A holnap világa másmilyen lesz. Manapság ugyanis olyan friss mély társadalmi-gazdasági, környezetvédelmi, technológiai és politikai erők - úgynevezett megatrendek - alakítják a gazdaságokat és a társadalmakat, amelyek előre nem látható módon formálják a jövőnket - indítja jövőbetekintését az OECD. Hogy melyek ezek? A társadalom, a gazdasági termelékenység, a kormányok szerepe, a globalizáció, a környezetváltozás, a természeti kincsek és energia, az egészségügy és az egyenlőtlenség, illetve a demográfiai változások.

Ennek megfelelően az öregedő társadalmak, a klímaváltozás, az egészség és a növekvő digitalizáció meg fogja változtatni a következő időszak fejlesztéseit, innovációit is. A tehetségek megtartása is sokkal nehezebb lesz az országoknak, hiszen a globális verseny tovább fog erősödni, így azok kerülhetnek előnybe, akiknek sikerül egy-egy tudásközpontba koncentrálniuk az erőiket.

Ugyanakkor a technológiai fejlődés nem lesz sima sikertörténet, hiszen a fejlett és feltörekvő országok most látható lassú gazdasági fejlődése és a politikai irányvonalak összecsapása csökkentheti a pénzügyi lehetőségeket. Az is kérdéses egyelőre, hogy az elöregedő társadalmaknak és a nemzetközi migrációnak milyen szerepe lesz az tudományos tevékenységek változásában.

Ezekre a folyamatokra az OECD szerint szükséges lenne gyors politikai választ adni, ám félő, hogy a kormányok inkább a saját problémáikkal - így például a növekvő államadóssággal, a biztonsági és szociális kérdésekkel, illetve az olyan befolyásos magánszereplők megjelenésével, amelyek megkérdőjelezik a kormányok felhatalmazását és képességét a cselekvésre - fognak küzdeni.

Mi a helyzet Magyarországon?

A 2008-as recessziót követően a magyar gazdaság erőteljesen növekedett - kezdi a Magyarországról szóló fejezetét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. A folytatás azonban már nem ennyire fényes, hiszen egyből megjegyzik, hogy az egy főre jutó jövedelem még mindig az egyik legalacsonyabb OECD-országok közül.

Ennek oka a máig alacsony termelékenység, amely a válság óta egyre lassuló ütemben növekszik, illetve a kevés befektetés az üzleti és emberi erőforrásokba. Azt is megemlítik, hogy bár az utóbbi években nőtt a kutatás-fejlesztésre költött pénzek aránya a GDP-n belül, így is csak 1,37 százalékot ért el 2014-ben, ami jóval az OECD-átlag alatt van. Túl kevés a magán és állami forrás a szektorban - vonják le a következtetést a szerzők.

Bár pozitív, hogy erős az ipari tevékenység, az üzleti innováció főképp a külföldi és néhány nagyobb hazai vállaltra korlátozódik. A tanulmány rámutat arra is, hogy kutatás-fejlesztésben mindössze 33 százalék az állami források aránya, ráadásul az is főképp az uniós pénzektől, azon belül is a strukturális alapoktól függ.

Kép: MTI

Ugyanakkor az is megemlítik, hogy a kormány elkötelezett az k+f+i tevékenységek és az egyetemi oktatás erősítése mellett, így előremutató lépéseket is tett ezeken a területeken. Ilyen volt, hogy 2013 júniusában megalkották a 2020-ig tartó időszakot felölelő Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiát, melyben többek közt különböző támogató és finanszírozó programokat indítottak el és fejlesztették a startup ökoszisztémát is. A 2014-es oktatási reformot is megemlítik, ami a tanulmány szerint ambiciózus célokat tűz ki az oktatás és a tanítás hatékonyságának növelésére, a világszínvonalú kutatás-fejlesztés kialakítására.

Elavult technológia a cégeknél, de vannak jó kezdeményezések

A kevés befektetés a kutatás-fejlesztésbe azt okozta, hogy Magyarországon jelentős mértékben idejétmúlt a kutatásokhoz használt infrastruktúra, az alatta van az európai minőségi színvonalnak - olvasható a tanulmányban.

