A Napi.hu néhány hónapja megkereste mind a 23 megyei jogú várost, hogy megtudja, milyen okosváros-projekteken dolgoznak. A válaszok meglehetősen szerteágazóak, végül mindössze 9 önkormányzat vette a fáradtságot a válaszra. Sok önkormányzat többszöri megkeresésünk után sem méltatott még egy elutasító válaszra sem minket, így nem tudjuk, hogy náluk egyszerűen nincs ilyen projekt vagy nem kívántak válaszolni.

Persze ahány szakértő, annyi definíciója van az okosvárosnak, abban sincs teljes egyetértés, hogy mi tartozik bele, ami jól megmutatkozik a települések válaszaiban is. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal volt vezetője, az MTA egykori elnöke tavaly például úgy fogalmazott a Napi.hu konferenciáján, hogy az okosváros az angol smart city fordítása, nem tükörfordítás, hiszen a smart nem pontos megfelelője az okosnak, így az angol kifejezésnek, "más az íze". Szerinte a köznyelvben az okosváros a digitális megoldásokat alkalmazó település, ám a cél az lenne, hogy az ilyen projektek a város polgárainak a jóllétét (well-being, azaz nem feltétlenül anyagilag) növeljék.

Kapcsolódó

A lényeg tehát szerinte, hogy a lakosság számára fontos szolgáltatásokat fejlessze az adott önkormányzat, legyen az energiaellátás, vízellátás, gyógyászati szolgáltatás, biztonság (internetes és egyéb), hulladékszállítás, oktatás, a tömegközlekedés és kultúra. "Minden városnak magának kell meghatároznia, hogy ezek között milyen fontossági sorrendet alakít ki" - fogalmazott akkor Pálinkás.

Közlekedés mindenekelőtt

A válaszokat összesítve jól látszik, hogy bár számos területen igyekeznek fejleszteni az önkormányzatok, a vidéki nagyvárosok leginkább közlekedésfejlesztésben és energetikában gondolkodnak, ha okosvárosokról van szó. Ebben a cikkben az előbbivel fogunk foglalkozni, a többi területet egy különálló anyagban mutatjuk be.

A közlekedésfejlesztésbe sok minden beletartozhat, így a települési tervek között vannak is jelentős eltérések, ám az szinte mindenhol közös pont, hogy ingyen wifivel lássák el a tömegközlekedésben résztvevőket, e-töltőállomásokat alakítsanak ki, hibrid vagy teljes mértékben elektromos buszokat vessenek be a közösségi közlekedésben, illetve intelligens forgalomfigyelési- és utastájékoztató-rendszert építsenek ki. A válaszadók alapvetően e területek köré húzza fel a projektjeit, ritka az ettől teljesen eltérő beruházás. No, de nézzük a konkrétumokat!

Békéscsaba okos megállóhelyeket épít, ahol többek közt amellett, hogy ledes valósidejű utastájékoztató rendszer segíti a tájékozódást, 25 megállóban úgynevezett e-ink táblát helyeznek ki a papíros alapú indulási jegyzék helyett. A településen az ígéretek szerint a jövőben lesz webes és mobilos utastájékoztató, valamint utazástervező rendszer is. Ezen felül az önkormányzat egy úgynevezett e-garázst is létrehozna, amely a 8 új elektromos buszok kiszolgálására, szervizelésére szolgálna. Az e-buszok beszerzésével évente mintegy 200 ezer liter gázolaj városban történő elégetéséből származó füstgázoktól lehet megóvni a lakosságot.

Az e-közlekedés fejlesztése minden városnak prioritás
Kép: Reuters

Debrecen a válaszában azt emelte ki, hogy ott építették meg az ország első okos zebráját. Ennek működése rendkívül egyszerű: szenzorok érzékelik az úton átkelni vágyó gyalogosokat, majd az aszfaltba épített ledlámpák villogása figyelmezteti az autósokat. Ezen felül a Waze-val dolgozik együtt az önkormányzat: a helyhatóság megad minden szükséges adatot, cserébe anonim adatokat kapnak a közlekedési szokásokról. Ez win-win szituáció az önkormányzat szerint, hiszen miközben "közlekedők kaptak egy olyan eszközt, amit használva nem érheti őket meglepetés az utakon", ők a kapott anonim adatokat használják fel arra, hogy fejlesszék a közlekedést. Ilyen lehet a lámpák összehangolása, a forgalmi rend módosításainak hatásának vizsgálata, egy belvárosi utca egyirányúsítása, de nézik a különböző rendezvények hatásait a közlekedésre, a kátyúk fontossági sorrendjét, illetve a balesetek forgalom/időjárás függvényében való vizsgálatát is.

