Az okosvároshoz először okos vezetés kell: azaz stratégiára és vízióra is szükség van. Az okosváros ugyanis nem a technológiáról szól, hanem arról, hogy használja-e a digitalizációt az ott lakókkal való kommunikációban - indította előadását Király István, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese.
Szerinte a városlakók attól fogják okosnak tartani a településüket, hogy maguk is megtapasztalják a digitalizáció előnyeit. Pont úgy, ahogy a magánéletük során is. "Eddig azt akarták a fiatalok, hogy a számítógépükön ott legyen az okmányiroda, ma már azt akarják, hogy a mobiljukon is" - tette hozzá Király.
A 2G-ről a 4G-re való ugrás sokkal kisebb volt, mint a 4G-ről az 5G-re, hiszen ez utóbbi sokkal több felhasználó szolgálható ki. "Például ma, ha egy meccsen a gólt a nézők a stadionban vissza akarják nézni a mobiljukon, akkor valószínűleg minden telefon behalna. Az 5G-vel ez elérhető lesz" - mondott egy példát a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese.
Persze vannak már olyan projektek, amelyek már működnek, ilyen a Vodafone által indított okos parkolás Budapesten. Ha például egy autós tudja előre, hogy az adott utcában nincs parkolóhely, akkor oda nem fog behajtani, ami nemcsak a zsúfoltságot csökkenti, hanem a légszennyezettséget is, hiszen a városokban közlekedő autósok 30 százaléka jellemzően parkolóhelyet keres.
A parkolóba helyezett szenzorban található úgynevezett magnetométer azt méri, hogy változott-e az mágneses tér körülötte, így érzékeli, hogy áll-e rajta autó vagy sem. Az így kiadott jeleket kiteszik egy térképre, amit a felhasználó bárhol, akár a mobilján is meg tud tekinteni, sőt onnan egyből be is tudja fizetni a díjat - magyarázta a módszer lényegét Király István, aki elárulta azt is, hogy a fejlesztés során az egyik legnagyobb kihívást azt jelentette, hogy a kis méretű akkumulátor élettartamát minél hosszabbra tudják elnyújtani. Ez most öt év.
Egyelőre a budapesti ötödik kerületben és Székesfehérváron működik a rendszer, ám Király elmondása szerint az önkormányzatok körében nagy az érdeklődés, így vélhetően a jövőben sok magyar településen is elterjedhet a technológia.
Egy hosszú út elején vagyunk, az elmúlt időszakban iparágakat forradalmasított az informatika és a távközlés. Így naivitás lenne azt hinni, hogy Ubernek, Airbnbnek ekkora sikere lenne enélkül
- emelte ki Király.
Lesznek-e robotbuszok Budapesten?
Budapestem naponta 1870 közösségi jármű közlekedik, amelyeken ötmillió utazást végeznek a fővárosiak - nyitotta előadását Nyul Zoltán, a BKK stratégiai és innovációs igazgatója. Az igények viszont folyamatosan változnak, ezt a városvezetésnek tudnia kell kielégíteni. Ilyen fejlesztés lesz a hármas metró Káposztásmegyer felé történő meghosszabbítása.
A BKK a Balázs Mór terv alapján tervezi fejleszteni a mobilitását. És hogy mit tartalmaz a vélhetően 2019-ben elfogadott terv? Egységes módszertan alapján értékelik a közlekedésfejlesztési projekteket, összeállítanak egy projektlistát, részletes monitoring rendszert készítenek, hogy mérni tudják a célok teljesülését, illetve széles körű, érdemi partnerségre törekednek minden szereplővel.
A terv része az is, hogy még több "kényelmes és környezetbarát" járműveket indítsanak, amelyek amellett, hogy jobban kapcsolódnak egymáshoz, a közlekedésszervezést is segítik.
A fejlesztéseknél arra is figyelni kell, hogy az egyetlen elfogadható balesetszám a nulla - mondta Nyul, aki szerint ebbe az irányba hathat az önvezető autók felé való nyitás. Göteborg polgármestere már 100 Volvóval teszteli az infrastruktúrát, míg Bécsben stratégia készült a teljesen automata járművek kezelésére, amelyek megjelenését 2025 és 2035 közé teszi az osztrák főváros.
Ebbe az irányba mutat a közösségi járműhasználat: kerékpárnál és személyautóknál is már létezik budapesti megoldás.
Ezekre nem a közösségi közlekedés konkurenciájaként gondolunk, hanem úgy, hogy szélesítik a lehetőségeket
- mondta Nyul, majd hozzátette: önvezető járművei vannak már a BKK-nak is, ilyen a négyes metró. "Pillanatok alatt természetessé vált a lakosságnál" - kommentálta a BKK stratégiai és innovációs igazgatója, aki szerint ezért is sikeresnek tekinthető ez a pilot.
