Lukács Kornél, a KPMG partnere

Igen, a kriptók világában valóban létezik ingyenpénz. Sok projekt – köztük kiválóak és megbízhatóak is – ingyen airdoppok keretében népszerűsítik a „kriptopénzüket”. Cserébe social media aktivitást várnak el: like-oljuk a Twitteren, osszuk meg az Instagramon, csatlakozzunk Telegram- és Discord-csatornához. Megadjunk tárcánk címét, és „beledobnak” a tárcánkba a projekthez kapcsolódó kriptopénzből.

Így sok kezdő kriptós következő jellemző lépése, hogy beregisztrál a tipikus kriptós social platformokra, mint a Twitter, Telegram, Discord, Medium, és természetesen a Facebook, Instagram és YouTube is ezek közé sorolható.

Sokaknak ezen platformok közül létezik már decentralizált változata is, de mivel az ingyen kriptó a jó marketingért jár, így a fenti mainstream centralizált csatornák a jellemzőek egyelőre.

Érdemes ezzel óvatosnak lennünk:

  1.   A social platformok használatánál fontos odafigyelni, hogy az emailcímünk ne legyen ugyanaz, mint amit a kriptotőzsdékhez használunk, jelszavaink pedig semmiképp. Felhasználói adatokkal kapcsolatos adatszivárgások előfordultak az elmúlt években.
  2. Jó gyakorlat lehet, ha a böngészőben, mellyel a kriptotárcánkat és -tőzsdénket használjuk, teljesen elszeparáljuk. Tehát minden más social media aktivitást - beleértve a free airdoppokhoz kapcsolódó feladatokat is - egy másik böngészőben, vagy még jobb, ha másik számítógépről tesszük meg.
  3. Az airdroppok minden esetben el fogják kérni a pénztárcánk címét, ahová küldhetik majd a kriptopénzt. Itt erősen ajánlott egy kizárólag erre a célra fenntartott pénztárcánk címét megadni. Fontos, hogy a blokkláncokon a tranzakciók bár pszeudonimek, de transzparensek. Tehát ha valaki tudja a pénztárcánk címét, akkor alapesetben le tudja kérdezni a tranzakcióinkat, így jobb erre egy külön tárcát létrehozni, ami pár kattintásba kerül, de megéri azt a néhány percet. Egy kicsit olyan ez, mint az az emailcím, amelyet kizárólag arra a célra tartunk fenn, hogy különféle hírlevelekre feliratkozzunk: tudjuk, hogy napok kérdése és ez a postafiókunk tele lesz spammekkel.
  4. Itt sincs másképp, pár nap kriptózás, és arra fogunk ébredni, hogy pénztárcánkban több ezer dollár lapul. Elsőre ez egy kellemes meglepetésnek tűnik, de az esetek többségében valamilyen csalásról van szó. Jellemzően olyan kriptopénzeket fogunk találni, melyek neve valamilyen kiterjesztéssel szerepel (például .io .org) vagy valamilyen népszerű kritópénznek álcázva jelennek meg. Ezeknek eladása csábító lehet, de semmiképpen ne próbálkozzunk vele.

Jó esetben csak annyi történik, hogy az átváltási díjat megfizetjük, és mégsem kapjuk meg a beígért milliókat, vagy gyakran egy fertőzött weboldalra irányítanak minket, ahol valamiféle előzetes feloldást vagy ehhez hasonló furcsaságokat kérnek. Az sem jó megoldás, ha a keresőbe beírjuk a pénztárcában talált kriptopénzek neveit, mert majdnem biztos, hogy a csalók website-ján landolunk, és igazából el is érték a céljukat.

Mi a megoldás? Ha új kriptót látunk a tárcánkban, amit nem mi vásároltunk, nem kaphattuk airdroppon keresztül, akkor egyszerűen felejtsük el, hogy ott van. Sok pénztárcában egy „hide” funkcióval ezeket el is lehet tüntetni.

