Az ítélet felhatalmazta a Roszkomnadzort, hogy haladéktalanul hozzákezdjen a Telegramhoz való hozzáférés letiltásához; számos felhasználó a nap folyamán üzemzavarra panaszkodott. A távközlési hatóság a messenger honlapját (t.me) és annak webverzióját (web.telegram.org) felvette az Oroszországban betiltott információt terjesztő online források listájára. A blokkolás feloldásának, illetve a lajstromból való törlés feltétele a kódkulcsok kiszolgáltatása.

A Telegram ügyvédjei nem jelentek meg a tárgyaláson, mert Pavel Durov, a szolgáltató alapítója megtiltotta számukra, hogy "jelenlétükkel legitimálják a komédiát". A cég jogi képviselői ugyanakkor arra készülnek, hogy az egy hónapos határidőn belül megfellebbezik az ítéletet.

Kapcsolódó

Durov az ítélet nyomán közölte, hogy a messenger a letiltás utáni első órákban le fog lassulni, de a felhasználóknak az alkalmazásba beépített szoftvereknek köszönhetően semmit sem kell tenniük blokkolás megkerülése érdekében. Arra hívta fel őket, hogy az AppStore-on vagy a Google Playen keresztül frissítsék az applikációt.

A Roszkomnadzor és az FSZB képviselői a bíróságon hangsúlyozták, hogy fenyegetést jelent az államérdekre és a terroristák kezére játszik a Telegram elzárkózása az együttműködéstől. A szolgáltató jogi képviselői ezzel szemben korábban arra mutattak rá, hogy követelésével az FSZB megsérti a levéltitkot. Durov kijelentette, hogy a biztonsági szolgálat igényének kielégítése "műszakilag kivitelezhetetlen". Az FSZB szerint a Telegram a kulcsok kiadásának lehetetlenségét nem bizonyította.

A Facebook, a VKontaktye, a Twitter és az Instagram közösségi médiumokban aktívan kommunikáló orosz külügyminisztérium közölte, hogy a bírósági döntés nyomán csatornát nyit a Viberen. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő kijelentette: a Kreml még nem döntötte el, hogy melyik másik messenger használatára tér át.

A legfelsőbb bíróság március 20-án elutasította a Telegram folyamodványát, és törvényesnek ismerte el az FSZB-nek azt a felszólítását, hogy a szolgáltató adja ki számára a kódkulcsokat. Ezt követően a Roszkomnadzor 15 napot adott a Telegramnak, hogy az FSZB rendelkezésére bocsássa őket, és ennek megtörténtét számára visszaigazolja. Ellenkező esetben kilátásba helyezte, hogy bíróságon fogja kezdeményezni a Telegram oroszországi letiltását.

Egy bíróság tavaly októberben egy másik ügyben 800 ezer rubelre (akkori értéken mintegy 3 és fél millió forintra) bírságolta a Telegramot, amiért nem működött együtt az FSZB-vel, és júliusban hat telefonszámmal kapcsolatban nem szolgáltatta ki az üzenetek dekódolási kulcsát. A szolgáltató fellebbezett, a másodfokú elutasítás után az ügy a legfelsőbb bíróság elé kerül majd.

A londoni székhelyű, az orosz Zuckerbergként is emlegetett Pavel Durov által alapított Telegram Messenger LLP ezt megelőzően tavaly nyáron keveredett konfliktusba az orosz hatóságokkal, amiért nem volt hajlandó eleget tenni cégbejegyzési kötelezettségének. A Roszkomnadzor emiatt is letiltással fenyegette meg. Durov végül közölte, hogy az oroszországi nyilvántartásba vételbe és a céges adatszolgáltatásba úgy egyezett bele, hogy egyúttal megtagadta a felhasználók adataihoz és levelezéséhez való hozzáférést. Jelezte, hogy nem fogja betartani azokat a törvényeket, amelyek nem egyeztethetők össze a magánszféra védelmével és a cég adatvédelmi irányelveivel, valamint cége felfüggeszti tevékenységét azokban az országokban, amelyekben nyomást gyakorolnak rá.

Az FSZB szerint a tavaly áprilisi szentpétervári robbantást elkövető terroristák és "külföldi kurátoraik" a Telegram segítségével kommunikáltak egymás között. A biztonsági szolgálat rámutatott, hogy a nemzetközi terrorszervezetek sejtjei közötti konspiratív kommunikáció az üzenetküldő szolgáltatás "totális alkalmazásával" zajlik, és Oroszország területén a terroristák leginkább a Telegram magas rejtjelezési szintű beszélgető (chat) csatornáit használják.

A Telegramnak világszerte mintegy 100 millió, Oroszországban 6 millió, úgynevezett havi aktív felhasználója van, és napi másfél milliárd üzenetet közvetít. Borisz Tyitov orosz üzleti ombudsman úgy vélekedett, hogy a oroszországi bírósági tilalom megnöveli a szolgáltató iránti nemzetközi érdeklődést.

German Klimenko, az orosz elnök internetfejlesztési tanácsadója a TASZSZ-nak pénteken úgy nyilatkozott, hogy a Telegram letiltása nem lesz hatással az oroszok életére. Mint mondta, a messengernek több méltó alternatívája van; ezek között említette az ICQ-t, Vibert és a WhatsAppot.

Oroszországban a hivatalos lajstromba vétel elutasítása miatt az elmúlt években blokkolták a Zello, az Imo, a BlackBerry Messenger, V ?hat és a Line működését és átmenetileg a WeChatét is.

Durov egyik alapítója volt 2006-ban elindított VKontaktye (VK) közösségi oldalnak is, amely a maga csaknem 480 millió regisztrált felhasználójával mára Európa egyik legnagyobbika ebben a kategóriában. Durovot, aki az oroszországi választási csalások ellen tiltakozó 2011-2012-es tüntetések idején nem volt hajlandó blokkolni az ellenzéki felhasználókat, a Kremlhez közeli befektetők sorozatosan kiszorították. Vezérigazgatói pozícióját 2014-ben veszítette el. A VKontaktye fölött az ellenőrzést tavaly teljes egészében az Aliser Uszmanov milliárdos által kontrollált Mail.ru vette át.