A sikeres okosváros-modellhez szükség van úgynevezett kemény (hard) és lágy (soft) sikertényezők együttesére - mondta Frischmann Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke. Ezzel kapcsolatban nem állunk sokkal rosszabbul, mint az EU-ban, sőt, a széles sávú hálózatelérésben kiemelkedünk. Szintén jól állunk az internetfelhasználásban, ám ebbe főképp a személyes kommunikáció, a videóletöltés, a chatelés, a képek feltöltése tartozik bele, így ha a professzionális felhasználást nézzük, úgy igencsak hátul vagyunk.

Céges szinten, különösen a kkv-knál messze vagyunk az uniós átlagtól, azaz üzleti szolgáltatási célra jóval kevésbé használjuk a digitalizáció lehetőségeit, mint lehetne - emelte ki Frischmann, aki szerint hasonló a helyzet a kormányzati szolgáltatások kínálatában és használatában is.

Kapcsolódó

Az ICT technológiákat nézve azt látni, hogy ezek GDP-n belüli részesedését nézve jól állunk, uniós átlag felett, bőven az első tízben vagyunk. Amennyiben pedig az itt dolgozó foglalkozottak arányát nézzük, akkor negyedikek az unós összevetésben. Ennek lehetne örülni, ám a termelékenységüket nézve viszont már hátulról a harmadikok vagyunk - mondta Frischmann. Szerinte ennek egyik oka, hogy sok szolgáltató központ (ssc) működik az országban, amelyeknek a hozzáadott értéke alacsony, viszont rengetegen dolgoznak ott. Biztosan jól használjuk ezeket az erőforrásokat, mikor azok a vállalkozások, ahol termelhetnének értéket, nem találnak munkaerőt? - tette fel a kérdést.

Az állami finanszírozás területén is nagy az elmaradás, hátulról az ötödik Magyarország, messze azt uniós átlag alatt. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztési eredményei az ICT iparnak már hozzák az átlagot. Tehát akik k+f-fel foglalkoznak, azok bőven hozzák az EU-s átlagot - magyarázta a szakember.

A lényeg: mindenkinek hasznos legyen

Az okosváros az angol smart city fordítása, nem tükörfordítás, hiszen a smart nem pontos megfelelője az okosnak, így az angol kifejezésnek, más az íze - nyitotta előadását Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. Szerinte a köznyelvben az okosváros a digitális megoldásokat alkalmazó település, ám ő szeretné megfordítani és elsősorban a város polgárainak a jóllétét (well-being, azaz nem feltétlenül anyagilag) növelni.

Egy okosváros fejlesztés során nemcsak az árbeli megtérülést kell nézni, hanem a társadalmit is, hiszen ez utóbbit akkor is nehéz számszerűsíteni, ha egyértelműen jelen van - mondta Pálinkás.

+11
Smart City Forum 2017
Hogyan készíthetőek fel a hazai városok az önvezető járművekre? – panelbeszélgetés A beszélgetés résztvevői: Bodnár Balázs, az evopro Kft. ügyvezető igazgatója Dr. Balogh András, a Thyssenkrupp Presta Hungary Kft. műszaki igazgatója Dr. Hamar Zoltán, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. műszaki igazgatója Dr. Liber Ádám, LLM, CIPP/E, a Baker McKenzie ügyvédje Dr. Varga István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánja

És melyek a legfontosabb szolgáltatások, melyeket egy város fejleszthet? Ilyen lehet többek közt az energiaellátás, a vízellátás, a gyógyítási szolgáltatás, a biztonság (internetes és egyéb), a hulladékszállítás, az oktatási szolgáltatás, a tömegközlekedés és kulturális szolgáltatások is. Minden városnak magának kell meghatároznia, hogy ezek között milyen fontossági sorrendet alakít ki Pálinkás szerint. Példaként elmondta, hogy például amíg a parkolás Budapesten kulcskérdés, addig egy kisebb településen valószínűleg nem lesz a legégetőbb problémák között.

A fejlődés nem áll meg

Az okosvárosokat számos trend befolyásolja, ilyen lehet többek közt a mesterséges intelligencia fejlődése és a különböző intelligens applikációk terjedése is - mondta Poór Károly, a Magyar Nemzeti Kereskedőház ICT divízióvezetője. Már most sok olyan technológiai eszköz van, amely lehetőséget ad arra, hogy például Londonban Skype-on keresztül adnak egészségügyi diagnózist. Mióta használjuk a Skype-ot? Mégis csak most kezdtük el erre a célra használni - emelte ki ezzel kapcsolatban Poór.

