Általában minden gyanús, világméretű összeesküvés-elmélet vizsgálatát érdemes azzal a kérdéssel indítani, hogy a nagyhatalmak vezetőit vagy a gazdag embereket is veszélyezteti-e a konspiráció. Mivel Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő is vesz levegőt, a repülőgépekről permetezett, a népesség tömeges kiirtását célzó mérgezés - a zsargonban chemtrail - például hamar megbukik ezen a próbán. Ugyanígy érdemes megvizsgálni azt a lassan negyvenéves elméletet is, hogy a mobiltelefon-hálózatok veszélyes sugárzást fejtenek ki az emberi szervezetre, a kormányok pedig csak azért nem lépnek fel ez ellen, mert hatalmas profit van a telekommunikációs szektorban.

A hálózatfejlesztések egyetlen lépcsőfoka sem úszta meg az olyan jelzőket, mint a "rákkeltő" vagy "sejtkárosító hatású". A kilencvenes években a GSM-et, majd a GPRS-t, a 2010-es években pedig a 3G-t, a 4G-t és a wifit egyenesen életveszélyesnek nevezték. Ezek az elméletek pedig azután sem koptak ki a köztudatból, hogy 2008 óta a magyar lakosság száma kisebb, mint az általunk használt mobiltelefonoké: a készülékek száma ugyanis akkor lépte át a 11 milliót. Bár kiépültek az őket kiszolgáló adótorony-hálózatok, és a hasonló frekvenciákat használó wifi-routerek már a hálószobánkba is beköltöztek, az emberek ebben a majd' 30 évben mégsem haltak ki Magyarországon. Ráadásul az 5G-re szánt frekvenciák sávjait is használtuk már a távközlésben  évtizedek óta, csak más célra, pl. televíziós műsorszórásra.

Kapcsolódó

Az erre hivatott egészségügyi szervezetek - mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Európai Unió Egészségügyi, Környezetvédelmi Kockázatok Tudományos Bizottsága (SCHEER) vagy az amerikai National Cancer Institute által közzétett elemzések - folyamatosan kutatják, hogy a mobileszközök által használt frekvenciák milyen hatással vannak az emberi szervezetre. A vizsgálatok során azonban az elmúlt évtizedek alatt sem találtak tudományosan kellően alátámasztott bizonyítékot az 5G - vagy egyéb mobilhálózatok - daganatkeltő vagy bármilyen, az egészségre esetlegesen káros hatására. Fontos érv az is, hogy a WHO összefoglalói szerint az elmúlt évtizedekben a mobilok terjedésével párhuzamosan érdemben nem nőtt meg a tumoros elváltozások száma sem az agyban található idegsejtek védelmét ellátó gliasejteknél, sem a jóindulatú szívdaganatoknál, sem a kötőszöveti elváltozásoknál.

Egyfelől tehát az a gyakran elhangzó állítás, hogy a mobilok sugárzásának hatásait nem kutatják, nem helytálló, másrészt az éppen ilyen irányú vizsgálatok túlnyomó többsége nem mutatott összefüggést a mobilhálózatok és az egészségi állapot között. A nemzeti kormányok mindazonáltal rendszeresen felülvizsgálják a bevezetés előtt álló elektromágneses sugárzással járó technológiákra (EMF) vonatkozó határértékeket. Az említett uniós szervezet, a SCHEER épp a növekvő aggályok miatt végeztetett el több kutatást az EMF területén, a végső állásfoglalásukban arra jutottak, hogy nincs valós kockázat. Dacára mindezeknek, mégis százezrek osztanak meg álhíreket a halálos mobilhálózatokról. Így egyszerre állatorvosi lova a technológiai fejlődéstől való félelemnek és korunk választásokat eldöntő problémájának, a kamuhírek terjedésének.

Kacsa a kacsaelhullás

Jól mutatja ezt, hogy tavaly év végén itthon is több híroldalt megjárt az a hollandiai álhír, hogy ötszáz kacsa halt meg Hágában egy 5G-s hálózati teszt miatt. Az eset bizonyos részletei valóban megtörténtek: novemberben ugyanis rövid idő alatt több száz madár elpusztult a Huijgensparkban, és a jelenségre eredetileg nem tudtak magyarázatot adni a szakértők. A közelben pedig valóban végeztek egyszer egy 5G-s hálózati tesztet.

