Az NMHH a mobilpiaci jelentést a három saját hálózatos szolgáltató, valamint további kilenc olyan szolgáltató kötelező, negyedévente esedékes adatszolgáltatása alapján állította össze, amely a szolgáltatást saját hálózatos szolgáltatóval kötött szerződés alapján nyújtja. A jelentést félévente fogja frissíteni a hatóság.
Telített a piac
Az NMHH jelentése szerint a mobiltelefon-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók 11 milliós tábora érdemben nem változott 2015 és 2018 év vége között, és az indított hívásforgalom is csak kis mértékben - 11,9 százalékkal - bővült. A feltöltőkártyás (pre paid) előfizetések piaci szerepe viszont egyre kisebb: az időszak elején még az előfizetések 43 százaléka tartozott ehhez az előfizetési típushoz, ám ez az arány az időszak végére 36 százalékra csökkent.
A feltöltőkártyás szegmens forgalomból való részesedése még ennél is jóval kisebb (5 százalék körüli), aminek a hátterében az áll, hogy a feltöltőkártyás felhasználók átlagosan jóval kisebb forgalmat bonyolítanak, mint az utólag fizető, számlás (post paid) előfizetők: az egy előfizetésre jutó átlagos havi forgalmakban meglévő különbség tízszeres a két előfizetési típus között - olvasható a jelentésben.
A mobilinternet-szolgáltatás piaca jelentősen bővült
Az internetforgalmat bonyolított sim-kártyák száma 37 százalékkal nőtt 2015 és 2018 év vége között, a felhasználók által bonyolított adatforgalom pedig ugyanebben az időszakban több mint négyszeresére ugrott.
A piac okostelefonos szegmensébe tartozó kártyáinak száma 2015 és 2018 év vége között 40 százalékkal nőtt, meghaladva a 6 millió kártyát, ami mára az összes mobilinternet-kártya több mint 90 százalékát alkotja. A piac nagyképernyős szegmensébe (a jellemzően számítógépen, tableten keresztül mobilinternetezők) a három év alatt végig stabilan mintegy félmillió sim-kártya tartozott. A nagyképernyős szegmensben az egy sim-kártyára jutó havi internetforgalom 2018 végén 19,37 GByte volt, az okostelefonos szegmens felhasználói viszont csupán átlagosan nyolcadannyi, 2,41 GByte forgalmat bonyolítottak havonta. A forgalmi különbségek miatt a nagyképernyős szegmens részesedése a teljes adatforgalomból még az időszak végén is 37 százalék körül alakult - jegyzi meg az NMHH.
A jelentés rámutat, hogy a belföldön indított hívásforgalom döntő részét - a hívások négyötödét - a mobilszolgáltatók 3G hálózatokon keresztül továbbítják, kisebb részét 2G, illetve 4G hálózatokon. Az adatforgalom lebonyolításában viszont a 4G hálózatok szerepe az időszak végére dominánssá vált: míg 2015 végén a mobilinternet-forgalomnak még csak kevéssel több mint fele zajlott 4G hálózaton, addig 2018 végére a 4G hálózatok adatforgalomból való részesedése 90 százalék fölé nőtt.
Népszerűbb lett a roaming
Az uniós roamingdíjfelárak 2017. június közepétől élő eltörlésének köszönhetően mind a külföldön használt sim-kártyák száma, mind a rajtuk lebonyolított hívás- és adatforgalom növekedési üteme jelentősen megugrott a korábbi évekhez képest. Különösen látványos, hogy a 2017 harmadik negyedéve utáni időszakban a külföldön adatforgalmat bonyolító kártyák száma hozzávetőleg duplájára, a forgalom pedig négyszeresére nőtt.
Terjed az M2M
Az NMHH jelentése kiemeli, hogy a fentiek mellett jelentősen megugrott az M2M - tehát az emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikációhoz kapcsolódó - sim-kártyák száma is, ami évi 10-15 százalék körüli növekedéssel az időszak végére 1 millió darab fölé emelkedett.
Ki uralja a piacot?
A hívásforgalmat, illetve az internetforgalmat bonyolított sim-kártyák száma alapján mért piaci részesedések ugyanakkor nem változtak érdemben az elmúlt három évben. A Magyar Telekom mind a mobiltelefon-, mind a mobilinternet-szolgáltatás piacán vezet (45 százalék körüli részesedéssel), míg a piaci második és harmadik szolgáltató (Telenor, Vodafone) részesedései minimálisan térnek csak el egymástól. A saját hálózattal nem rendelkező szolgáltatók együtt sem érték el az egy százalékot - állapította meg az NMHH.