Bár már léteznek olyan szemimplantátumok, amelyek lehetővé teszik a vakok számára, hogy egyszerű mintákat lássanak, spanyol tudósok nemrégiben sikerrel jártak egy másik megközelítéssel. Megkerülték a szemet, és az agy látókéregének közvetlen stimulálásával állítottak elő érzékelhető képeket.

A kísérleti rendszer egy előre néző "mesterséges retinát" tartalmaz, amelyet a felhasználó által viselt közönséges szemüvegre szereltek. Ez az eszköz érzékeli a szemüveg előtti látómezőből érkező fényt, és azt elektromos jelekké alakítja, amelyeket a felhasználó agyába ültetett 96 mikroelektródából álló háromdimenziós mátrixba továbbít - írja a New Atlas a fejlesztésről.

Kapcsolódó

Az implantátum mindössze 4 mm széles, és az apró elektródák mindegyike 1,5 mm hosszú. Ezek behatolnak az agyba, így az agykéregben található elsődleges látókéreg neuronjainak elektromos aktivitását egyaránt képesek stimulálni és figyelni. Ez az ingerlés teszi lehetővé, hogy a személy érzékelje a mesterséges retina által közvetített fénymintákat.

Tavaly sikeresen tesztelték a berendezés 1000 elektródás változatát főemlősökön, bár az állatok nem voltak vakok. Nemrégiben azonban a spanyol Miguel Hernández Egyetem csapata a jelenlegi változatot egy 57 éves nőnél is kipróbálta, aki több mint 16 éve teljesen vak volt. Egy betanítási időszak után, amelynek során megtanulta értelmezni a készülék által előállított képeket, képes volt azonosítani a betűket és bizonyos tárgyak sziluettjeit.

Fontos, hogy megállapították, hogy az implantátum egyébként nem befolyásolta az agykéreg működését, és nem stimulálta a szomszédos, nem célzott neuronokat sem. Ezenkívül az implantátum sokkal kisebb elektromos áramot igényelt, mint az agy felszínére helyezett hasonló eszközök. Utóbbi tényező potenciálisan biztonságosabbá teszi a használatát. Az eszközt a beültetés után hat hónappal eltávolították a tesztalanyból, de dolgoznak egy még kifinomultabb változat elkészítésén.

A technológia gyakorlati alkalmazásáig még sok munkát kell elvégezni, ezért a tudósok most további teljesen vagy részlegesen látássérült önkénteseket toboroznak a további kísérletekhez. Ezek során egyszerre több neuron stimulálására kerülhetne sor, hogy összetettebb képeket tudjanak előállítani.

A vizsgálatokat vezető Fernández Jover professzor e kutatással összefüggésben azt mondja, hogy a vizuális neuroprotézisek kifejlesztése a jövőre nézve szükségszerű, mivel sok vak ember számára nem létezik hasznos kezelés vagy segédeszköz. Például a retina előrehaladott degeneratív betegségeiben, súlyos glaukómában vagy az optikai idegeket károsító kórképekben szenvedő betegek nem tudnak profitálni a modern retinaprotézisekből, amelyeket egyes központokban fejlesztenek. Ezekben az esetekben a környezetből származó információkat egyenesen az agy látást feldolgozó részébe kell küldeni, és e tanulmány eredményei - bár előzetesek - azt mutatják, hogy ez lehetséges, és hogy az emberi agy még sokéves teljes vakság után is képes feldolgozni a vizuális információkat.