Az sem mindegy, hogy az okosvárosok lakói milyen szolgáltatást szeretnének. Ezt gyakran elfelejtik megkérdezni - vélte a divízióvezető.

Létező és hamarosan megvalósuló fejlesztések

Konkrét budapesti példákat Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója mutatott be a konferencián. A Városliget nagyon sok ponton jelenleg nem olyan romantikus, mint sokunknak a lelkében van, de hamarosan újra az lesz - fogalmazott a szakember. Senki nem tervez fák helyére épületet építeni, a fű közepére újabb bódékat létrehozni, csak burkolt területen építkezünk - mondta a vezérigazgató.

Átalakulnak az otthonok is

Az otthoni okosvezérlésnek köszönhetően optimalizálni is lehet a fogyasztást, sokkal jobban lehet monitorizálni az adatokat, ennek köszönhetően pedig többféleképpen lehet azokat felhasználni. A fogyasztó például kap egy csomó adatot arról, hogyan és mikor fogyaszt, így pedig akár személyre szabott csomagot is kaphatna a szolgáltatójától - mondott egy példát Füzi Ákos, az IP Systems Zrt. vezérigazgatója. Egy ilyen rendszer létrejöttéhez szenzorok, okosmérők tömkelegére van szükség - a rossz hír, hogy itthon szinte semmi sem történt az elmúlt években, miközben úgy tűnik, a világ elrohan mellettünk - mondta Füzi, aki szerint a helyzetet jól mutatja, hogy ha a négy évvel ezelőtti előadásának anyagát hozza el, akkor az is megállta volna a helyét.A jelenlegi szabályozásba az okosmérés ma még nehezen beépíthető (nemcsak itthon, de a térségünkben szinte mindenhol), hiszen nem ott keletkezik a haszon, ahol a költség. Márpedig ha nem jön létre egy összehasonlítást segítő adatbázis, akkor nem fogjuk tudni azt, hogy egy háztartás mennyire takarékos, nem fogja egy önkormányzat tudni azt, hogy melyik épületénél kezdje az energiahatékonysági felújítást, hanem találomra kiválaszt egyet. A jó hír, hogy a szenzorok ára nagy mértékben megy le, hamarosan sokkal nagyobb tömeg számára lesznek elérhetőek.

Ha azt kérdezzük, hogy mitől okos a Városliget, akkor azt lehet mondani, hogy két fókuszterület van: üzemeltetés és a látogatói élmény. Előbbivel kapcsolatban elmondta, hogy olyan modellt kell alkotni, ami 99 évig fenntartható. Utóbbinál egy integrált smart rendszer létrehozása a cél, egy úgynevezett látogatói alaprendszer. Ebbe beletartozik majd egy teljes lefedettségű wifi-hálózat, lesznek egyedi IoT-megoldások és online jegyrendszerek is. Ebbe beletartozik az is, hogy valaki egyedül lemegy este a sportpályára és az okostelefonján lévő alkalmazással kapcsolja fel a világítást.

A debreceni okosváros fejlesztések során az első feladat az volt, hogy inkább kevesebbet, de jól valósítsunk meg, minthogy mindenbe belekezdjünk - mondta Mátyus László, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ Smart City divíziójának vezető szakértője. A területeket le kellett tehát szűkíteni, így többek közt a vállalkozásfejlesztés és az intelligens közlekedés marad a fókuszban. Ez utóbbi keretében például együttműködnek a Waze-val: az önkormányzat megad nekik minden szükséges adatot, míg ők anonim adatokat kapnak a közlekedési szokásokról, ami segítheti őket a jövőbeli fejlesztésekről való döntésben.

Bár ezzel jelentősen lehet javítani a helyi közlekedést Mátyus szerint, mégis voltak tiltakozók, akik szerint ezzel túl sok adat kerül egy önkormányzattól független céghez. Igen ám, de ezek az adatok e nélkül is megvannak nekik, ráadásul ez egy kifejezetten olcsó együttműködési módszer - mondta a vezető szakértő.

Van pénz

A jelenlegi helyzetben általában nincs forráshiány, sokkal több problémát okoz, hogy kevés a megvalósításra érdemes javaslat - vélte Frischmann Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, aki szerint nincs túlkínálat a forrásoknál, inkább arról van szó, hogy nem talált egymásra a kereslet és a kínálat. Sokan nem veszik például figyelembe, hogy a társadalmi megtérülést is teljes mértékben figyelembe kell venni. Jó példa erre a debreceni okos zebra, amely gazdaságilag valószínűleg sosem fog megtérülni, ám sokak számára rendkívül hasznos - emelte ki Frischmann.