Az iPhone 14-ek (a készüléket itt teszteltük) és 14 Prók magyarországi ára 450 és 930 ezer forint között ingadozik. Amerikában 800 és 1600 dollár között (338 és 677 ezer forint) mozog az ár. Az óriási különbséget a 27 százalékos áfa sem magyarázza, de még az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogdíja sem. Az is sok hazai vásárlót érhetett hideg zuhanyként, hogy amikor az Apple most szeptemberben érvényesítette áraiban a gyenge forintot, akkor a régebbi készülékek árai is emelkedtek, vagyis aki kivárt a vásárlással, rosszul járt.

A számítások szeriont a magyaroknak 34,5 napot kell dolgozni egy alap 14 Pró-ért, miközben a svájciak 5 nap alatt megkeresik az árát.

A Pulzus, lapunk megbízására készített reprezentatív felmérése szerint az emberek 41 százaléka legfeljebb 100 ezer, 39 százaléka pedig 100-250 ezer forint közötti összeget költene telefonra. Az 500 ezer forintos határig 8 százalék menne el, ennél többet pedig mindössze 2 százalék fordítana egy telefonra (10 százalék pedig nem válaszolt a kérdésre).

 

A 250 ezer forintos szint nagyon messze van a csúcskategóriától, ha valaki például új (tehát nem használt) iPhone-t szeretne, akkor a keretbe csak az SE fér bele. Viszonteladóknál ennyiért 11-12 Mini sorozatból lehet válogatni.

A Samsungnál az M53 még bőven benne van, de az S21 FE például már nem. Viszonteladóknál az A73 sorozat még belefér.

A 100 ezer forintos kategóriában gyakorlatilag már a használt iPhone-okat is el kell felejteni, a Samsungnál az A32-es sorozat vihető ennyiért vagy a Xiaomi, a Huawei vagy az Oppo közepes tudású modelljei, ezek viszont újként, bontatlan csomagolásban.

A fiatalok többet fizetnének

A felmérésből kiderül, hogy nagy generációs különbségek vannak, ha a telefonra fordítható összegről beszélünk. A 60 év felettiek 20 százaléka nem válaszolt a kérdésre, hogy mennyiért venne telefont, ami akár érdektelenség vagy a források hiányát is jelentheti.

 

Az eredmények alapján a 18-39 évesek 13 százaléka adna akár 500 ezret is, de a többség maradna a 100-250 ezer forintos kategóriánál.

Az alapfokú végzettségűek 55 százaléka megállna 100 ezer forintnál, ez az anyagi helyzetükből is fakadhat, míg az iskolázottabbaknak többet is megér egy mobil: a diplomások 10 százaléka például több mint 500 ezer forintot is költene az eszközre.

Így fest a Budapest-vidék tengely mobilügyben

A lakóhely szerinti különbségek azt mutatják, hogy minél kisebb egy település, annál kevesebbet költenének az ott lakók mobilra: a kistelepüléseken élők inkább 100 ezer forintnál kevesebbet, míg a fővárosban élők a 100-250 ezer forint közötti összeget választanák.

 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.