Viszont ez tipikusan a jereváni rádióról szóló viccek esete volt, mivel bár csakugyan zajlott valaha a parkban 5G teszt, de nem az említett november 5-i időpontban, hanem hónapokkal korábban; nem is a teszt miatt pusztultak el ott állatok, hanem valószínűleg mérgező bogyót ehettek, illetve ragadozók elől menekülve szerezhettek halálos sérüléseket. Ezen felül az állításokkal ellentétben nem volt tömeges méretű az elhullás, hanem egy tízezres állomány néhány százalékát érintette, számszerűen nem 500, hanem csak 350 állatot, ráadásul nem kacsák, hanem zömmel seregélyek és két galamb veszett oda.

Az is érdekes, hogy teljesen ellenőrizetlen forrásokból kapott szárnyra ez az álhír: ugyanis míg a Huijgensparkban történtekről a holland sajtó nagy része beszámolt, csak egyetlen portál, a kanadai Erin Elizabeth - egészségügyi összeesküvésekkel foglalkozó - oldala, a Health Nut News állította, hogy a hálózati fejlesztés és az állítólagos teszt felelős a történtekért. Maga a szerző sem tekinthető túlzottan hitelesnek, mert bár önéletrajzában hivatkozik arra, hogy megkapta a Truth in Journalism nevű díjat, ennek az állításának a saját oldalán kívül sehol sincs nyoma.

Az álhír kitalálója egy igazi avantgárd Háry János volt: az UFO-elméleteket és képtelen kormányzati összeesküvéseket terjesztő John Kuhles Facebook-bejegyzéseiből dolgozott. A holland férfi a közösségi médiában olyan légből kapott részletekről írt, minthogy a Huawei tesztelte a legújabb fejlesztését, amelytől a madarak a víz alá dugták a fejüket, és röptükben vagy a fák ágairól úgy zuhantak le holtan, mintha csettintésre pusztultak volna el.

Az álhír aztán megjárta a nemzetközi sajtót is, így Magyarországra is eljutott. A hazai írásokban viszont óvatosan csak úgy fogalmaztak, hogy mivel a Wildlife Health Center és a Wageningen Egyetem állatorvosi laboratóriuma se jött rá a madárelhullás okaira, lehet összefüggés a közeli 5G-teszt és a pusztulás között.

A nemzetközileg ismert tényfeltáró oldal, a Snopes.com az igazság kiderítése érdekében felkereste a holland hírközlési hatóságot és a Huaweit is, de mindkét oldalról cáfolták, hogy akkor bármilyen fejlesztést is kipróbáltak volna, vagy hogy egyáltalán üzemben volt az adótorony. Maga a madárelhullás sem egyetlen nap alatt történt, hanem október 19. és november 3. között. A Wageningen Állatorvosi Kutatóintézettől, a holland Vadállat-egészségügyi Központtól és a Genti Egyetemtől felkért kutatók és szakértők kizárták azt, hogy olyan betegségek okozhatták a pusztulást, mint a madárinfluenza vagy a nyugat-nílusi láz, de nem vetették el a lehetőségét annak, hogy más fertőzés állhat a háttérben, mint ahogy azt az eredeti cikkek állították.

Januárra két vizsgálat is lezárult, amelyeket a De Volkskrant holland portál részletesen bemutatott. A Wageningen Egyetem szakértői azt a magyarázatot találták, hogy sok madár a tiszafa termésének elfogyasztásától halhatott meg. A boncoláskor ugyanis megállapították, hogy több állat a bogyók ehető húsa mellett a mérgező magot is elfogyasztotta.

A rotterdami Természettudományi Múzeum kutatói ugyanakkor azt is felfedezték, hogy az általuk véletlenszerűen felboncolt 15 madár testét valamilyen nagy erőhatás érte. Mivel sok seregély - az állomány nagyságát 10 ezresre becsülik - egy kis parkban gyűlt össze, bőséges táplálékkínálatként odacsalták a ragadozókat is. Kees Moeliker, az intézmény igazgatója a helyszínen figyelte meg azt, hogy a madarak nagy csoportokban reppennek fel, ha valamilyen veszélyt észlelnek (például ha egy ember vagy egy kutya kerül a közelükbe). Ilyenkor pedig, ha nekirepülnek egymásnak vagy egy ágnak, akkor hasonló, akár életveszélyes sérüléseket szenvedhetnek. A szakértő úgy látja, hogy szakmaiatlan tömeges madárpusztulásról beszélni, mert az állomány alig pár százaléka veszett csak oda.

