A kínai Vuhan Virológiai Intézet (Wuhan Institute of Virology - WIV) három kutatója 2019 novemberében eléggé megbetegedett ahhoz, hogy kórházi ellátást igényeljenek - számolt be egy korábban nem nyilvánosságra hozott amerikai hírszerzési jelentésről a Wall Street Journal hétfőn. Szakértők már régen sejtik, hogy bár a kínai hatóságok szerint az első megerősített eset egy férfi volt, aki 2019. december 8-án betegedett meg, de maga a vírus régebb óta terjedhetett a közösségben. Az Egyesült Államok titkosszolgálati dossziéja így abból a szempontból érdekes, hogy a virológiai kutatóközpontban a három munkatárs egyszerre produkált erősebb légúti fertőzéses tüneteket, ami jelenthetné azt is, hogy egy természetből levett minta betegítette meg őket és egy laborbaleset után kezdhetett el terjedni. Nem pedig azt állítja, hogy mesterségesen fejlesztették volna ki a SARS-CoV-2. vírust. (A dokumentum tartalmáról itt írtunk bővebben.)

A kínai hatóságok gyorsan cáfolni próbálták az állítást: a külügyminisztérium szóvivője, Zsao Lijian hétfőn azt állította, hogy az amerikai jelentés "teljesen ellentmond a tényeknek". Kedden pedig gyorsan közzétettek egy új tanulmányt kilenc olyan vírusról, amely a koronavírusok egy új törzséhez tartozik és távoli rokonságot mutatnak az egész világ terjedő vadtörzzsel.

Kapcsolódó

A most megjelent, még nem ellenőrzött publikációban leírt vírusok a kutatók szerint távolabbi rokonságban állnak a Covid-19-et okozó koronavírussal, mint számos más ismert vírus, de a genom bizonyos területein nagyfokú hasonlóságot mutatnak. A legújabb kutatás nyolc vírust vizsgál, amelyeket egy 2015-ös látogatás során gyűjtöttek a délnyugati Jünnan tartomány egyik városában, ahol a vuhani intézet kutatói három év alatt több mint 1000 mintát gyűjtöttek denevérektől egy bányabarlangban és annak környékén - írja a South China Morning Post hongkongi lap.

A munka azután kezdődött, hogy a bányát meglátogató több ember megbetegedett. Miután a vizsgálatok kimutatták, hogy ismeretlen vírusok fertőzték meg őket, elkezdték keresni a kórokozók lehetséges forrását, így átkutatták a tárnákat denevérvírusok után. A WIV csapata azóta közölte, hogy a vizsgálatok azt mutatták, hogy az érintettek nem a Covid-19 vírussal fertőződtek meg. Viszont a vizsgált kórokozók szintén súlyos akut légzőszervi szindrómát okozhatnak, ami baljós előjel, mert ez arra utal, hogy már több olyan koronavírus-fajta is létezhet, amely képes lehet az embereket megbetegíteni.

"Ezek az eredmények azt sugallták, hogy a denevérekből most felfedezett [koronavírusok] csak a jéghegy csúcsai lehetnek" - írta a csapat a bioRvix kutatói felületen közzétett tanulmányában.

Az ismertetett vírusok közül az egyiket, a RaTG13 nevű vírust tavaly februárban már publikálták a kutatók, és továbbra is ez a Sars-CoV-2. legközelebbi ismert rokona. A fennmaradó nyolc a jelek szerint külön ághoz tartozik a vírus családfáján belül. Az egyik, RaTG15-nek nevezett törzzsel végzett kísérletek alapján a vírus nem tudott hatékonyan kötődni egy olyan emberi sejtreceptorhoz sem, amelyet más, embereket fertőző koronavírusok használnak, ami további adaptáció nélkül kevés átterjedési potenciált jelez egyelőre.

Tovább kell vizsgálódni

A most közölt adatok továbbra sem segítenek megfejteni a Covid-19 eredettörténetet, több mint egy évvel azután, hogy először észlelték azt a közép-kínai Vuhanban. Viszont azt közvetetten alátámasztják, hogy a denevérekben található koronavírusok az eddig hittnél könnyebben átterjedhetnek az emberekre, viszont erős bizonyítékot a "laborszökevény" elmélet ellen sem szolgáltatnak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által támogatott, az év elején Vuhanban tett helyszíni látogatáson részt vevő tudósok "rendkívül valószínűtlennek" nevezték azt a felvetést, hogy ember által fejlesztett vírus lenne a tavasszal közzétett jelentésükben. A vírus nagy valószínűséggel egy állatból, például denevérből származik, mielőtt egy másik, szoros emberi kapcsolatban lévő állaton keresztül jutott volna át az emberbe, ami az ilyen fertőzések gyakori útvonala.

Azonban a kritikusok, köztük a WHO vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint a vizsgálat nem volt elég kiterjedt ahhoz, hogy kizárja a laboratóriumi baleset lehetőségét. A vuhani kutatók legutóbbi tanulmányukban foglalkoznak a laboratóriumi szivárgással kapcsolatos "spekulációkkal", de azt állítják, hogy a "bizonyítékok nem támasztják alá" az elméletet, mivel a laboratóriumaikban talált legközelebbi törzs 96 százalékos hasonlóságot mutat csak a Sars-CoV-2-vel, vagyis évtizedes evolúciós távolságra van attól, és nagyon gyengén képes emberi sejtekhez kötődni.

A WHO 194 tagországának e heti ülésén valószínűleg megvitatják, hogyan kell folytatni a vírus eredetének vizsgálatát. A nyolc újonnan leírt vírus, amelyek nagymértékben hasonlítottak egymásra, legfeljebb alig több mint 77,6 százalékban voltak azonosak a teljes genomban a Sars-CoV-2-vel.

 A hongkongi portál idézi Maciej Bonit, a Pennsylvaniai Állami Egyetem Fertőző Betegségek Dinamikájával Foglalkozó Központjának docensét, aki szerint a legújabb vonal és a Sars-CoV-2-vel szorosan rokon vírusok között valószínűleg nagyok a szakadékok, de jelenleg nincs elég ismert vírus ahhoz, hogy átfogó képet lehessen alkotni.

"El kell jutnunk oda, hogy a denevérkoronavírus adatbázisunkban több ezer és ezer vírus legyen... amíg nem jutunk el több ezer vírusig, nem lesz sok új felfedezés arról, hogy honnan származik a Sars-CoV-2" - mondta Boni.