A jelenleg ismert világunkat már most is egyre átfogóbban és mélyrehatóbban hálózza be a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) innovációja, és a jelenség hozadékai alapvetően határozzák meg a jövő alakulását. 

Az AI lendületével és népszerűségével együtt járó következmények olyan gépies gyorsasággal formálják át életünket, így a mindennapjainkat és a munkánkat is, hogy a fenti megállapítás már-már közhelyként hat.

Ezt a mindinkább jellemzővé váló trendet festi fel az Európai Unió statisztikai hivatalának napokban megjelent összesítése, amely a vállalkozások aspektusából vizsgálódott a még tengernyi meglepetést tartogató témában. 

Ahogy az az Eurostat ennek megágyazó felméréséből kiderül, 2024-ben a 10 vagy több alkalmazottat foglalkoztató (azaz nem a legkisebb) uniós vállalkozások

13,5 százaléka használta a mesterséges intelligencia technológiáját üzleti tevékenységéhez, ami a 2023-as 8,0 százalékhoz képest 5,5 százalékpontos növekedést jelent.

Eszerint több mint másfélszer nagyobb arányt képviselnek az AI-t alkalmazó cégek.

Hol a magyarok helye a mesterséges intelligencia gyakorlatba ültetésében?

Adataikból egy, az EU-s tagállamokat felvonultató, a 2024-es állapotot bemutató rangsor is kirajzolódik: 

  1. Dánia: 27,6 százalék 
  2. Svédország: 25,1 százalék 
  3. Belgium: 24,7 százalék 
  4. Finnország: 24,4 százalék 
  5. Luxembrug: 23.7 százalék 
  6. Hollandia: 23,1 százalék 
  7. Szlovénia: 20,9 százalék 
  8. Norvégia: 20,8 százalék 
  9. Ausztria: 20,3 százalék 
  10. Németország: 19,75 százalék 
  11. Málta: 17,3 százalék 
  12. Írország: 14,9 százalék 
  13. Észtország: 13,9 százalék 
  14. Európai Unió (27 ország átl.): 13,5 százalék 
  15. Horvátország: 11,8 százalék 
  16. Spanyolország: 11,3 százalék 
  17. Csehország: 11,25 százalék 
  18. Szlovákia: 10,8 százalék 
  19. Franciaország: 9,9 százalék 
  20. Görögország: 9,8 százalék 
  21. Lettország: 8,8 százalék 
  22. Litvánia: 8,75 százalék 
  23. Portugália: 8,6 százalék 
  24. Olaszország: 8,2 százalék 
  25. Magyarország: 7,4 százalék 
  26. Bulgária: 6,5 százalék 
  27. Lengyelország: 5,9 százalék
  28. Románia: 3,1 százalék
Az AI-technológia használatának növekedése az EU-ban működő vállalkozásoknál 2023-ban és 2024-ben.
Az AI-technológia használatának növekedése az EU-ban működő vállalkozásoknál 2023-ban és 2024-ben.
Kép: Economx

Látható, hogy az AI-t használó vállalkozásoknak a legnagyobb aránya Dániában (27,6 százalék), Svédországban (25,1 százalék) és Belgiumban (24,7 százalék) volt, a sor másik végén pedig Románia (3,1 százalék), Lengyelország (5,9 százalék) és Bulgária (6,5 százalék) állt.

Magyarország a maga 7,4 százalékával alulról a negyedik helyre fért a listán, miközben a középmezőnyt kifejező EU-átlag 13,5 százalék lett 2024-re.

Egyértelműen kiolvasható a számokból, hogy 2023-hoz képest az összes uniós országban nőtt az MI-technológiát használó cégek aránya, Svédországban a legnagyobb, 14,7 százalékpontos növekedést mértek, majd ezt követi Dánia 12,4 százalékpontos és Belgium 10,9 százalékpontos előretörése. 

Hazánk ugyanakkor egy év alatt 3,7 százalékpontnyi növekményt könyvelt el, ez pedig arra enged következtetni, hogy a magyar vállalkozások körében még jócskán feltörekvőben van ez az AI-bevonódási folyamat.

Igaz, akad pár olyan ország is, ahol még lassabban halad a technológia elterjedése: Az előbbiekkel szemben ugyanis Portugáliában (+0,8 százalékpont), Romániában (+1,6 százalékpont) és Spanyolországban (+2,1 százalékpont) mérsékelt növekedést mértek.

Ai-Da Robot, egy ultrarealisztikus humanoid robotművész fest egy sajtóbeszélgetés során 2022. április 4-én a British Libraryben, Londonban.
Ai-Da Robot, egy ultrarealisztikus humanoid robotművész fest egy sajtóbeszélgetés során 2022. április 4-én a British Libraryben, Londonban.
Kép: Getty Images, Hollie Adams

Az Eurostat vonatkozó adathalmaza szerint a vállalatok továbbra is különféle mesterséges intelligencia-technológiákat alkalmaztak működésük javítása érdekében. 

Milyen munkafolyamatok helyét képes az MI átvenni?

