Júliusban közölte egy nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt, hogy adataik szerint Magyarország is megvásárolta számos más ország (mint például az Egyesült Arab Emírségek, Banglades vagy India) mellett a Pegasus nevű izraeli kémprogramot, és többeket meg is figyelhetett a digitális eszközök feltörésére használható szoftverrel. Újságírókat, politikusokat, üzletembereket, de még orvosi kutatókat is megfigyelhettek vele a világ több pontján és itthon az ügy feltárói szerint. 

Magyarországon a titkosszolgálatoknak, az igazságszolgáltatás szerveinek vannak lehetőségei titkos megfigyelésekre: ezekre azonban vagy az igazságügyi miniszter engedélye vagy bírói felhatalmazás szükséges. Lényegében ezzel érvelt az Alkotmányvédelmi Hivatalt (kémelhárítást) és Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a titkosszolgálat operatív egységét) felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter is Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdéseire válaszolva. "Magyarországon a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik" – állította a belügyminiszter. 

Kapcsolódó

Varga Judit igazságügyi miniszter pedig a Pegasus szoftverre vonatkozó konkrét kérdésekre reagálva azt mondta, hogy:

egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni.

A Facebook gyakran visszadobja a magyar kéréseket

Viszont van, amibe nincs betekintése a felhatalmazott titkosszolgálati vagy nyomozati szerveknek sem: ezek pedig a különböző digitális szolgáltatók adatbázisai. A világ állami szervei, köztük a magyar hatóságok ugyanakkor nagyon kíváncsiak lennének arra, hogy például a legnépszerűbb közösségi oldalon, a Facebookon milyen tevékenységet folytatnak a felhasználók. Ennek megismerésére két módszer van: vagy a vizsgált személy valamely eszközére telepítenek egy megfigyelő eszközt, vagy magától a Facebooktól kérnek segítséget, hogy megismerhessék a felületeiken (ilyen még az Instagram, a Whatsapp és az Occulus is) lévő felhasználói aktivitást.

A folyamat jogi része nem pusztán annyiból áll, hogy egy magyar bűnüldöző szerv megnevezi a felhasználót, annak valamely elérhetőségét és elkéri, majd kérdés nélkül meg is kapja az adatokat. Hivatalos indoklás kell, részletes magyarázattal, amelyet aztán a Facebook vállalatának jogászai átnéznek és döntenek. "Minden kérést külön-külön megvizsgálunk, függetlenül attól, hogy vészhelyzetekkel kapcsolatban vagy a bűnüldöző, illetve nemzetbiztonsági hatóságok által szerzett jogi eljárás útján nyújtották-e be, hogy megbizonyosodjunk arról, minden egyes kérés összhangban van-e a vonatkozó jogszabályokkal és a mi irányelveinkkel" - közli a Facebook az eljárásáról.

Azt is jelzik, hogy bármikor megtagadhatják a kormányzati szervektől érkező kéréseket. "Ha megállapítjuk, hogy egy kormányzati kérés nem áll összhangban az alkalmazandó joggal vagy a mi irányelveinkkel, elutasítjuk, és bevonjuk a kormányzati szervet a hiányosságok orvoslásába. Ha a kérés jogellenes (például túlságosan széles körű vagy bármilyen módon jogilag hiányos), megtámadjuk vagy elutasítjuk a kérést. A kormányzati szerveket arra ösztönözzük, hogy csak olyan kéréseket nyújtsanak be, amelyek szükségesek, arányosak, konkrétak és szigorúan megfelelnek az alkalmazandó jogszabályoknak, és ehhez kormányzati kérésekre vonatkozó iránymutatásokat teszünk közzé" - magyarázzák a megtagadás lehetséges okait.

Három adatkört kérhetnek ki a nemzeti hatóságok, szolgálatok, elhárító szervek:

  • Alapvető előfizetői információk: Ilyen például a felhasználó neve, a szolgáltatás használatának időpontja, a megadott fizetési információk, az e-mail címek és a legutóbbi bejelentkezési/kilépési IP-címek.
  • A fióktevékenységre vonatkozó feljegyzések: például üzenetek metadatai (vagyis hogy honnan, mikor és kinek küldték), valamint a bejelentkezéshez használt IP-címek.
  • A fiók tárolt tartalma: például üzenetek tartalma, a feltöltött, elküldött fényképek, videók, a nem látható idővonal-bejegyzések és helymeghatározási információk.

Ezeket pedig jellemzően nem hírszerzési ügyekben adja vagy adná ki a Facebook. Leírásuk szerint rablási, emberrablási, zsarolási, fenyegetési ügyekben fordulnak hozzájuk a szolgálatok, hatóságok, de a kábítószerkereskedelem, pedofília vagy terrorizmus elleni harc is szerepelhet az indokok között. Tehát a magyar szervek adatigénylései nem jelentik azt, hogy kémkedni akarnak egyes célpontok után, bűncselekmény miatti nyomozások miatt is adatot kérnek.

Magyarországon valami nem hatékony

Ennek fényében különösen érdekes, hogy Magyarország viszonylag aktívan kér felhasználói adatok a Facebooktól, de azokat nagy arányban vissza is utasítja a szolgáltató. Például 2020 júliusától december végéig 426 adatigénylés érkezett a Facebookhoz, ebből 415 valamilyen igazságügyi eljárás részeként, de csak az esetek 48 százalékában közölt a vállalat valamilyen információt a magyar hatóságokkal. Ebben az időszakban összesen 608 felhasználói fiók kapcsán akartak volna adatokat szerezni. 2020. január 1. és június 30. között 593 fiókra vonatkozóan érkezett 409 kérés, de csak 50 százalékban tartotta ezeket megalapozottnak a szolgáltató. 