A tömegközlekedést a cívis város is komolyan veszi, a helyi önkormányzat Google Maps-hez bekötött navigációs rendszerrel és az új típusú személyigazolványhoz kapcsolt e-jegy és bérlet bevezetésével kedveskedett a lakosságnak. A turistákra gondolva a jegykiadó automaták nemcsak 8 nyelven érthetőek, de bankkártyás fizetés is lehetséges. A jövőbeli fejlesztések sorában bővítenék az okoszebra-hálózatot, bevezetnék az okosparkolást a városban, illetve a zebrák mintájára okos kerékpárutakat is építenének.

Dunaújvárosban az elektromobilitás kap nagy hangsúlyt, ennek keretében a helyi egyetemmel és a Magyar Elektromobilitás Szövetséggel dolgoznak együtt "a városba és a térségbe implementálható e-mobilitás rendszerszemléletű megoldásainak bevezetésén és fejlesztésén". Van már megvalósult projekt, mely során 3 elektromos töltőállomást építettek ki (kettő lesz még a jövőben), de a válaszuk szerint a jövőben többek közt a megfelelő szakemberek képzésére, a kis-és középfeszültségű elosztóhálózatok vizsgálatára is sor kerül majd, miközben arra is próbálnak odafigyelni, hogy az elektromos járművek új technológiai megoldásait hogyan lehet majd beleilleszteni Dunaújváros elektromobilitási fejlesztéseibe. Ahogy látható végleges terv még nincs, azt a várakozások szerint 2018 végéig dolgozzák ki, de az szinte biztos, hogy 6 e-buszt ők is beszereznének.

Dunaújváros egy gyalogos aluljáró építését is okosváros projektjei közé sorolta, az indoklás szerint azért, mert a tervezés "a jelenleg kidolgozás alatt álló Smart City - Az intelligens város: intelligens mintaváros koncepció megállapításának figyelembevételével történik." Az önkormányzat válasza szerint a személyforgalmi csomópont kiépítésével megtörténne a helyi, a helyközi és a távolsági autóbuszjáratok integrálása, továbbá p+r, b+r parkolók építése, a csatlakozó kerékpár- és a gyalogos utakkal együtt. A fejlesztés illeszkedne a Kelenföld - Százhalombatta - Pusztaszabolcs vasútvonal hamarosan induló korszerűsítéséhez is.

Kecskeméten az intelligens (és hozzá kapcsolódó mobil-) utastájékoztató és környezeti alapú intelligens forgalomirányítási rendszeren túl szó van okos parkolórendszerről (a szenzor érzékeli, van-e szabad hely a közterületen), 25 hibrid busz beszerzéséről, e-töltők elhelyezéséről, illetve forgalommérő berendezésről is. Ezen felül a város lakói a jövőben várhatják az úgynevezett Kecskeméti közösségi kerékpáros rendszer alapjainak kidolgozását is.

Miskolc a közlekedésfejlesztés területén azt emelte ki, hogy fejlesztették a város keleti és nyugati vége közötti közösségi közlekedést, ide kapcsolódóan pedig egy új utastájékoztató rendszert is kiépítettek, ahol valós idejű információk érhetők el a járatokról. A buszpark lecserélése itt is elkezdődött, a település 75 darab cng autóbuszt szerzett be, melynek köszönhetően jelentősen tisztult a város levegője az önkormányzat válasza szerint. Wifi természetesen nemcsak ezeken a buszokon, hanem már 2014 óta a villamosokon is van. A ezen felül város együttműködik négy uniós tagállammal (Olaszország, Románia, Spanyolország és Svédország) az úgynevezett TRAM projekt keretében. A 2021-ig tartó program lényege, hogy támogassák többek közt a fenntartható és intelligens közlekedésfejlesztést és minél hatékonyabbá tegyék közlekedésszabályozást.

Ingyen wifi nélkül ma már elképzelhetetlen a tömegközlekedés - legalábbis vidéken
Kép: Shutterstock

A település jövőbeli tervei között szerepel, hogy még több e-töltőállomás jöjjön létre, hogy 2020-ig létrejöjjön egy adaptív forgalomirányítási rendszer, melynek keretében okos lámparendszert fejlesztenek, illetve kialakítanak egy forgalomirányítási központot is, hogy csökkenteni tudják a dugókat a városban, illetve, hogy biztosítsák a tömegközlekedés prioritását. Ahogy Budapesten, úgy Miskolcon is nyitnak az elektronikus jegyek felé, sőt, itt a tervek között van az is, hogy a közlekedési eszközök, illetve a közlekedési társaságok közötti átjárhatóság biztosítottá válik - ennek a projektnek a végét is az évtized végére lőtte be az önkormányzat.

