A kormány célja, hogy 2030-ra digitális fejlettségben az EU 10 legfejlettebb állama közé tartozzon Magyarország - jelentette ki Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter. Ennek elemei a digitális oktatási stratégia, a digitális gyermekvédelem, a digitális munkaerő program és a digitális kompetenciák fejlesztése.

A tárcavezető megemlékezett az utóbbi évek állandó problémájáról, a munkaerőhiányról. Mint mondta, azt nem tudni, hogy pontosan hány szakember hiányzik a piacról, de a fő kérdés egyelőre így is a megfelelő utánpótlásképzés. "Van egy olyan kép a fejekben, hogy ez egy kemény szakma", mindezek ellenére miközben csökken a felsőoktatásban tanulók száma, az informatikai képzésekben résztvevők aránya nő - mondta.

Kapcsolódó

Ne menjenek Oxfordba a diákok!

Palkovics szólt arról is, hogy a Nemzeti Tehetség Program keretében több mint 3 milliárd forintot költenek arra, hogy azokat a diákokat, akik például Oxfordba mennének tanulni, itthon tudják tartani. "Ha tudunk ugyanolyan jó képzést nyújtani, amihez egy komoly ösztöndíj is társul, akkor van erre esély" - emelte ki.

A duális képzéssel kapcsolatban azt emelte ki, hogy jó lenne, ha a vállalatok "hagynák a diákokat befejezni a tanulmányaikat." Ma ugyanis sok esetben már a másodéves tanulókat is magukhoz akarják csábítani teljes munkaidőben, így viszont a diák nem tud eljutni a diplomáig. "Sokan akarnak informatikusok lenni, sok ilyen vállalat keres embereket, ám mégis, a műszaki képzésekhez képest jóval kevesebb lehetőségük van a diákoknak. Ez nem kritika, de jó lenne rajta változtatni" - mondta Palkovics, majd hozzátette: a hazai informatikai munkaerőpiacon 22 ezer új állás tölthető be jelenleg.

Sokat költünk, mégsem tudunk előre lépni

"Bár 2002 óta nagyobb mértékben költünk kutatásra, az ország nem tudott előre lépni, az innováció tekintetében, továbbra is huszonkettedikek vagyunk az EU-ban" - mondta Palkovics, aki szerint az innovációs és kutatási rendszer 1948-49 óta változatlan formában volt, így "ideje volt hozzányúlni". A tervek szerint szétválasztanák az innovációs és kutatási alapokat, előbbit a vállalati, utóbbit az egyetemi fejlesztésekre költenék. A NKFIH ugyanakkor továbbra is megmarad és vélhetően további funkciókat is kap.

A legnagyobb probléma, hogy sok kiscégnél hiányzik a digitális kompetencia. "Pénzt az állam tud adni, de a képességhiányokon túl kell lépni" - mondta a miniszter, aki szerint sok területre igaz, hogy bár a technológia adott, azt nem használják a cégek. Éppen ezért kiemelt területnek számít az ipar 4.0 fejlesztése, "már az iskolában is el kell mondani, hogy ez pontosan mit jelent."

A probléma alapja az információhiány - vélte Palkovics, aki szerint éppen ezért izraeli és dél-koreai mintára létrehoznának egy vállalkozói portált, ahol minden információ megtalálható lesz.

Napi.hu

Egy elem még mindenképpen hiányzik, az pedig a mesterséges intelligencia (AI). A gépek már nemcsak működnek, hanem döntéseket is fognak hozni, ehhez pedig viszonyt kell kiépíteni - mondta a tárcavezető. Éppen ezért az ipar 4.0-hoz és az 5G-hez hasonlóan AI-koalíciót hozna létre a kormányzat a vállalkozói szektorral.