Egyszer minden jónak vége szakad, ez pedig hatványozottan igaz minden létező technológiai kütyüre, ami körülvesz minket, az elévülés törvénye megkerülhetetlen.

Mindez egészen furcsának hat kilenc évvel a Windows 10 rajtja után, a Microsoft ugyanis nem akármilyen reményeket fűzött hozzá, kezdve azzal, hogy ez lesz az utolsó operációs rendszer, amit fejlesztenek, a továbbiakban ezt fogják folyamatosan továbbfejleszteni és újabb változatokat kiadni hozzá.

Kapcsolódó

Mindez logikusnak is hangzik mai szemmel, hiszen az Macintosh gépeken található MacOS, és az iPhone-ok iOS-rendszere is már tíz éve ugyanaz, és lényegében ugyanannak a forráskódnak az írmagját fejlesztik tovább folyamatosan, azóta is. De a Linux számos változata is már évtizedek óta folyamatos fejlesztés alatt van.

Ráadásul ha mindez nem lenne elég, akkor a Microsoft még olyan ambíciókat is a Windows 10 elé állított annak megjelenése előtt, hogy három év alatt egy milliárd felhasználóhoz jusson el. Ezt végül öt év alatt érték el, de megtörtént.

Sokakat épp emiatt váratlanul is érintett, amikor 2021 júniusában bejelentették, hogy mégis jön egy újabb számozott Windows, ami stílusában nagyon kísértetiesen hasonlít a MacOS-re a középre zárt asztali ikonokkal és a widgetekkel, továbbá, hogy egyes Microsoft alkalmazások, mint az Office vagy a Teams, teljes körű integrációt kaptak. De nagy dobásnak szánták azt is, hogy Androidot is lehet az új operációs rendszerben futtatni, ám erre annyira nem harapott rá senki, hogy alig két évvel a rajz után csendben ki is vették ezt a funkciót.

Az igazán fejfájást okozó különbséget a Windows 11-ben az jelenti, hogy ez már kizárólag az úgynevezett TPM 2.0-ás szabványú platformmegbízhatósági modullal futtatható.

Ez a szabvány ugyan a Microsoft ügyfélszolgálati honlapja szerint már 2005-ben megjelent, ugyanakkor 2016-ban vált általános szabvánnyá a processzorokban, azaz minden 2016 után megjelent processzor már rendelkezik ezzel.

Ezzel és más tényezőkkel együtt tehát a Windows 11 szokatlanul komoly rendszerkövetelményekkel rendelkezik.

Ha nagyon le kellene egyszerűsíteni konyhanyelvre, akkor azt mondhatjuk, hogy 

MÁR EGY TÍZ ÉVVEL EZELŐTTI SZÁMÍTÓGÉP SEM NAGYON TUD MEGBIRKÓZNI VELE.

Mindez olyan vállalatok számára, ahol céges szabványeszközökön dolgoznak a kollégák, adott esetben igen nagy érvágás lehet, hiszen az eszközpark fejlesztése nem halogatható tovább. A legtöbb laptopgyártó persze, mint az Asus vagy az Acer, már nagyon régóta Windows 11 szabványnak megfelelő gépeket árul.

A Microsoft célja tehát adott, mindenkit rákényszerít arra, hogy a régi eszközeit korszerűsítse, ahogy minden tech óriás.

De ehhez miért kell új operációs rendszer? Én a régit szerettem!

Amikor egy Apple-eszközt veszünk, akkor azzal a gyártó kifizetteti velünk a licencdíjat is. Így tesz a Samsung is, sőt, a Sony is, ha Playstation-t veszünk, vagy egy játék a Playstation-re. A vállalatok nagyrészt ebből a pénzből fejlesztenek szolgáltatásokat és operációs rendszert is, amiket kizárólag a saját eszközeiken használhatunk. Ez egy bejáratott, körforgásos rendszer, ami mellett ugyanaz az operációs rendszer folyamatosan, évtizedekig frissíthető az újabb és újabb eszközökre.

A Microsoft ugyanakkor elsősorban szoftvereket és szolgáltatásokat fejleszt, és csak elvétve gyárt hardvereket. Annál is inkább, mert rengeteg ilyen próbálkozásuk, köztük a Windows Phone is, csúfos kudarcot vallott.

