Gyülekeznek a fellegek a Sony új konzoljának indulása körül. A Playstation 5 nagy reményekkel indul, a játékkonzol legújabb generációjától is azt várta a gyártó - ahogy a lelkes felhasználók is -, hogy továbbviszi az előző generáció sikerszériáját, egyben megtartja előnyét a nagy rivális, a Microsoft Xbox ajánlatával szemben.

Ők is, ahogy az egész piac leesett állal nézett, amikor a Microsoft bejelentette, hogy úgy ahogy van, felborítja a status quót és 7,5 milliárd dollárért megveszi az egyik legnagyobb játékgyártó csoportot. A Zenimax portfoliójába olyan népszerű fejlesztők tartoznak, mint az id Software, az Arkane, a MachineGames, a Tango Gameworks, az Alpha Dog, a Roundhouse Studios, és a legnagyobb falat, a Bethesda.

Ezzel olyan sokmilliós eladást produkáló szériák cserélnek tulajdonost, mint az Elder Scrolls, a Doom, a Quake, a Wolfenstein, a Dishonored, és a Bethesda életmű ékköve, a Fallout sorozat.

Megéri az utolsó fillérig

Ezzel a húzással, ami meglepő módon nem szivárgott ki a bejelentést megelőzően, tényleg piacrengető lépésre szánta el magát a Microsoft. A mostani tranzakció minden idők második legnagyobb ügylete a játékpiacon, ezt csak a kínai Tencent múlta felül, amikor 8,6 milliárd dollárt fizetett a finn, mobiljátékokat termelő Supercellért.

A Microsoft alaposan a zsebe mélyére nyúlt, de a piac fejlődését nézve ez nem meglepő, szinte szükségszerű. A Newzoo kutatócég gyűjtése szerint 2020-ban a videojáték piac értéke eléri 159 milliárd dollárt, ezzel a harmadik legértékesebb szórakoztatóipari szegmens, megelőzve a filmipart. A bolygó internet hozzáféréssel rendelkező lakosai közül jelenleg 2,69 milliárdan játszanak, ami a cég becslése szerint 2023-ra eléri a 3 milliárdot.

Egy Zenimax szintű cég értékét az is jól mutatja, hogy például a Disney a Star Wars birodalmat kitermelő Lucasfilmért "csak" 4 milliárd dollárt fizetett.

Kirántották a szőnyeget a Sony lába alól

A Microsoft a felvásárlással megoldani látszik egy régi problémáját, ami miatt gyakran lemaradásban volt a Sonyval szemben. Bevett üzleti gyakorlat - amit mostanra a felhasználók jelentős része nagyon megutált és elavultnak tart - hogy az egyes konzolokat exkluzív kínálattal adnak el, azaz olyan játékokkal, amelyek csak azon a platformon érhetők el.

Ezen a téren a Sony hagyományosan jobban teljesített, számos olyan franchise jelent meg kizárólag Playstationre, ami azóta klasszikussá vált.

Az sem újkeletű ötlet, hogy ezt a lemaradást a Microsoft egy, vagy akár több komolyabb akvizícióval orvosolja. Már 2018-ban is felmerült, hogy a cég a 130 milliárd dollárnyi szabadon elkölthető készpénzállományának egy részét olyan gigászok megvásárlására költheti, mint a Steam játékértékesítési platformot működtető Valve, vagy az egyik legnagyobb kiadóvállalat az Electronic Arts. A kiszemelt felvásárlási célpont végül a Zenimax lett a maga kiterjedt portfóliójával.

Valamit lépni kell

A Playstation felhasználók első aggodalma épp ez, hogy a Microsoft érkezésével az eddigi Sony exkluzív termékekkel a jövőben nem tudnak játszani. Az első reakciók szerint a Microsoft nem akar közvetlenül beleavatkozni a Zenimax stúdióinak működésébe, így a Playstationre bejelentett játékok az eredeti tervek szerint kerülnek piacra, és aligha fűződik érdeke a redmondi cégnek ahhoz, hogy kizárja a játékosok egy jelentős csoportját. Elvégre a Microsoftnak édes mindegy, hogy egy játékkal milyen platformon játszik valaki, ha fizet érte.

Viszont az újgenerációs Xbox konzolok eladási számainak biztosan jót tesz, hogy a Microsoft által használt előfizetéses rendszer, a Game Pass kínálata egyszer csak tele lesz több csúcskategóriás termékkel, ráadásul jóval olcsóbban.

Az Xbox felhasználók mostantól elvileg 15, vagy akár a próbaidős 1 dollárért hozzájuthat a legújabb, legjobban várt termékekhez, miközben a Playstation esetében a hagyományos egyszeri eladási modell marad, ami az új generációra áremelkedéssel is jár, alsó hangon 70 dollárt fognak kérni egy játékért.

Evidens lenne, hogy a Sony is egy hasonló léptékű akvizícióval válaszoljon a rivális korszakváltó lépésére, ezt azonban megnehezíti, hogy hasonló kaliberű fejlesztők és kiadók nincsenek jelenleg a piacon. A Sony vezetőinek azért is fájhat a feje, mert az új Playstation konzoloknál felmerült, hogy az előállított gépek mintegy felénél hibás alkatrészeket szereltek be.