A megjelent sajtóhírek szerint 2017-ben állapodhatott meg Orbán Viktor magyar és Benjámin Netanjahú izraeli miniszterelnök a Pegasus program használatának engedélyéről, és az eddig közölt cikkek főként arról szóltak, hogy 2018-ban vethették be a legtöbbször a szoftvert. Ebben az időszakban az előző évekhez mérten aktívabb adatkérők voltak a magyar hatóságok is a Facebookon: 2017 első félévében 234, az év második felében pedig 271 kérelmet terjesztettek elő. Ezek 54 és 58 százalékára valamilyen választ is kaptak. Aztán 2018 első felében 341 magyar kérvény volt 58 százalékos sikerrátával, míg a második hat hónapban a 258 igénylés 53 százalékára kaptak valamilyen adatot. 

Érdekesség viszont, hogy a hasonló méretű lakossággal bíró Csehország sokkal kevesebb kérvényt nyújt be, de nagyobb sikerrátával dolgozik. Például a prágai hatóságok tavaly összesen 270 adatigénylést terjesztett elő a Facebookhoz, de ezek 79,5 százalékára választ is kaptak. Belgium pedig - amelynek terrorelhárítása nyíltan közölte több alkalommal is, hogy nemzetbiztonsági okokból rendszeresen kérnek adatokat a Facebooktól - összesen 1697 darab kérvényt adott be 2020-ban, 86 százalékra valamilyen választ is kapva.

A feleakkora és népességű Szlovákia mindössze 9 kérelmet adott be tavaly, de csak 42 százalékban voltak sikeresek. Szemben 2017-tel, amikor a 47 kérelmük 78,5 százalékára kaptak nem elutasító választ. Franciaország tavaly 22 ezer kérelmet adott be, ezek 82 százalékát pedig indokoltnak is tartotta a Facebook.

A legérdekesebb, hogy a vészhelyzeti adatkéréseknél teljesített tavaly nagyon rosszul a magyar kormány, pedig ezek azok, amelyek konkrét életveszélyt jelentő helyzetek (például terrortámadás, garázdaság stb.) elhárításakor kérhetők. 2020 első félévében 0, a másodikban mindössze 9 százalékban kaptak választ. 2018 elején viszont 100, a második felében 67 százalékos volt a sikerráta.

Azon megkeresések százalékos aránya, amelyekben a magyar kormánynak valamilyen adatot szolgáltatott a Facebook
Infogram

A magyar jogrendszer is gondot jelenthet

Mint arra Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója az ügy kapcsán rámutatott, Magyarországon a titkos megfigyelés törvényi feltételei rendkívül elnagyoltak; a feltételek fennállását egy olyan személy állapítja meg (a titkos megfigyelést egy olyan személy engedélyezi), akitől nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés;  Magyarországon nincs hatékony jogorvoslat a jogellenes megfigyeléssel szemben.

A Facebook ezzel szemben az angolszász (és nemzetközi) jogrend alapján mérlegeli az eseteket, ahol ennél szigorúbb szabályok vannak. Főként az Európai Unió adatvédelmi irányelvének (GDPR) életbe lépése óta, valamint az NSA-megfigyelési botrány kirobbanása miatt óvatosabbak. A bűnüldöző szervektől konkrét érveléseket, esetlegesen a bizonyítási eljárás előrehaladottabb pontját várják el, mint pusztán a gyanú felmerülését. Elképzelhető, hogy a különböző jogi szemlélet okozza azt, hogy bár a magyar hatóságok, esetlegesen titkosszolgálatok aktívan próbálkoznak, mégsem kapnak válaszokat.

A Facebook a befektetők miatt aggódhat

A Facebookot is sokat gyanúsítják kémkedéssel, hiszen hirdetési algoritmusai rengeteg információt gyűjtenek a felhasználókról. Állítják, így tudják a legjobban célba juttatni a hirdetéseket, megtalálni azok megfelelő célközönségét. A társaság július végi beszámolója szerint 2021 második negyedévében a bevételei 56 százalékkal, 29 milliárd dollárra nőttek a június végével zárult három hónapban az előző év azonos időszakához képest. A nyereség 101 százalékkal 10,4 milliárd dollárra emelkedett, mivel a közösségi hálózat továbbra is profitál a világjárvány miatt megnőtt online jelenlétből.

A hirdetési bevételek, amelyek továbbra is a Facebook bevételeinek nagy részét teszik ki, 56 százalékkal 28,6 milliárd dollárra emelkedtek, ami könnyedén felülmúlta a Wall Street várakozásait. Ez enyhén csökkenni kezdett augusztusra, amikor az Apple bejelentette, hogy egy olyan funkcióval látja az iOS-t, amelyen a felhasználók dönthetnek úgy, hogy letiltják, hogy a Facebook, az Instagram vagy a Whatsapp akkor is figyelje, hogy mire és hogyan használják telefonjaikat, tableteiket, hogy kiléptek az alkalmazásból, vagy az csak a háttérben fut.

Ennek ellenére a Facebook részvényárfolyama folyamatosan emelkedik, csak a második negyedévben 30 százalékkal drágultak. Elemzők szerint azonban a jövőben a közösségi médiás cég adatgyűjtése miatt jelentős esés lesz a részvényárfolyamban. Az adatvédelmi és monopolhelyzettel kapcsolatos aggályok miatt az Egyesült Államok törvényhozása is több vizsgálatot indított, elképzelhető, hogy zablát is raknak Mark Zuckerberg cégére.