A BKK kiemelt területként tekint az automatizált járművekre, ha jövőre elfogadják a Balázs Mór tervet, az nagy előrelépés lehet ezen a területen. Ezzel párhuzamosan az elektromos járművek elterjedését is szívesen látná a BKK, a fő feladat az e-önvezető járművek alapfeltételeinek megteremtése.
Önvezető Kánaán épül Zalaegerszegen
Még 2016-ban hirdették ki, hogy tesztpálya épül Zalaegerszegen, egy évre rá meg is történt az alapkőletétel - indította előadását Pataki Márton, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. projekttámogató mérnöke.
A pályának vannak hagyományos elemei, de városi közlekedést is lehet szimulálni rajta, ez pedig egyedülálló a világon. Nemzetközi együttműködésekben is gondolkodnak, hiszen így lehet megtudni, hogy a különböző utakon - itt akár az út szélessége is számít - hogyan viselkednek az autók. A jó hír, hogy önvezető autókkal immár Magyarországon is lehet tesztelni.
A tesztpálya befejezése 2020 második negyedévére várható, ekkora már minden részlet megépülhet. Jelenleg a dinamikai platform készült el, de a kezelhetőségi pálya és az okosváros zóna is készen áll a tesztelésre. Ez utóbbiban alacsony sebességű parkolózóna, többsávos (2x3 sáv) szakasz, belvárosi és kertvárosi szakasz is megtalálható.
Épült egy háromszintes parkolóház is, ám ez is csak tesztelésre lesz kialakítva. Ezen felül féktesztekre már 8 fajta felület áll rendelkezésre, miközben a versenypályát direkt úgy alakították ki, hogy minél alkalmasabb legyen a szimulációk elvégzésére.
Mikor jönnek a valóban önvezető autók?
Valamennyi nyugat-európai járműfejlesztő ebbe az irányba indult, ám nem haladnak nagy léptékkel, nem úgy, mint az amerikai társaik. Ennek megfelelően gyakran hibáznak, ami vetélytársaik malmára hajtja a vizet. Így legalább 10-20 éves átmeneti időszak áll még előttünk - mondta Pataki Márton, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. projekt-támogató mérnöke.
Nem mindegy, mit tekintünk valóban önvezető autónak, hiszen ezt az Uber és a Tesla autóira szokták mondani, ám ezek mind rendelkeznek valamilyen megkötéssel vagy éppen szükség van egy sofőrre is - mondta Takács András, a Commsignia Kft. kutatási-fejlesztési igazgatója, aki szerint a távlati cél, hogy se kormány, se pedál ne legyen az autókban.
Ami ma kiemelkedő a platooning, mely során a kamionok egy-két centiméternyi távolsággal követik egymást, mely során csak az első teherautóban van sofőr, a többi automata módban követi. Ezzel jelentős üzemanyagköltséget lehet spórolni - tette hozzá Takács. Szerinte ezért is a legkomolyabb kihívás jelenleg a járművek közötti zavartalan kommunikáció megalkotása.
Műszaki értelemben minden jelentősebb autógyártó felkészült az önvezető járművek gyártására, ám akadályozzák ezek elterjedését a közlekedési feltételek, illetve az előbb említett kommunikáció - emelte ki Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke. Az önvezetés fontos feltétele szerinte, hogy az autó tudja, hol közlekedik, és itt nemcsak a tájékozódásról van szó, hanem arról is, hogy milyen előzetes adatok kerültek a számítógépébe.
Japánban például a teljes úthálózatot digitalizálták, a legócskább földúton is tudja a digitális térkép, hogy hol az út közepe, széle. Ezzel kikerülhető az a probléma, hogy a sávelhagyást figyelő rendszer nem találja a sávjelzéseket
- mondta Urbán.
Nincs messze az áttörés?
Tokióban a közösségi közlekedésben az önvezető járművek tömeges megjelenése nincs messze, az önvezető taxik például már működnek. A végső cél, hogy a 2020-as olimpián már minden vendéget ilyen autók szállítsanak. A kaliforniai önvezetési kísérleteket ugyanakkor valamennyire felelőtlennek tartja, mert véleménye szerint nincs meg a megfelelő felkészültség ennek véghezvitelére. Ugyanakkor ezek a tesztek azt mutatják, hogy technológiailag kezdünk elérni az áttöréshez szükséges szinthez.
Egyetértett ezzel Takács is, aki szerint a technológia 99 százalékban készen áll, ám a maradék 1 százalék nélkül nem lehet előrelépni.
Gondoljuk bele egy átlagos budapesti délutánba, amikor két sávon három autó halad egyszerre, van, aki a buszsávból előz és vág be elénk. Ezeket a helyzeteket mind kezelnie kell az önvezető autóknak, így sok idő kell a technológia teljes kiforrásához. Vagy például baleset esetén ki a hibás: a gyártó, a benne ülő, a szerviz?