A jó hír ugyanakkor, hogy az elmúlt években egyre nagyobb hangsúly került ennek a hátránynak a ledolgozására, így például a kormány is többször foglalkozik a kérdéssel a különböző stratégiáiban és van terve a helyzet javítására is, többek közt a támogatások, a nemzetközi együttműködések, illetve az oktatás fejlesztése által - írja az OECD. A tanulmány megemlíti azt is, hogy Magyarország az Intelligens Szakosodási Stratégia keretében külön fejezetet készített a kutatási infrastruktúrákra. A stratégia célként fogalmazza meg Magyarország részvételét a nagy európai kutatási infrastruktúrákban, így idén hazánk 9 új kutatási infrastruktúrához kapcsolódott, melyek a fizikától a társadalomtudományokig széles spektrumot ölelnek fel. Ilyen például a szegedi szuperlézer-központ (ELI) is.

Kép: MTI

A kkv-kkal kapcsolatban még azt is megjegyzik, hogy 2013-ban még 60 százalék alatt volt az arányuk az üzleti innovációban, ám a kormány ezen a területen is elkötelezettséget mutatott és az elmúlt években az üzleti innovációt támogató ökoszisztémát dolgozott ki. Ennek keretében nagyobb hangsúlyt kaptak a különböző technológiai parkok, startupok, fiatal vállalkozók, inkubációs programok, illetve könnyebb lett a tőkéhez való hozzáférése is az innovációs projekteknek. Ezen felül törvényekkel is igyekszik segíteni, hogy növelje a kutatás-fejlesztésben részt vevő vállalatok versenyképességét, így kreálva magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket.

A tanulmány megemlíti azt 2013-as tervet is, melynek keretében Budapestet közép- és kelet-európai strartup fővárossá tennék, illetve azt is, hogy 2015-ben megalakult a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), így megszüntetve a korábbi széttagoltságot a kutatás-fejlesztés támogatásáért felelős állami szervezetekben, illetve könnyebbé tette a különböző szerveztek együttműködését is. Az NKFIH-nak köszönhetően a kutatás-fejlesztés újabb lökést kapott, hiszen többek közt nagyobb hangsúlyt kapott az innovatív kkv-k segítése, a szabadalmazás kérdése, de igyekeztek különböző kiadványokkal a k+f+i tudást is növelni - olvasható a tanulmányban.

Ahol Magyarország a jobbak közt van

Az NKFIH lapunknak elküldött kommentárjában azt emeli ki a jelentéssel kapcsolatban, hogy az kedvezőnek értékelte hazánkban a kutatás-fejlesztés és az innováció finanszírozási rendszerének 2014-2015-ös átalakítását a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) megalkotásával, a 2014-es KFI törvény elfogadásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal megalakításával, illetve a versenypályázati portfólió összehangolásával.

Annak kapcsán, hogy Magyarországon 33 százaléka az állami források aránya a teljes K+F ráfordítás terén megjegyzik, hogy Belgiumban 28, Dániában 30, Ausztriában 38, Hollandiában pedig 33 százalék ez az arány.

Kép: Reuters

"Bár a jelentés ezeket nem emeli ki részletesen, mégis érdemes rámutatni azokra a területekre, ahol Magyarország az OECD-tagállamok átlagos teljesítményét közelíti vagy felülmúlja azt" - írja az NKFIH. Példának azt hozták, hogy az innovatív vállalkozások terén felmutatott, az OECD-átlagot közelítő teljesítményünk "az átlagos negatív megítélésnél kedvezőbb üzenetet hordoz": az innovatív vállalkozások terén a kockázati tőke GDP-hez viszonyított arányának mutatószámában, valamint a vállalkozás-indítás egyszerűségének komplex mutatójában hozzuk az OECD-átlagot. Hasonlóan pozitív a kép a nemzetközi innovációkban való részvétel arányát illetően is - írják.

Ezután a hivatal kiemeli, hogy összességében a magyar üzleti k+f teljesítmény több mutató esetében megközelíti az OECD-átlagot. "A magyar kutatásról és technológiai fejlődésről alkotott általános képet a közcélú k+f beruházások alacsonyabb értéke, a kutatást és technológiai fejlődést támogató alapvető IKT-infrastruktúrák, a top 500 vállalati k+f befektetések, a bevezetett védjegyek GDP-arányos száma és a szintén fejlesztendő KFI szakmai készségek és kompetenciák árnyalják. Ugyanakkor a jelentés ezeken a területeken is rámutat a kedvező trendekre, a KFI infrastruktúrák fejlesztését célzó pályázatok nagy arányára, valamint a perspektivikus kutatói pályaív kialakítása érdekében hozott intézkedésekre, így például a posztdoktori ösztöndíjak megújuló rendszerére" - olvasható az NKFIH kommentárjában.