Típusok szerint is tehát kategorizálható az mesterséges intelligencia bevetése a gyakorlatban:

  • A leggyakrabban használt AI-technológiatípusnak az írott nyelv elemzése (szövegbányászat) bizonyult, ezzel a vállalkozások 6,9 százaléka operált, az egy évvel korábbihoz képest 4 százalékpontos növekedést követően. 
  • A második legjellemzőbben használt mesterséges intelligencia-technológia az írott vagy beszélt nyelv generálása (természetes nyelv generálása) lett, amelyet a cégek 5,4 százaléka használt (+3,3 százalékpont 2023-hoz képest).
  • A harmadik a beszélt nyelv géppel olvasható formátumba történő átalakítása (beszédfelismerés), ennek eszközével a vállalkozások 4,8 százaléka élt (+2,2 százalékpont).
  • Ezután jön a vállalatok gépi tanulást (például mély tanulást) adatelemzéshez használó gyakorlata, melyet több mint 4,2 százalék alkalmazott, és ez csaknem 1,7 százalékpontos növekedés.
  • Majd a különböző munkafolyamatok automatizálása, illetve a döntéshozatal segítése (AI-alapú szoftveres robotizált folyamatautomatizálás), melynek közel 4,2 százalék vette hasznát, ez pedig 1,2 százalékpont pluszt jelent.
  • Következő a tárgyak vagy személyek azonosítása képek alapján (képfelismerés, képfeldolgozás), mely 3,2 százaléknyi használati arányt, és bő 1 százalékpontnyi többletet jelent.
  • Ezeket követi a gépek fizikai mozgásának lehetővé tétele a környezet megfigyelésén alapuló saját döntésekkel (autonóm robotok, önvezető járművek, önálló drónok), ezt a szemmel láthatóan drága területet a cégek 1 százaléka használta, s ez egy év alatt is csupán 0,1 százalékpontos gyarapodást mutat.

Újfent leszűrhető mindebből az a megállapítás, hogy az egyes AI-technológiák használata egyre elterjedtebb az unió berkein belül működő vállalkozások életében is: a legnagyobb szeletet viszont a különféle nyelvi jellegű folyamatok hasítják ki az idézőjeles torta egészéből.

Ezzel azonban szorosan összefügg az a szintén lényegi szempont, hogy az ember mennyiben helyettesíthető a munkaerőpiacon. A munkavállalók egészen számottevő hányadát fenyegeti az a veszély, hogy idővel lecserélik, és akár a mesterséges intelligenciával helyettesítik a munkáját. 

Merre tart az AI a nagyvilágban?

Mindemellett számos olyan kapcsolódó részterületről, mint például a mesterséges intelligencia-gyár, vagy a generatív mesterséges intelligencia, még nem is esett szó. Jelesül mostanra elárasztották az X-et az Elon Musk AI-modellje, a Grok chatbot által generált képek, így komoly aggodalmakat vetnek fel a generatív AI produktumai. Nem meglepő, hogy megugrott a visszaélésekről szóló jelentések száma, miután egyre fotorealisztikusabb képeket gyártanak az efféle MI-modellek.

Neurális hálózati csomópontok a mély tanulást végző mesterséges intelligencia gépi tanulási modelljében. Illusztráció.
Neurális hálózati csomópontok a mély tanulást végző mesterséges intelligencia gépi tanulási modelljében. Illusztráció.

Beszámoltunk arról is, hogy tulajdonképpen csillagkaput nyit az MI-nek Donald Trump: az amerikai elnök a történelem legnagyobb AI-infrastruktúra projektjének nevezte azt a beruházást, melyben a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI, az Oracle és a SoftBank egyesíthetik forrásaikat Stargate néven. A magát techgurukkal körülvevő politikus úgy látja, a magánszektor akár 500 milliárd dollárt is befektethet országszerte a mesterséges intelligencia infrastruktúrájába. Mindeközben az OpenAI szintet lépett, tavaly látást adott a chatbotjának, sőt, éppen megfejti a hosszú élet titkát, a cég ugyanis fehérjemérnöki AI-modellt fejleszt, s biológiai adatokra fókuszálva óhajt áttörést elérni. 

Ráadásul az AI már Nostradamus szerepét öltötte magára, amikor egy újságíró a ChatGPT-vel megjósoltatta számos, a 2025-ös évre vonatkozó piaci és gazdasági történés alakulását, bár mindent a láthatatlan gép sem tudott megjósolni. 

Ha mindez nem lenne elég, pár hete hazai pályán történt, hogy bejutott az egyik legnagyobb magyar irodalmi oldal versenyművei közé egy AI által írt könyvkritika, amelynél utólag tűnt fel, hogy hangsúlyosan magyartalan mondatokból áll.

Immár azt vetítik előre, hogy az eddig is rohamléptekkel csúcsra törő mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése következhet, az ezt zászlajukra tűző projektek pedig egyre gyorsabban térülnek meg a cégeknek. Ezt támasztja alá, hogy

a globális AI-beruházások tavaly meghatszorozódtak, és a trend idén is folytatódik.

Mindazonáltal nem pusztán a monoton banki munkahelyek százezreit söpörheti el az AI, hanem minden negyedik magyar állása megszűnhet, miután az OECD közelmúltbeli tanulmánya nyomán kiderült: idehaza arányaiban több munkavállaló van kitéve a generatív MI hatásának és az automatizálás magas kockázatának. Ez a potenciális veszély nyilván más-más arányt képvisel mind földrajzilag, mind foglalkozástípusok tekintetében, így az emberiségnek természetesen kétélű fegyverrel van dolga.

Az emberutániság jövőjét firtató AI Summit 2025

Az Economx nagysikerű konferenciái közül idén is megrendezésre kerül AI Summit 2025, mely nemcsak kérdéseket tesz fel, válaszokat is keres: mikor lesz a gép több, jobb, erősebb tanítvány, mint a mestere? Hogyan használjuk a fejlesztéseket úgy, hogy mindannyiunk életét jobbá tegyék? És vajon milyen lesz az a világ, ahol az ember és a gép már nem külön, hanem együtt írják a jövőt? Részletek a rendezvényről.

Kapcsolódó