341 millió forintos létesítményben a legkorszerűbb technológiát mutathatják be az egyetem hallgatóinak, ami a MATE rektora szerint kiemelten fontos. Gyuricza Csaba a Somogy Vármegyei Hírportálnak azt nyilatkozta, hogy a Kaposvári Campus legfontosabb feladata a hazai állattenyésztés kutatási innovációs oldalról való támogatása.
Ez a kutatás egy 1,3 milliárd forintos projekt részeként jött létre, a Fine Food Kft.-vel együttműködésben. A rektor szerint a labor „fontos mérföldkő, de nem végállomás, hiszen van még mód a további fejlődésre”.
A teljesen automatizált istállóban a levegő hőmérsékletét szenzorok mérik, és automatikusan indítják a ventillátorokat, illetve nyitják vagy zárják az oldalfalakat.
A fejést egy szintén érzékelőkkel ellátott robot végzi, a szenzoroknak köszönhetően tőgynegyedenként tudnak adatokat nyerni a szakembereket a tehenekről, többek között, hogy a tehén mikor ivarzik, illetve az állat egészségügyi állapotára is lehet következtetni a kinyert adatokból.
A tejtermelő precíziós labor működéséhez mindössze egy vezetőre és két állattenyésztőre van szükség, ezzel az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban 50 százalékkal kevesebb élő munkaerő szükséges.
„A radikális állatvédőket nem érdekli a biológia”
Évente mintegy 1500 tonna hízott libamájat állítunk elő, ez a világtermelés 80 százaléka, évszázados hagyományunk, nem mellékesen milliárdos bevétel. A gazdasági szakértők szerint az ágazatnak létezik két valós problémája, így madárinfluenza és a tenyésztők egyre idősebb generációi és egy - szerintük -álproblémája, a radikális állatvédők.Bővebben--->