Az iPhone 14-ek (a készüléket itt teszteltük) és 14 Prók magyarországi ára 450 és 930 ezer forint között ingadozik. Amerikában 800 és 1600 dollár között (338 és 677 ezer forint) mozog az ár. Az óriási különbséget a 27 százalékos áfa sem magyarázza, de még az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogdíja sem. Az is sok hazai vásárlót érhetett hideg zuhanyként, hogy amikor az Apple most szeptemberben érvényesítette áraiban a gyenge forintot, akkor a régebbi készülékek árai is emelkedtek, vagyis aki kivárt a vásárlással, rosszul járt.
A számítások szeriont a magyaroknak 34,5 napot kell dolgozni egy alap 14 Pró-ért, miközben a svájciak 5 nap alatt megkeresik az árát.
A Pulzus, lapunk megbízására készített reprezentatív felmérése szerint az emberek 41 százaléka legfeljebb 100 ezer, 39 százaléka pedig 100-250 ezer forint közötti összeget költene telefonra. Az 500 ezer forintos határig 8 százalék menne el, ennél többet pedig mindössze 2 százalék fordítana egy telefonra (10 százalék pedig nem válaszolt a kérdésre).
A fiatalok többet fizetnének
A felmérésből kiderül, hogy nagy generációs különbségek vannak, ha a telefonra fordítható összegről beszélünk. A 60 év felettiek 20 százaléka nem válaszolt a kérdésre, hogy mennyiért venne telefont, ami akár érdektelenség vagy a források hiányát is jelentheti.
Az eredmények alapján a 18-39 évesek 13 százaléka adna akár 500 ezret is, de a többség maradna a 100-250 ezer forintos kategóriánál.
Az alapfokú végzettségűek 55 százaléka megállna 100 ezer forintnál, ez az anyagi helyzetükből is fakadhat, míg az iskolázottabbaknak többet is megér egy mobil: a diplomások 10 százaléka például több mint 500 ezer forintot is költene az eszközre.
Így fest a Budapest-vidék tengely mobilügyben
A lakóhely szerinti különbségek azt mutatják, hogy minél kisebb egy település, annál kevesebbet költenének az ott lakók mobilra: a kistelepüléseken élők inkább 100 ezer forintnál kevesebbet, míg a fővárosban élők a 100-250 ezer forint közötti összeget választanák.