Az NFT-ket egyre gyakrabban használják olyan vállalatok és magánszemélyek, amelyek így érnék el az ügyfeleiket, miközben a digitális műalkotások által kínált lehetőségből hasznot is húznának. A legtöbben ezért egyre inkább a védjegyeikre összpontosít a termékeik védelme érdekében, annak ellenére, hogy az NFT-k még gyerekcipőben járnak.

Az NFT-k által a vevők, befektetők tulajdonjogot szerezhetnek valamilyen virtuális művészeti alkotásban, ami lehet egy digitális festmény, vagy egy virtuális világban létező ingatlan. Miután ez egy új, lényegében szabályozatlan piac, a magas megtérülési ígéretek miatt rövid időn belül rendkívüli érdeklődésre tett szert a szegmens.

A Finbold szaklap adatgyűjtése szerint 2021-ben az Egyesült Államokban az NFT-khez kapcsolódó védjegyek száma 1263 volt, ami 421-szeres növekedést jelent a 2020-as, mindössze három bejelentéshez képest. 2021-ben a legtöbb védjegybejelentést decemberben regisztrálták, 407-et, míg januárban nem volt ilyen.

Általánosságban elmondható, hogy a bejelentések száma az elmúlt hat hónapban felgyorsult, ez 2021 augusztusa és 2022 januárja között 552,17 százalékkal ugrott meg.

Az Egyesült Államok szabadalmi és védjegyhivatala (USPTO) januárban kapta a valaha volt legtöbb bejelentést, 450-et. Ez a szám körülbelül napi 15 bejelentést jelent.

Virtuális kényszerpálya

A bejelentések arra utalnak, hogy a vállalatoknak és magánszemélyeknek egyre nagyobb szükségük van arra, hogy belépjenek a blokklánc térbe, hogy megvédjék márkáikat, az ágazatban rejlő lehetőségekre építve.

A védjegyek bejelentését több tényező tette szükségessé, többek között az, hogy kiszűrjék az egyre terjedő hamisítványokat. Az OpenSean, egy NFT piactér például feltárta, hogy a platformokon található számos felkínált termék plagizált mű, hamis gyűjtemény, vagy spam.

Ezek a védjegyek lehetővé teszik a legtöbb márka számára, hogy fizikai áruk nélkül is pénzt keressenek a szellemi tulajdonukból. Összességében, ha a márkák nem védekeznek a csalás ellen, annak tartós hatásai lehetnek, mivel a fogyasztók becsapottnak érezhetik magukat, ha végül hamisítványok kerülnek a piacra.

A védjegyek beadási rohamában néhány már ismert márka élen jár, és igyekszik kiterjeszteni a hatókörét.

Például olyan vezető márka, mint a Victoria's Secret, négy védjegybejelentést nyújtott be a blokklánc-technológiával kifejlesztett digitális gyűjtőeszközökre és médiára, valamint a virtuális világban használható online ruhákra és médiára.

A virtuális világ kilátásai miatt a McDonald's gyorsétteremlánc is 12 védjegybejelentést nyújtott be a metaversumban található virtuális étteremre. Máshol a New York-i tőzsde új védjegyet nyújtott be több kriptotermékre, többek között NFT-kre.

Ezen a vonalon a metaversumhoz hasonló virtuális világok marketinglehetőséget kínálnak a vállalatok számára, hogy személyre szabott és interaktív élményeket nyújtsanak az ügyfeleknek. A fogyasztók így könnyen, valós időben, avatárként léphetnek kapcsolatba a márkákkal.

Az NFT védjegyek jogi vonatkozásai

A márkák igyekeznek a jogos eljárásrendet helyesen megválasztani, de még mindig felmerülnek döntő fontosságú kérdések. Például vita van arról, hogy bizonyos tokenek sértene-e bizonyos védjegyjogszabályokat. Emellett nem világos, hogy milyen büntetőintézkedés alkalmazható egy már védjegyoltalom alatt álló, NFT-vel kapcsolatos termék illegális másolása esetén.

Annak ellenére, hogy a legtöbb jogalany nyitni látszik az NFT-piac felé, a kapcsolódó kockázatokkal is számolni kell. Figyelemmel kell lenni a jelentős szabályozási és megfelelési követelményekre. Ezért a területhez csatlakozó vállalatoknak számolniuk kell azokkal a kockázatokkal, amelyek az ehhez az technológiához való csatlakozással járhatnak – írja a Finbold.

Özönszerű növekedés

A kriptopiacok és az NFT-t terjedését a legjobban az mutatja, hogy a hétvégén az Egyesült Államokban a Super Bowl alatt egymást követték az ilyen területeken működő cégek reklámjai. Miután ez a legnézettebb televíziós esemény, a hirdetési árak is ezzel arányosak.

Mindez nem tartott vissza több kpriototőzsdét és értékesítési platformot, hogy dollármilliókat fizessen, és eleve magas tarifát kérő hírességekkel igyekezzen népszerűsíteni platformjait.

Mindezt úgy, hogy a jegybankok és a piacszabályozók alig bírják már, hogy állandóan óva intsék a hozamra vágyó kisbefektetőket, vagy valamilyen eszközzel kordában tartsák a piacot, ami már rengeteg embert bevonzott, egyben alig szabályozott, ennek megfelelően rengeteg kockázatot is rejt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!