Az okosváros fejlesztések az élet kényelméhez járulnak hozzá, az innovációnak is az a lényege, hogy legyen társadalmi hasznossága - jelentette ki Monszpart Zsolt, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke.

A szakember több magyar fejlesztésű projektet is bemutatott, amelyek nemcsak itthon, hanem külföldön is példaértékű. Ilyen a Fővárosi Vízművek Zrt. egyik víztárolós projektje, amelyet Afrikában is használnak, vagy a Budapesten épülő okososzlopok, amelyek melyek wifi szolgáltatást, videós térfigyelés, segélyhívást, elektromos járműtöltést, környezetérzékelő szenzorokat és programozható led információs képernyőkkel rendelkeznek.

Kapcsolódó

A lényeg, hogy az itt élők hétköznapjai kényelmesebbé, élhetőbbé váljanak - emelte ki az alelnök. Éppen ezért az okosváros projekt városlakó fókuszú, valós problémákra ad megoldást. Legalább ennyire fontos, hogy aktiválja a helyi vállalkozásokat, gazdaságilag fenntartható legyen és mindenki megtalálja az ilyen fejlesztésekben a helyét. És hogy milyen projektek tartozhatnak az okosváros-projektekbe? Víz- és szennyvízgazdálkodás, ivókutak, energiagazdálkodás, fenntartható közlekedés, időtakarékos ügyintézés, élhető városi közterek és a digitalizáció - sorolta az alelnök.

Monszpart Zsolt
Kép: Napi.hu, Horváth Balázs

Ugyanakkor van hova fejlődni is, hiszen a digitalizációban egyelőre jelentős a lemaradása Magyarországnak - ismerte el Monszpart.

Vannak, akik félnek tőle

Ha most megkérdeznénk az embereket, hogy szeretnének-e okosvárosban lakni, nem kapnánk egyértelmű választ - vélte Wenczel Richárd, az IVSZ digitális nagykövete. Ennek több oka is van: elsősorban nincs egységes koncepció ahhoz, hogy mi is az az okosváros. Ha pedig nem tudják az emberek mi az, akkor hogyan is válaszolnának rá.

Másik része a lakosságnak fél a technológiától, a high-tech rezsimtől, amely elveszi az ember életéből a magánszférát - mondta Wenczel, aki szerint van egy cinikus réteg is, aki szerint az okosváros mára puszta marketingszlogenné vált.

Wenczel Richárd
Kép: Napi.hu, Horváth Balázs

Ugyanakkor az IVSZ digitális nagykövete szerint városvezetési filozófia a folyamatos fejlesztés jegyében, a digitalizációt kihasználva, hogy élhető, gazdaságilag prosperáló, fenntartható települést hozzunk létre.

A városok a gazdaságban egyre önállóbb szereplők, így egymással is egyre inkább versenyben vannak - mondott egy, a világunkat jelentősen befolyásoló globális trendet Wenczel, aki példaként Detroitot hozta fel, amely az amerikai autóipar összeomlása után nagyrészt elnéptelenedett. Szerinte a digitalizáció átalakítja a globalizáció eddigi trendjeit, így ha erre nem válaszolunk időben, akkor nagy baj lehet. Ha viszont megtaláljuk, akkor az lehetőség a magyar településeknek. De ahhoz, hogy ezt bevonjuk, digitálisan képzett munkaerőre van szükség. "Az okosváros az erre adott válasz, az, hogyan tudunk ilyen képzett munkaerőt bevonni a településünkre" - vélte az IVSZ digitális nagykövete.

Éppen ezért bár 25 évre nyúlik vissza az okosváros koncepció, ma éli fénykorát, most vannak a legnagyobb lehetőségek benne - mondta Wenczel, aki szerint a technológia mindenki számára elérhető, ráadásul egyre olcsóbb. Ám ez önmagában nem elég, a sikerhez fogyasztók is kellenek.

Az Uber nem taxi, az Airbnb nem szálloda. Így ezekhez külön szabályozás kellene, hogy egy városvezetés támogassa, ne hátráltassa a közösségi szolgáltatások elterjedését - emelte ki Wenczel, aki szerint ahhoz, hogy működhessen az okosváros, 3 dologra van szükség: legyen egy vízió, legyen egy önkép, hogy tudjuk miben vagyunk erősek, illetve gyengék. Tudjuk beazonosítani magunkat a versenytársainkkal szemben: ilyen volt Miskolc és Debrecen versenye a BMW-beruházásért. Illetve tudjuk megfogalmazni, hogy mi a mi erősségünk. "Ha ezek megvannak, akkor legyen az egész stratégiába foglalva, leírva és mindenki által ismert."