Az iráni tulajdonba került szatellitet kedden egy kazahsztáni bázisról lőtték ki; több nyugati szereplő azonban már azt találgatja, mi lehet a műhold használatának valódi célja. A feltételezéseket az orosz Roszkozmosz és Irán űrügynöksége, az ISA is tagadja - írja az Al Jazeera.

A Khayyam műhold fellövése azért gyanús, mert a múlt héten a Washington Postnak névtelenül nyilatkozó nyugati hírszerzési tisztviselők azt állították, hogy Oroszország "hónapokig vagy még tovább" tervezi használni a műholdat, hogy azzal segítse az ukrajnai háborús stratégiájának kialakítását.

Nincs itt semmi látnivaló

Az iráni ISA szerint az "első naptól kezdve" kizárólagos ellenőrzést gyakorolnak a műhold felett, a küldött parancsokat és a kapott adatokat titkosítják, és Iránban egy iráni mérnökökből és tudósokból álló csapat kezeli majd azokat. Saját bevallásuk szerint "egyetlen más ország sem férhet hozzá az információkhoz a folyamat során".

Az ügynökség szerint a Khayyamról származó titkosított képeket - amelyek várhatóan egy méteres felbontással érkeznek majd - a határellenőrzés mellett a "menedzsment- és tervezési kapacitások" megerősítésére fogják használni számos iparágban, például a mezőgazdaságban, a természeti erőforrások, a környezetvédelem, a vízkészletek, a bányászat, a katasztrófavédelem területén.

Fejlesztett képességek

Az Irán által megrendelt orosz műhold súlya körülbelül 600 kilogrammos, és 500 kilométeres pályán fog mozogni. A megrendelésre azért volt szükség, mert az irániak jelenleg csak 50 kilós eszközöket képesek ilyen pályára állítani, és azok csak 5-10 méteres felbontású képeket tudnak készíteni.

A iráni űrügynökség tervei szerint jövőre már képesek lesznek 100 kilós csomagokat is ilyen pályára állítani, de hangsúlyozták, hogy az ország katonai űrprogramja teljesen különáll az ISA-tól. Elmondásuk szerint

az ország védelmi erői saját kizárólagos útjukat fogják követni technikailag és stratégiailag, saját igényeik figyelembevételével.

Az elit katonai erőként működő Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) eddig két műholdat juttatott az űrbe, legutóbbit idén márciusban, és terveik szerint még egy továbbit lőnének föl az év vége előtt.

Ezen túl az ország védelmi minisztériuma júniusban is tesztelt egy rakétát, ami elmondásuk szerint szintén a műholdak pályára állítását segítené. A nyugati hírszerzők viszont úgy látják, hogy ugyanez a technológia nukleáris robbanófejek hordozására is felhasználható. Bár Irán állítja, hogy katonai űrprogramja kizárólag védelmi célokat szolgál, és nem törekszik atomfegyver létrehozására, az ezt korlátozó - Trump kormány által 2018-ban felmondott - nukleáris megállapodásba továbbra sem kívánnak visszalépni.