A Windows így egy harmadik féltől származó rendszerként működik, csak úgy, mint az Android. Nincs dedikált eszközpark hozzá, ami azt jelenti, hogy hardveresen igencsak töredezetté válik idővel a használata és

SOK SZÁMÍTÓGÉP EGYSZERŰEN TÚL ELAVULTTÁ VÁLIK IDŐVEL AHHOZ, HOGY AZ OPERÁCIÓS RENDSZER TOVÁBBI FEJLESZTÉSEIT MEGFELELŐEN BE TUDJA FOGADNI.

Egy mobiltelefonnal szemben azonban egy számítógép életciklusa akár a 7-10 évet is elérheti, a Windows-t pedig az indulás után hónapokig ingyen be lehetett szereznie bárkinek. Mindezzel együtt tehát a Microsoft-nak egy idő után egyszerűen nincs bevétele abból, hogy ugyanazt a rendszert fejleszti, a változás pedig a technológiai fejlődés miatt elkerülhetetlen.

Mi lesz ezután?

Nagy valószínűséggel az, aminek lennie kell: egyszer minden laptop és PC elromlik, lesz helyette másik, ami már az újabb operációs rendszert fogja futtatni. Legalábbis, magánemberként a legtöbben talán így állnak hozzá a változáshoz.

A cégek esetében ennél jóval bonyolultabb a helyzet.

Azzal ugyanis, hogy 2025. október 15-ével befejezik a Windows 10 támogatását, biztonsági frissítéseket sem fejlesztenek rá többé, vagyis a csalók, hackerek és adathalászok által a megjelölt dátum után legyártott és kitalált kártékony szoftverek, vírusok, férgek és ransomware-ek ellen nem nyújt további védelmet a rendszerünk, ahogy a szoftverfejlesztők sem fejlesztik tovább a programok frissítéseit rá, így idővel használhatatlanná válik az eszközünk. Jobb, ha nincsenek illúzióink: ez hamarabb bekövetkezik, mint azt elsőre gondolnánk.

A redmondi vállalat ugyanakkor korábban a PC Forum szerint arról beszélt, hogy azok számára, akik nem akarnak váltani, lehetőségük lesz kiterjesztett támogatást vásárolni, amivel még további három évig élvezhetik a biztonsági frissítéseket a rendszeren. Ez az első évben 61 dollárba, azaz nagyjából 22 ezer forintba fog kerülni. Ez az összeg azonban a második évben duplázódik, míg az utolsó évben megnégyszereződik.

Az eszközök töredezettségénék mélysége ugyanakkor mindig kényes kérdés adatbiztonsági szempontból. A Statcounter adatai alapján márpedig

A WINDOWS 10 A MICROSOFT PLATFORMJAI KÖZÜL BŐVEN URALJA A GLOBÁLIS PIAC TÖBB MINT FELÉT.

A Windows 11 részesedése a második, lényegében a piac maradék részét hasítja ki a Windows 7 minimális, 3 százalékos szelete mellett.

A Windows 11 ugyanakkor, legalábbis jelen állás szerint, 2026 októberéig biztosan kapni fog ingyenes frissítéseket. Hogy utána mi lesz, arról a Microsoft még nem beszélt, bizonyos verziójú Windows 11-nek azonban már ebben a hónapban lejárt a támogatottsága.

A tendencia azt mutatja, nem csupán a Windows esetében, hogy a fogyasztók nem igazán szeretnek a vállalatok nyomására új eszközre váltani, a Microsoftot azonban ez, érthető okokból, rendkívül kényesen érinti. Olyannyira, hogy már kilátásba helyezte a maradi felhasználók egyfajta szankcionálását is.

Egy szendvics árával törlesztene az informatikai összeomlásért felelős cég

A múlt pénteken világszerte több bank, légitársaság és médiacég rendszereinek leállásáért felelős CrowdStrike egy 10 dolláros (nagyjából 3600 forintos) UberEats-utalványt adott a hiba elhárításában segédkező partnereknek, azonban többen jelezték, hogy ez sem működik.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.