Ha valami túl szép, hogy igaz legyen (airdroppok jellemzően pár dolláros értéket képviselnek, legalábbis amikor megkapjuk őket), akkor az nem is igaz.

Ügyfélszolgálatok és social platform csalások

1. A kriptopénzek és a decentralizált tőzsdék esetében az ügyfélszolgálat platformja sok esetben egy Telegram- vagy Discord-csatorna. Bármilyen kérdésünk van, itt fogják megválaszolni.

Ezek sokszor tele vannak robotokkal és spamekkel. Első óvintézkedés, hogy minden esetben a kriptopénz hivatalos weboldalán található linkkel lépjünk be ezekre a platformokra, ne a platformokon található keresőt használjuk a csatorna kiválasztására. Hasonló névvel és logóval rengeteg csatorna létezik, ott keresgetve képtelenség kiszűrni a valódi csatornát. A Twitteren egy kis kék logó jelzi, hogy megbízható csatornáról, vagy valakinek a hivatalos oldaláról beszélünk, de nemrégiben ezt is sikerült meghamisítania egy csalónak, és álhírekkel az egekbe küldte az egyik kriptopénz árát.

Mivel ezek egy közös chatként működnek, óvatosan kezeljük a válaszokat. Nem ritka eset, hogy miután technikai segítséget kérünk, és az adott projekt helpdeskjének álcázott felhasználótól hanghívást kapunk. Segítségnyújtásként felajánlják, hogy ha átadjuk nekik a képernyőnket és az egerünk irányítását, gyorsan el is intézik helyettünk, amiben éppen megakadtunk. Hanghívást és direct maileket az esetek 99 százalékában csak csalóktól kaphatunk. A csalók sajnos lesben állnak az ilyen chat-eken.

2. A kriptovilág is tele van influenszerekkel, ezeket természetesen kezeljük fenntartásokkal, győződjünk meg a hitelességükről. Ha úgy döntünk, hogy valakinek a csatornáit követjük, esetleg olvasunk vagy használunk chat funkciót, tartsuk észben, hogy hiteles kriptós szakemberek nem fognak nekünk befektetési tanácsokat adni, nem kérnek meg minket, hogy személyes adatokat osszunk meg, nem szólítanak fel, hogy írjunk nekik Whatsup-üzeneteket.

Minden kriptocsatorna próbálja ezeket szűrni a social platformokon, inkább kevesebb mint több sikerrel.

3. Biztosan fogunk találkozni „kihagyhatatlan” ajánlatokkal, ezek közül gyakori csalás, amikor felajánlják nekünk, hogyha küldünk nekik kriptopénzt, akkor annak két-háromszorosát kapjuk vissza.

Ezt nagyon gyakran kriptocelebek, influenszerek, nagy vállalatvezetők nevének, képeinek, videóinak felhasználásával teszik. Nem lehetetlen bedőlni ezeknek. Profin kinéző videókban, amit éppen több tízezren néznek és már több ezren like-oltak, élőben megy egy riport egy közéleti személyiséggel, a képernyő sarkában pedig a „kihagyhatatlan ajánlat”, miszerint ha küldesz egy bitcoint, kettőt kapsz holnap vissza. Csak ma, csak neked. QR kód, ismert YouTube csatorna neve egy betű eltéréssel. Legjobb amit tehetünk, ha rá sem kattintunk az ilyesmire. Biztos, hogy nem maradunk le semmiről.

A „kriptó” maga a wild wild west, de ha megismerkedünk vele és betartjuk a szabályokat, akkor az eligazodás egyáltalán nem lehetetlen ebben az izgalmas világban. Sorozhatunk első részben a biztonság alapvető kérdéseivel foglalkoztunk, a másodikban a saját tárca biztonságos használatát és a decentralizált pénzügyeket jártuk körbe.

A szerző Lukács Kornél, a KPMG partnere.