Rendőrségi műhelytitok, hogy egyes betörők különleges trükköt vetnek be annak felmérésére, megéri-e alaposabban is körülnézni egy ingatlanban. Az első útjuk a konyhába vezet, és vetnek egy pillantást a hűtő tartalmára. Ha márkás termékekkel jól megrakott hűtőszekrényt találnak, folytatják a kutatómunkát. Ha viszont arra a konklúzióra jutnak, hogy szegényes az ott látott felhozatal, jó eséllyel nem néznek szét alaposabban a lakásban.

A kiberbiztonsági szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy ma már egyéb módon is árulkodhat a tulajdonosáról, tulajdonosairól egy hűtőszekrény. Mégpedig akkor, ha okosrendszerre van rákötve.

Míg azzal már nagyjából tisztában van átlagfelhasználó is, hogy mennyire fontos a számítógép vagy az okostelefon védelme, az már keveseknek jut eszébe, hogy a hűtőszekrényt is biztonságossá tegye

– nyilatkozta az Economxnak Sorbán Kinga, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa.

„Az okoseszközök teljesen átalakítják otthonainkat. Az olyan megoldások mint az okosizzók, -konnektorok vagy -kazánok olyan kiegészítő funkciókat nyújtanak, amelyek kényelmesebbé teszik az életünket, és azt is lehetővé teszik, hogy takarékoskodjunk, például kevesebb elektromos áramot fogyasszunk. Az internetre kapcsolt eszközök viszont ugyanúgy kockázatnak vannak kitéve a kibertérben, mint minden más eszköz. Az okostermosztát, illetve -izzók adataiból például jól lehet következtetni arra, mikor tartózkodik otthon a tulajdonos. Egyes eszközök pedig akaratunkon túl is utat nyithatnak a hálózat többi eleméhez” – magyarázta.

 

 

 

Melyik hűtőgép a legjobb? Megjött a nagy teszt eredménye

Egy tesztgyőztes hűtőgép közel 300 ezer forint, de az élbolyban vannak olyanok, amelyek 150-200 ezerből kijönnek.
Bővebben >>>

Felfelé ívelő pályán az okoseszközök

A háztartásokban fellelhető okoseszközök száma rohamosan növekszik. A Statista 2016-ban még azt prognosztizálta, hogy az IoT-rendszerhez csatlakozó készülékek száma globális szinten 2025-re elérheti a 75,44 milliárdot. 2023 nyarán aztán már egy ennél jóval visszafogottabb becsléssel álltak elő. Ez alapján

  • 2025-re 19,08 milliárd lehet a használatban lévő okoseszközök száma világszerte,
  • 2030-ra pedig 29,42 milliárdra növekedhet ez az érték

a 2022-ben regisztrált 13,14 milliárdról.

Grafikon: Statista, Economx

Az okosotthonok globális piacának összértékét 2022-ben 80,45 milliárd dollárra becsülték. A Precedence Research piackutató vállalat pedig azzal kalkulál, hogy 2032-re elérheti az 581,85 milliárd dollárt is.

Okosotthonnak azt az ingatlant lehet hívni, amely olyan rendszerrel és technológiával felszerelt, amelynek segítségével a tulajdonos távolról is tudja irányítani az egyes eszközök, szerkezetek működését. Ide sorolható például a hőmérséklet szabályozása távolról vagy éppen automatikusan, a kinti időjárásnak megfelelően. De ennek segítségével például kiküszöbölhető az a klasszikus probléma is, ha égve maradt az egyik helyiségben a lámpa vagy éppen bekapcsolva a főzőlap. Ezek az IoT-rendszerre csatlakoztatott eszközök okostelefon használatával vezérelhetőek.

A különböző kategóriákba sorolható, Egyesült Államokban használt okosotthon-eszközök megoszlása az Egyesült Államokban aktuálisan a következő:

  • szórakoztató elektronikai cikkek: 35 százalék (okoshangszóró, okostelevízió);
  • biztonsági célú okoseszközök: 26 százalék (okoscsengő, okoskamera, okoszár);
  • hőmérséklet-szabályozó készülékek: 17 százalék (okostermosztát);
  • világításszabályozásra alkalmas eszközök: 13 százalék (okosvilágítás, okosredőny);
  • energia- és vízfogyasztás szabályozására használható szerkezetek: 9 százalék (okoskonnektor, okos öntözőrendszer).

A leggyengébb láncszem után kutatnak

Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint azért is fontos, hogy a számítógép és az okostelefon mellett az összes okoseszköz megfelelő védelmet kapjon, mert a bűnözők sok esetben már nem is ezekre a védettebb készülékekre utaznak.

A hackerek a biztonsági szempontból a leggyengébb láncszemnek minősülő elemeket keresik, hogy a hálózati infrastruktúrán keresztül hozzáférjenek a komolyabb eszközökhöz. Sok routeren alapértelmezett beállítás például az uPNP funkció, amely segítségével az eszközök felhasználói beavatkozás nélkül is csatlakozni tudnak az internetre

– mondta Sorbán Kinga.

Hozzátette, „az okoseszközök sebezhetőségei részben a nem megfelelő gyártói kialakításból fakadnak, más esetben viszont bagatell figyelmetlenségből erednek, például abból, hogy üzembe helyezéskor nem változtatjuk meg az alapértelmezett jelszavakat”.