digitális világhoz kapcsolódó tanácsokat, útmutatásokat közölni. A célja ezzel, hogy csökkentse a digitális szakadékot a szülők és a gyermekek között.

A csütörtöki eseményen a Screenagers című film kapcsán a témában kerekasztalbeszélgetésen felszólaló szakemberek között volt Tari Annamária pszichológus, Steigervald Krisztián generációkutató, Lénárd András, az ELTE digitális pedagógiai tanszékvezetője, egyetemi docense, Fegyverneki Gergő tanár, digitálispedagógia-szakértő és Trunk Tamás fiatal influencer.

Képünk forrása: Pixabay