Mi az innováció? Ami hasznot hoz, értéket teremt - indította "az innovációs ökoszisztéma helyzete Magyarországon" elnevezésű kerekasztalt Drótos György, egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének igazgatója. Mint mondta, nem kell világmegváltó ötletnek lennie, az is jó, ha egy helyi, egyedi problémára ad megoldást. Ezzel párhuzamosan manapság nagy divatja van az üzleti modell innovációnak, amikor minden változatlan, de mondjuk az értékesítési modell változik.

Amennyiben a vállalati oldalról jövünk, úgy bármilyen új módszer bevezetése, ha bevételt hoz, akkor mindegy hogy innovációnak nevezzük vagy sem - tette hozzá Vityi Péter, a Kürt Akadémia ügyvezető, az IVSZ alelnöke.

Kapcsolódó

Azt tekintjük innovációnak, ami a meglévő paradigmarendszeren túl tud mutatni - emelte ki Pomázi Gyula, az ITM helyettes államtitkára. Szerinte a lényeg, hogy hol van a hatásosság, azaz mekkora a gazdasági és társadalmi hatás.

A probléma, hogy a jelenlegi rendszer nem támogatja az innovációt - mondta Vityi, aki szerint néhány technológiai központ vezetője olyan "nevetséges" problémákkal küzd, ami erősen limitálja, hogy ki tudja használni a rendelkezésére álló technológiát.

Erre válaszolva Pomázi elmondta, hogy alapvetően egy kockázatközösségekről van szó, melynek egyik eleme az egyetem, a másik a vállalkozói szféra, a harmadik az állam. Ebből kell kijönnie a versenyelőnynek, amihez az kell, hogy le legyenek osztva a szerepek, hogy ki, milyen feladatot végez, ki, mit finanszíroz - tette hozzá a helyettes-államtitkár, aki szerint a jövőben nagyobb szerep juthat az egyetemi innovációnak. Persze nem csak oda sűrűsítenék az innovációt, de a mostaninál hangsúlyosabb szerepet szánnak a felsőoktatásnak.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint ahhoz, hogy az ökoszisztéma jól tudjon működni, kellene az is, hogy az állam egyes szervei egymás között is jól dolgozzanak. Például amikor egy pályázat másfél évre elhúzódik, akkor nem lehet sikerről beszélni. (Amikor pedig nem ez, akkor a munkaerőhiány gátolja a fejlődést.)

Mekkora a magyar digitális piac?

Itthon a felhőszolgáltatások piaca 200 millió dollárt tesz ki, ezzel felhőadaptációban régióban első vagyok - mondta Kiss Zoltán, a Microsoft felhőszolgáltatások üzletágának vezetője, aki szerint itthon a cégek többsége rendelkezik digitális stratégiával, aki nem az pedig most építi.

Amikor viszont a kkv-hoz érünk, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt 3 évben csak a szektor 25 százaléka költött IT-fejlesztésekre - szólt hozzá Fejes Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese. Sokszor előfordul az is szerinte, hogy amíg a magánéletben használnak technológiát a cégvezetők, addig azt nem viszik be a vállalatukba. Pedig sokszor nagy haszna lenne egy ilyen váltásnak, de bele sem gondolnak a lehetőségbe - emelte ki Fejes.

A kkv szektort három egyenlő részre lehet osztani: van, aki foglalkozik digitalizációval, van aki igenis, meg nem is, míg van, aki szinte egyáltalán nem - mondta Pogány András, a Rapp / Lead Generation ügyvezető igazgatója. A kkv-knál jellemzően nincsenek strukturált döntési folyamatok, sokszor nincs informatikai szakértő, hanem sok esetben egy külsős IT-cég ad tanácsot. Ő viszont nem tud olyan érvrendszert megfogalmazni, ami érthető a csak a saját szakmájához értő cégvezető számára - tette hozzá Pogány, aki szerint azt kell mondani, hogy a szomszédodban a vetélytársad ezt és ezt csinálta és ezzel ennyit spórolt. Ezt ugyanis már megértik.

Arra a kérdésre, hogy az állam kényszerítő ereje - többek közt az ekáerhez, online számlához hasonlóan - mennyire tud elmozdulást hozni, Kiss elmondta, hogy nincs meggyőződve arról, hogy a digitalizáció felé ez lenne a leghatékonyabb lépés. Fejes azt emelte ki, hogy az állam szerepe leginkább ott lenne fontos, hogy megmutassa a lehetőségeket a vállalkozások számára.

Az államnak először a saját háza taján kellene körülnéznie, hogy a digitális szolgáltatásaik hogyan nézhetnének ki, ehhez képest pedig hol tart - tette hozzá Pogány. "Ha igényelni akarok egy dokumentumot, ne kelljen egy hatóság honlapján órákig keresgélnem" - mondott egy példát. Szerinte, ha elmozdulna ebben a tekintetben az állam, akkor sok cégvezető rájönne, hogy mennyire leegyszerűsödött az élete, így pedig sokkal könnyebben lehetne rávenni egy hasonló fejlesztésre a saját cégében.

Sok a zavar a fejekben

Van egy elképesztő fogalmi zavar a digitalizáció, digitális transzformáció témakörben - indította előadását Byssz Róbert, a Philips Magyarország globális értékesítési képesség fejlesztési vezető. Nem mindegy, hogy egy addig analóg módon végzett munkafolyamatot digitalizálunk, hiszen ekkor semmi sem változik, csak egy folyamatot modernizáltunk. Ezzel szemben a transzformáció, az üzleti és szervezeti aktivitások, kompetenciák, üzleti modellek teljes transzformációja, azzal a céllal, hogy képesek legyünk előnyünké kovácsolni a digitalizáció gyorsító hatását.

Ebben szó nincs dobozokról. És ide tartozik, hogy a digitális átalakulást sokszor az IT-vezetőre bízzák. Pedig ez inkább üzleti transzformáció - emelte ki Byssz. Szerinte először a felsővezetésnek kell megérteni, hogy milyen előnyökkel járhat egy ilyen átalakulás, mik azok a trendek, amik befolyásolni fogják az ő cégét.

Amennyiben ez megvan, akkor meg kell néznünk, hogy a cégünk hol tart, hol vagyunk - folytatta a szakember, aki szerint ezután azt kell meghatározni, hogy 10 év múlva hogyan fogják az ügyfelek megoldani azt a problémát, amit ma velünk oldanak meg. A negyedik lépés, hogy elindulnak az első, kicsi projektek.

A kép forrása: Shutterstock.