A hágai madárpusztulásos hírlapi kacsához hasonló álhíreket már a mobilhálózatok korábbi generációinál is, illetve összességében a technológiai fejlődés korábbi lépcsőfokainál gyártottak. A középkorban úgy tartották, a túl sok könyv olvasása árt a gyönge női léleknek; az autó feltalálásakor óva intettek a 30 km/óra sebesség meghaladásától, mondván, hogy ilyen gyorsan közlekedve már nem lehet levegőt venni; a katódsugárcsöves tévé elterjedésekor az ionizáló (röntgen)sugárzás veszélyeit taglalták, noha a technológiai fejlődéssel - a hetvenes évek óta - a tévékészülékekből származó hatás a kozmikus háttérsugárzásnál is gyengébb, nem beszélve arról, hogy manapság szinte már nem is léteznek ilyen technológiával gyártott tévék, a stigma azonban igazságtalanul sokszor akár ma is rajtuk marad, még a katódsugarat soha nem látott LCD-kijelzők korában is.

A - nem ionizáló, elektromágneses sugárzás elvét használó - mobilhálózatok esetében is gyakran felmerül, hogy azok az egészségügyi határértéknél nagyobb teljesítményt adnak le a környezetükre. Ennek ellenőrzésére Magyarországon ingyenesen lehet igénybe venni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektroszmogmérő szolgáltatását - az igénykérő lap a hatóság honlapjáról letölthető. Eddig még nem fordult elő, hogy a hatóság szakemberei az egészségügyi határértéket meghaladó értéket mértek volna műszereikkel.

Miben új az 5G?

A mobilhálózatok technológiája folyamatosan fejlődik, és ezekben az években újabb evolúciós ugráspont közelében járunk: fokozatosan a 4G-ről az 5G-re, azaz az ötödik generációs hálózatra váltunk majd. A tervezett 5G hálózatok nagyságrendekkel több online végpontról tudnak adatokat fogadni és küldeni, jóval nagyobb sávszélességben, mint a jelenlegi 4G hálózatok, és elképesztően gyors, minimális késleltetési idővel. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy szenzorok milliói közel valós időben szolgáltassanak információt. Ez a különféle okos-megoldások alapját jelenti: az okosautók, az okosmérők, az okosvárosok, az okos-egészségügy, az okos-agrárium fejlesztését támogatja kiszolgálói oldalról, akár az eszközök közötti kiterjedt gépi kommunikációval is. A mobilozó átlagember számára az 5G hozadéka lesz, hogy gyorsabban streamelhet, tölthet fel videót a netre vagy szinte azonnal reagálhat a virtuális valóságban játszódó játékokban, bosszantó lehalások, késlekedések nélkül. Lényegében az 5G egy új, gyorsabb, hatékonyabb, alacsonyabb válaszidejű hálózat, amelynek energiaigénye ráadásul jóval kisebb, mint a most használt rendszereké. Az 5G szabványok meghatározása még zajlik, de az biztos, hogy az új generációs hálózaton egymástól nagyon eltérő és nagy adattömegű felhasználói igényekre kínálhatnak majd megoldást a mobilszolgáltatók ajánlatai.

Itthon 2019 közepére tervezi a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az 5G-re is használható frekvenciák használati jogának értékesítését, amely igazodik az európai trendekhez. Az értékesítés után láthatóvá válik majd, hogy a felkínált frekvenciák használatát elnyerő szolgáltatóktól milyen ütemezésben, milyen formában vehetünk majd 5G-n alapuló adatátviteli módot. A technológiai generációváltással az új felhasználási lehetőségek száma szinte végtelen, de ezek kidolgozása már a gazdasági szereplőkön múlik. A kockázatok értékelésekor természetesen józanul mérlegelni kell az egészségügyi hatásokat is, de azt nem megbízhatatlan álhírekből kiindulva kell megtenni, hanem a tudományos életben elfogadott, racionális elveket alkalmazó kutatások alapján.

A tények ellenőrzését sosem lehet megspórolni - így derül ki az is, hogy hírlapi kacsa csupán az állítólagos hágai kacsaelhullás.

Készült A médiaműveltség európai hete alkalmából, az NMHH támogatásával.