A robotizáció és a digitális átállás a mai vállalatfejlesztési tervek visszatérő eleme: az ipari gyártatástól, a pénzügyi rendszereken át egészen az éttermekig egyre több helyen alkalmaznak valamilyen informatikai megoldást a munkafolyamatok fejlesztésére. A folyamat nem szorítkozik arra, hogy összeszerelő gépeket tesznek a gyártósorok mellé az emberek helyett, hanem kiválthatóvá válnak az ügyfélpanasz-kezelési rendszerektől kezdve a tőzsdei kereskedő eszközökig, de már egy felhőalapú szolgáltatás használata is ideszámíthat.

Magyarország az Európai Bizottság legfrissebb, digitális felkészültséget mérő DESI indexén a 28 uniós tagállam között a 23. helyen áll 46,5 ponttal. Tavaly az ország 44,2 pontot ért el, ami akkor a 22. helyre volt elég. Az adatokból az is kiderül, hogy fájóan hiányoznak a digitális alapkészségek, a vállalatok pedig kevéssé fogékonyak az innovatív megoldásokra. A vállalatvezetők pedig bizonytalanok azt illetően, hogy a befektetéseik megtérülhetnek.

Utóbbi aggodalmakra rácáfol a Dell és az Intel által megrendelt, az IDC által végzett kutatás, amelyben 16 teljesen különböző méretű cég döntéshozóját kérdezték meg az IT-, kiváltképp az adatközponti fejlesztéseikről és azok hatásairól. A vizsgált cégek között volt olyan, amely csak 300, és volt olyan, amely közel 75 000 embert foglalkoztatott. A számok alapján mindenhol megtérültek a befektetések, legyen szó logisztikai vagy pénzügyi cégekről, netán egészségügyi ellátóhelyekről. A CAGR mutató - vagyis, hogy egy több éves időszak alatt mi az átlagos éves növekedési ütem - 3,7 százalékkal javult.

Már nem a munkaerő-kiváltás a fontos

Az adatközpont fejlesztések szinte univerzálisak: leegyszerűsítve az egész fejlesztés annyiból áll, hogy kialakítanak egy gépközpontot, ahol a számítások nagy részét nagyteljesítményű szerverek végzik. Ezek kezelhetnek egyszerű adatbázisokat, irányíthatnak rajtuk keresztül gyártósorokat, de ennél komplexebb feladatokra is alkalmasak.

Eddig az ezeket célzó fejlesztések a költségcsökkentésre és a részproblémák megoldására összpontosítottak. A beruházások többsége eszerint arra szorítkozott, hogy helytakarékosságból kisebb, de nagyobb teljesítményű szerverekre váltsanak, felhőszolgáltatásokat vegyenek igénybe, hogy a tárhelyszolgáltatást teljesen kiszervezzék. Más felmérések szerint a legfőbb motiváció az emberi munkaerő kiváltása volt, vagyis, hogy a fejlett berendezések beszerzésével megszabaduljanak néhány dolgozótól - például a modernebb szerverek lehetővé tették, hogy kevesebb informatikust alkalmazzanak.

A szoftverek, kiszolgálók által vezérelt rendszerek csak korlátozott emberi beavatkozást igényelnek. A szoftverbe beillesztett kód konfigurálja a hardvert, és automatizálja a korábbi manuális folyamatokat, ezáltal drasztikusan csökkenti az emberi hibák esélyeit is. Ezzel párhuzamosan ezek a technológiák lehetővé tették a vállalkozások számára, hogy fokozatosan javítsák az ügyfelek elköteleződését és a szolgáltatásnyújtási folyamatokat és stratégiákat.

A kutatásban idézett vezetők megszólalásaiból viszont kiderült, hogy a munkaerő-csökkentés a legtöbbször mégsem valósult meg: a karbantartásnál feleslegessé vált kollégákat azonban nem elküldték, hanem más munkafolyamatokba vonták be őket. A kreatívabb munkakörökben pedig javultak a teljesítménymutatóik. Sőt, nem egyszer a hiperkonvergens  (a szervereket, tárolókat és hálózati elemeket egyetlen egységben magában foglaló) rendszerek új emberek felvételével jártak.

Gyorsan megtérülő befektetések

Az IDC felmérése azt is megvizsgálta, hogy a bevételekre milyen hatással van akárcsak egy feladatvezérlő adatközpont kialakítása. A termelő vállalatoknál átlagosan 25 600 dollár (71,7 millió forint) pluszbevétel jutott egy darab szerverre, amit csak azon kerestek, hogy a késztermékek eljutottak az értékesítésig. Míg központonként 46 100 dollárt (130 millió forintot) termelt, ha új termékeket fejlesztettek és vezettek be a piacra. Az egyéb szolgáltatásokkal együtt a telepített hiperkonvergens rendszerek évente 132 700 dollár (371,5 millió forint) bevételnövekményt eredményeztek összesen. Miközben a belépőszintű eszközök ára 20-25 ezer dollár körül van.

A vizsgált cégeknél a bevételnövekedés a hatékonyság javulásával és a költségcsökkentéssel a teljes rendszerekre vetítve már az első évben átlagosan 122,9 millió dollár volt, míg az ötödik évre ez 291,7 millió dollárra nőtt. Az alapbevételekhez képest ez 20 százalékos bevétel növekedést jelentett.

A fotó forrása: Yann Schreiber/AFP.