A Szegeden kiemelték, hogy mivel az önkormányzatok hatásköre elég jelentős mértékben szűkült az utóbbi időszakban, igazán komplex projektet a mobilitás területén tudnak felmutatni. Ennek megfelelően a városban volt az országban először ingyenes wifiszolgáltatás a teljes tömegközlekedési flottán. A programot a jövőben továbbfejlesztenék, így a Miniszterelnökségtől már kért az önkormányzat 500 millió forintot arra, hogy 100 tömegközlekedési megálló ingyenes wifi-vel lássanak el. Persze nem csak erre menne el ennyi pénz: "a meglévő, de eddig nem használt szenzor adatok (wifi is) módszeres gyűjtése, konszolidációja egy városi mobilitási modell alapjául szolgáló adatbázisban, meglévő időjárási szenzorrendszerhez környezeti szenzorrendszer fejlesztése, adatok konszolidációja, ezekre az adatbázisokra a helyi egyetem szakértőivel együttműködve elemzések, rövid és hosszú távú előrejelzések készítése, adatoknak a szélesebb közönség felé történő prezentálása" mind a projekt része. Az önkormányzat ezen felül 3 millió eurót nyert az Urban Innovative Actions pályázaton az úgynevezett SASMob projekttel, aminek keretében szegedi cégekkel együttműködve kívánják a mobilitási szokásokat a fenntartható irányba módosítani.

Szegeden külön program indult annak érdekében, hogy létrehozzák készpénzmentes várost, ennek pedig a közlekedésre is hatása van, hiszen tavaly nyáron már olyan parkolóautomatákat helyeztek el a városban, amelyek elfogadják az érintőkártyát is. A programot a tömegközlekedésre is kiterjesztették, így már a teljes járműparkon lehet érintőkártyával fizetni - ezt is elsőként az országban. A város 100 százalékos tulajdonú cége, a Szegedi Közlekedési Társaság egy nemzetközi projektben az akkumulátoros trolibuszok hatótávjának bővítését vizsgálja - ez a remények szerint a "hagyományos" elektromos buszok töltési problémáira jelenhet egy alternatív megoldást a jövőben.

Az autóiparáról is híres Győrben nagy hangsúlyt kapnak az e-töltők, amellett, hogy számosat építettek már a városban, a jövőben megépülő parkolóházakban is lesz ilyen. Mint írták, "a gyorstöltők elhelyezésénél fontos szempont a jó megközelíthetőség, hogy az autók egy hosszabb ügyintézés, vagy vásárlás során is tölthetőek legyenek." A közlekedésfejlesztés része volt az elektronikus forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer kiépítése - a projekt során több mint száz helyi járatú buszba építették be a különböző technikai eszközöket, amelyek segítségével az utazók képes és hangos tájékoztatást kapnak a következő megállóról, átszállási lehetőségekről. 24 megállóba pedig úgynevezett totemoszlopokat is telepítettek, amelyek kijelzik a járatszámot, a célállomást és a járat várható érkezési idejét is. Ezen felül a fővárosi Bubi-hoz hasonló - GyőrBike névre hallgató - kerékpárkölcsönző rendszer elindítása kapcsolódik még a győri közlekedéshez kapcsolható okosváros-projektjeihez.

Veszprémben az intelligens közlekedést fejlesztenék, azaz az utasforgalmi adatokat felhasználva optimalizálnák a meglévő járatokat, miközben új, környezetbarát buszokat is beszereznének. A helyi elképzelések része egy közlekedési csomópont kialakítása a vasútállomás közelében, amellyel "a közösségi közlekedés vonzóbbá tehető a lakosok számára, illetve megszüntethetőek azok a problémák, melyek a jelenlegi kialakításból adódnak". Erre azért is szükség van, mert az önkormányzat szerint "a város személygépjármű ellátottsága igen nagy", így rávennék a lakosokat a tömegközlekedés használatára. Itt is létrehoznának egy intelligens utastájékoztatási rendszert, fejlesztenék a kerékpárhálózatot és a parkolási rendszert is. A tervek szerint, ha mindez beválik, úgy az önkormányzat feleakkora költség mellett harmadával több bevételt is tudna termelni 2025-ben.

Nyitókép forrása: Shutterstock